Imádjuk Bécset heurigerestül, adventi vásárostul, Praterestül és Duna-szigetestül, azonban be kell látnunk, hogy nem csak ez az egy izgalmas nagyváros található pár órányi autóútra hazánktól. Merre induljon, aki egynapos kiruccanást tervez, vagy éppen egy kellemes hétvégét töltene el egy izgalmas városban, de már a könyökén jön ki a császárváros?

Sztrapacska, klassz óváros és Napóleon: irány Pozsony!

Ha Bécs alternatíváiban gondolkodunk, elsőként mindenkinek Pozsony jut az eszébe. Az osztrák fővárostól csupán körülbelül hatvan kilométerre fekvő szlovák főváros szintén a Budapestről kiinduló egynapos kirándulások közkedvelt célpontja. A magyar fővárostól 200 kilométerre található Pozsony autóval körülbelül két óra alatt érhető el, de vonattal is könnyen megközelíthetjük.

Érdemes körbejárni a gödöllői királyi kastélyra kísértetiesen emlékeztető Grassalkovich-kastélyt, amely ma elnöki palotaként funkcionál. Így, hogy lassan valóban kitavaszodik, különösen kellemes a mögötte található parkban időzni egy kicsit. Ezt követően vegyük az irányt a hangulatos óváros felé, nézzünk távolba a 14. századi Mihály-kapu tornyából – ez a középkori város egyetlen fennmaradt kapuja –, keressük meg a mókás szobrokat padon könyökölő Napóleontól csatornafedél alól előbújó illetőn és lesifotóson át Schöner Náciig, a város egykori legendás alakjáig.

Kihagyhatatlan látnivaló erre a régi városháza, a Prímási palota, a Nemzeti Színház pompás épülete, és a Szent Márton-dóm, mely 1563-1830 között a magyar királyok és királynők koronázótemploma volt. Innen nem messze, egy hosszú lépcsősoron kaptathatunk fel a Pozsonyi várig, ahonnan remek kilátás nyílik az egész városra, és az ufószerű, korábban Új hídnak, most éppen Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának nevezett építményre. Az egész napos kimerítő nézelődést koronázzák meg egy kiadós sztrapacskával és egy jó korsó sörrel az egyik szimpatikus óvárosi teraszon, vagy igyanak egy finom teát és nyaljanak egy mennyei gyümölcsfagylaltot a Travelo kedvenc pozsonyi helyén, a GreenTree caffé belvárosi egységében!

Nézzük meg Európa Kulturális fővárosát, Kassát is!

Az idei év során érdemes egy egynapos kirándulást szervezni az Európa Kulturális Fővárosa 2013 címet viselő Kassára is. Vonattal Budapestről, a Keleti Pályaudvarról pár órás utazással könnyedén elérhető Szlovákia második legnagyobb városa, mely a magyar határtól csupán 16 kilométerre, Budapesttől pedig 260 kilométerre található. „Életem legszebb, igazi és emberi európai emlékeit annak a magyar végvárosi polgári kultúrának köszönhetem, amelynél különbet aztán később a világban sem találtam" – vallotta a városról Márai Sándor író, Kassa szülötte. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésénél állítólag sokat nyomott a latban, hogy a program nagy része Márai munkásságára épül.

De az EKF projekttől függetlenül is érdemes felfedezni a város látnivalóit. Édesanyám 2012-ben kirándult el ide barátnőivel, és azóta is lelkendezve mesél Kassáról. „A főbb látnivalók a főtéren és a környékén találhatók: a kassai dóm, a Szent Mihály-kápolna, a nemesi paloták, a 19. századi polgári házak, a múzeumok. Jó benne, hogy minden könnyen bejárható gyalogosan. Ottjártunkkor megnéztük a Ferences- és Domonkos rendi templomokat, az Orbán-tornyot, a Kálvária templomot és meghallgattuk a zenélő szökőkutat a harangjátékkal. A látványosságok közül a legjobban a gótikus Szent Erzsébet székesegyház tetszett. A dóm altempolmában temették el 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostóból hazahozott hamvait.

A fejedelem emlékét őrzi a Rákóczi-ház is. Ez annak a rodostói házának másolata, amelyben száműzetése utolsó szakaszában lakott. Itt eredeti, Törökországból hozott berendezési tárgyak is ki lettek állítva. A kassai Nemzeti Színház oldalán pedig magyar nyelvű feliratot is találtunk. A főtéren kellemes éttermek és kávézók sorakoznak, mi a közelben választottunk egy kis kifőzdét. Az étlapot egy kedves helyi nyugdíjas pedagógus néni segített megfejteni, és hozzá még bónuszként életének városhoz kötődő emlékeit is megosztotta velünk. Ez felért egy időutazással."

A világ legöregebb szőlőtőkéje és sípályák egy városban: Maribor

Tarka főtér, temérdek kávézó, borozó és söröző, hangulatos Dráva-part, sípályák, hütték, kirándulóútvonalak és a világ legöregebb szőlőtőkéje – így jellemezhetnénk címszavakban Maribort. Szlovénia második legnagyobb városa Budapesttől mintegy 340 kilométernyire, körülbelül három órás autóútnyira fekszik. Mi többnyire síelni járunk ide de biztosak vagyunk benne, hogy tavasszal, nyáron és ősszel is tartogat érdekességeket a város, amely a tavalyi évben töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa tisztséget.

