Klimt-villa ínyenceknek Bécsben

    A tervek szerint inkább ínyencség lesz a szeptemberben megnyíló Klimt-villa mint tömegeket vonzó turistalátványosság. Az épületben nem rendeznek be múzeumot, de a földszinti termek látogathatóak lesznek.

    Gustav Klimt születésének 150. évfordulója alkalmából hamarosan ismét régi pompájában tündököl a hietzingi Klimt-villa, amelyet 1911 és 1918 között, haláláig használt műteremként a festő. A bécsi Feldmühlgasse 11. szám alatt álló házban olyan ismert művek születtek mint az Adele Bloch-Bauer II, a Hölgy legyezővel vagy a Frederike Beer című festmények. A felújított Klimt-villát a Műemlékek Napján, 2012. szeptember 30-án adják át, de nem csinálnak belőle turistaattrakciót. A földszinten lévő termeket megnyitják majd ugyan a nagyközönség előtt, de az emeleten fogyatékossággal élő emberek számára nappali zenei foglalkoztatót rendeznek be.

    A Klimt-villa: még javában tart az építkezés(Fotó: Bettina S. Neubauer / BDA )

    Az építési munkák – amelyek során például lapos tetőre cserélik a kontyos tetőt és helyreállítják a műterem hatalmas ablakait is – várhatóan augusztus végére fejeződnek be és mintegy kétmillió euróba kerülnek. A dolog érdekessége, hogy a ma Klimt-villának nevezett épületet a művész a mai formájában soha nem látta. Ő ugyanis 1911-ben egy földszintes kis kerti házat bérelt ki, amelyet 1923-ban a területet emlékhelyül megőrizni akaró zsidó Klein család építtetett át „Rózsalovag-stílusúra": kétoldalt felfutó külső lépcsőkkel, lapostetővel és balusztráddal.

    A nácik által kisajátított épületet a világháború után visszadták az örökösöknek, akik 1954-ben eladták az osztrák államnak. Utóbbi iskolaként használta a területet, ekkor cserélték például kontyos tetőre az épület oly jellegzetes lapos tetejét. 1998-ban megalakult a Gustav Klimt Emlékhely Egyesület, amely megkezdte a festő utolsó műtermének felkutatását. Mivel az egyesület bizonyítani tudta, hogy a neobarokk épületnek Klimt műterme az alapja, és utóbbinak egyes részei eredeti állapotukban maradtak fenn, a terület 2000-ben felkerült az osztrák állam elidegeníthetetlen tárgyainak listájára – és egyben elkezdődtek a jövőbeli hasznosítását célzó kutatások.

    Gustav Klimt egyik legismertebb és legnépszerűbb festménye, A csók. Ma a bécsi Belvederében látható(Fotó: Belvedere, Wien)

    Különböző próbálkozások után, 2007-ben a Belvedere vette át a területet, amely szerette volna „kihámozni" a műtermet a ráépített villa alól, de a műemlékvédelmi hivatal és az állam tulajdonában lévő történelmi épületek gondozását végző eszközkezelő ellenállásába ütközött. Így végül a Művészeti és Gyógypedagógiai Kuratóriumhoz került a villa, amely a környező épületekben harminc éve működtet óvodát, napköziotthonos iskolát, felnőttképzési akadémiát és nappali foglalkoztatót fogyatékossággal élő emberek számára.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!