A párizsi Boulevard des Capucines közelében lévő Grand Café alagsorában, a Le Salon Indien du Grand Café elnevezésű teremben 1895. december 28-án tartották a világ első mozielőadást, de a gépet már február 13-án szabadalmaztatták. Az első nyilvános vetítésen a Lumiére-testvérek tíz saját készítésű rövidfilmet mutattak be filmfelvevő és projektorként is működő gépükkel. Az estét a legtöbben a mozizás kezdeteként tartják számon.

De a Lumiére testvérek előtt ott volt még Thomas Edison is a kinetográf-kinetoszkóp szerkezet-párossal, melyet 1891. május 20-án mutattak be nyilvánosan. Viszont míg a kinetoszkóp képeit egyszerre csak egy ember láthatta a szerkezetbe kukucskálva, addig az Auguste és Louis Lumière által feltalált filmvetítőgép az egy helyiségben tartózkodó összes ember számára egyidejűleg láthatóvá tette a képekett. Így idézve elő a mozgóképipar robbanásszerű fejlődését.

Viszont sok más amerikai és brit mozis úttörővel együtt a német testvérpár, Max és Emil Skladanowsky is a híres francia testvérekkel egy időben vetítette filmjeit a berlini közönségnek. Ilyen filmtörténeti kérdésekkel és témákkal, a budapesti mozik múltjával és jövőjével, illetve saját mozis munkásságával foglalkozik Kelecsényi László filmtörténész és Ruprecht Károly mozitörténész, akik egy közel 60 perces interjúfilmet készítettek a mozizás megszületésének 125. születésnapja alkalmából. A videót február 8. és 14. között ingyen lehet megnézni az Erőművház.hu oldalán.