Érdemes a főtérről indítani sétánkat, és a körülötte futó utcákon bebarangolni az óvárost. A Poštna utcán elindulva egy templomot, a posta épületét, és az egyetemet tudjuk megcsodálni, míg az Vetrijnska utca egy 15. században épült kastélyhoz, a Mariborski gradhoz visz. Az épületben jelenleg a városi múzeum található. Nem messze innen érdemes a ferencesek templomának vöröstéglás épületét is megtekinetni. A főtértől a Dráva felé indulva a lejtős utcákon a Lent nevű városrészben találjuk magunkat, ami a helyiek és a turisták körében is nagy népszerűségnek örvend, nyaranta nagy multikulturális fesztivált rendeznek itt. A Dráván vízimadarak, a parton őrtorony, piac és bormúzeum is van. Ez utóbbi előtt tekinthető meg a világ legöregebb – 400 éves – nemesített szőlőtőkéje, ami még mindig terem!

Ha már egyszer leparkoltuk az autónkat, kár bele visszaszállni – ugroljunk fel a 6-os jelzésű buszra a főtér mellett, és negyed órán belül egy másik világban találjuk magunkat. Ha télen érkezünk, sípálya, ha nyáron, bobpálya, kalandpark és kerékpáros terep vár a Pohorje-hegységben. Egy barátságos, kis piros kabinos felvonóval juthatunk fel a hegyre – már a felvonóból elénk táruló panorámáért érdemes ide is ellátogatni. Odafent gyönyörű erdő, több szálloda, barátságos hütték, valamint egy templomocska várja, hogy felfedezzük.

Szecessziós épületek és halászlé: Szabadka és Palics

Nyáron jó alternatíva lehet a Palicsi-tó és Szabadka is. A kulturális programok szerelmeseit olyan rendezvények nyerhetik meg maguknak, mint a Palicsi Európai Filmfesztivál, amit idén július 13-19. között tartanak meg. Akik pedig a hasukat szeretik kényeztetni utazásaik során, megcélozhatják a halászléfőző vagy a szüreti fesztivált, de szervezett programokon kívül is találnak izgalmas ízeket már a szabadkai büfékben és akár a piacon is. Itt az élelmiszerek ugyan nem feltétlenül felelnek meg azoknak a szigorú előírásoknak, amihez mi az EU-s HACCP-szabványok miatt hozzászoktunk, cserébe viszont fantasztikus ízük van. Zömében házi tejtermékek és húsáruk, milyen más ízük lenne?!

Palics Budapestről két óra autózással elérhető, 200 kilométerre fekszik a magyar fővárostól, és csak néhány kilométerre a magyar-szerb határtól. A gyógyhatású termálforrással rendelkező tavat a Monarchia korában kedvelt fürdőhelyként tartották számon. Ennek az időszaknak az emlékei a parton álló szecessziós stílusban épült villák. A Szabadka-Palics túra Budapestről akár egy hosszabb napba is belefér, de egy hétvégi kirándulásnak ideális. A tóhoz vezető utcákban sok panziót találni. Ha inkább hotelt keres, Szabadkán érdemes nézelődnie.

És mikor a tó környékén már unja a programokat; evezett, kerékpározott, részt vett madárlesen, sétált eleget, akkor is irány a 8 kilométerre fekvő Szabadka, és szecessziós épületei! Leglátványosabb közöttük az a két épület, melyek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készültek, az 1908-1910 között felépült városháza és az 1902 őszén felszentelt zsinagóga. Szintén a szecessziós stílus jegyeit viseli a korzón található Raichle Palota.

Mátyás király szülővárosa: ne hagyjuk ki Kolozsvárt se!

Bár Kolozsvár a fent említett városoknál messzebb van Budapesttől – mintegy 460 kilométernyire fekszik a magyar fővárostól – Debrecentől nagyjából olyan messze van, mint a már említett Maribor Budapesttől, így abszolút van létjogosultsága a határközeli jóhelyek között. Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa érdekes műemlékeket, egy izgalmas temetőt, és jelentős kulturális intézményeket rejt.

Amikor kolozsvári városnézésünket tervezgetjük, a gótikus Szent Mihály-templomot, Mátyás király szülőházát, az őt ábrázoló csodás lovasszobrot a város főterén, és az erdélyi barokk építészet egyik legfontosabb műemlékét, a Bánffy-palotát semmiképp ne hagyjuk ki a programból. Ez utóbbiban egyébként jelenleg a Szépművészeti Múzeum található. Érdekes látnivaló még A Kós Károly által tervezett „kakasos templom", mely a nemzeti szecessziós stílus kiemelkedő példája. Jó időben különösen kellemes hely a Sétatér, ami egy 13 hektáros park a város szívében, gesztenyefái több mint száz évesek.

Ha erre járunk, még egy kihagythatatlan helyszínnel számoljunk: ez a Házsongárdi temető. Ez a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert. A házsongárdi temetőbe vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek magyarok, románok, szászok az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették – írja róla a Wikipedia vonatkozó szócikke. Olyan hírességek végső nyughelye ez a szép temető, mint Apáczai Csere János, Kós Károly, és Szilágyi Domokos.