Múltidéző relikviákat adományozott a makói skanzennek egy olimpikon

A makói József Attila Múzeum skanzenjének, azaz szabadtéri néprajzi kiállítóhelyének június vége óta van egy különleges kiállítása, amely régi közlekedési eszközöket mutat be. Látható itt lőcsös kocsi, nagyatádi szekér, lovas szán, de például több régi kerékpár és talicska, illetve különböző ló vontatta eszközök modelljei is. A tárlat most nem akármilyen tárgyakkal gyarapodott, és az sem akárki, aki a felajánlást tette - írja a delmagyar.hu.

Az intézményt az 1996-is atlantai olimpián részt vevő magyar csapat egyik tagja, Tuska Pál kereste meg azzal, hogy régi paraszti eszközöket adna át. A lovaglásban 13. helyezést elérő, hatvanas éveiben járó, tótkomlósi születésű olimpikon egész élete a lovakról, a lovaglásról szólt, és azt szerette volna, ha a családi örökségként tulajdonába került relikviák megmaradnának, és mindenki láthatná azokat. Arra pedig, hogy miért épp a makói múzeumot ajándékozta meg, a magyarázat az, hogy Szikszai Zsuzsanna igazgató családjához régi, baráti szálak fűzik. "Amikor meglátogattuk, elámultunk, hiszen az otthona is szinte egy komplett kiállítótér" – mondta Szikszai Zsuzsanna a lapnak.

A makói múzeum kapott onnan végül egy szekeret, egy téli-nyári parádés szánt, egy Kalmár-rostát, egy kukoricamorzsolót és egy tejszeparátort. A legnagyobb és talán legértékesebb szerzemény a gazdaszekér, amelynek a vasalása különleges. "Azt sajnos nem lehet tudni, hogy hol és ki készítette, de elképzelhető, hogy a Tótkomlóshoz közeli Makó-Rákoson egy ottani mester, hiszen régen voltak ott bognár- és kovácsműhelyek" – mondta az igazgató. Az oldalait befonatják majd az apátfalvi Vígh Tóni bácsival. A szánt teherhordásra, de templomba vagy vásárba járásra is használhatták. Érdekes, hogy nyáron is fogtak elé lovakat – szénát, szalmát hordtak például vele. A talpa nincs vasalva, tükörsimára csiszolták. Mindkettő a skanzenbe kerül hamarosan; olyan jó állapotban vannak, hogy különösebb felújítást sem igényelnek.

A múzeum terve most az, hogy ősszel kocsiszínt építenek a skanzenben kiállított közlekedési eszközöknek, és ez a kettő is odakerül majd. Most ezeket ponyvás sátrak védik az időjárás viszontagságaitól. A múzeum birtokába került Kalmár-rostáról azt érdemes tudni, hogy az egykori hódmezővásárhelyi gyáros, Kalmár Zsigmond fejlesztette ki, ezért is nevezték el róla. Az elmés szerkezet a dughagyma méret szerinti osztályozására alkalmas. A kukoricamorzsoló Tótkomlóson készült, a tejszeparátor pedig a két világháború közti technika csúcsát képviselte: nagy gazdaságokban használták a tej feldolgozásakor. Ezek a berendezések is kitűnő állapotban kerültek Makóra.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek