Az alföldi kisváros, amelynek szinte saját tengerpartja van

    Ha egy Csongrád-megyei utazást tervezünk, leggyakrabban a Szeged szépségeit taglaló cikkekkel találkozunk. Na de, mi a helyzet a megye névadó településével, Csongráddal? Az tehát biztos, hogy valaha fontos szerepe lehetett, de vajon ma is megéri megállni itt egy dél-alföldi körúton? Ebben a cikkben amellett fogunk érvelni, hogy nagyon is! Ártéri erdeivel, tengerpartot idéző homokos strandjával, a Dél-Alföldön egyedülálló, nádfedeles halászházakból álló Belvárosával kétségtelenül van valami bája ennek az alig 16 ezer fős településnek, ami a Tisza partján, a Hármas-Körös torkolata alatt fekszik. Kisvárosokat bemutató sorozatunk következő részében, utazzanak velünk Csongrádra!

    Először is tegyük helyre, honnan származik a Csongrád elnevezés, és miért róla van elnevezve a megye. A város minden bizonnyal egy, a honfoglaló magyarok által elfoglalt földvárról kapta a nevét, amelyet a csaták utáni újjáépítéseket követően a még itt maradt szlávok Csernigrádnak, azaz 'fekete várnak' neveztek el. Hogy hol volt pontosan ez a vár, abban nincs egyetértés a szakértők között: van, aki a Tisza jobb, más inkább a bal partjára teszi.

    Mindenesetre ez a vár lett a névadója és közzépontja a Körös-vidéki területekből kialakított királyi vármegyének is. Fontos megjegyezni, hogy idén június 4-én Csongrád-Csanádra változott a megye elnevezése, mert a megye délkeleti egysége korábban Csanád-vármegyéhez tartozott. 

    Róbert Szivák/Körös-torok/Facebook

    A város kétségtelenül egyik legnagyobb dobása a Körös-toroki strand, ami 700 méter szélesen elhúzódó homokpadjával a tengerparti plázs élményét hozza a kisvárosba. A felbecsülhetetlen értékű, homokvárépítésre kiválóan alkalmas strandhomok a két folyó találkozásának eredményeként gyűlt össze. A fűzfa leveléhez hasonló színű Körös vize lassú, homokot nem hoz, míg a Tisza jelentős mennyiségű hordalékot szállít, amit a Körös beömlő vizének lassító hatása miatt a torkolat feletti részén rak le.

    Révész Gábor/Csongrád Értéktár

    Ezen a homokpadon nyaranta tengerpartokkal veteksző strandélet alakul ki: röplabdázó fiatalok, a kishalaknak tavakat ásó gyerekek, óriási homokvárak, napfürdőzők lepik el a felforrósódó homokfövenyt, miközben a víz 25-27 ºC-ra melegszik. Augusztusban még egy zenei fesztivált is rendeznek itt Körös-Toroki Napok néven. Bár már a nyári hónapokon túl vagyunk, a Körös-torok ebben az időszakban is szép; ilyenkor jó nagyokat lehet túrázni az ártéri erdőkben, és a horgászoknak is kedvelt helyszíne.

    Szivák Róbert/Körös-torok/Facebook

    A Belvárostól Bökény bélcsavarodás szobráig

    Ha Csongrádon szeretnénk megszállni, a Körös-toroknál számos üdülőház közül választhatunk, de ha ennél még különlegesebb élményre vágyunk, akkor válasszunk inkább egy 200-300 éves nádfedeles halászházat a Belvárosban. A városnak az Alföldön egyedülálló, Hollókővel összevethető népi műemlékegyüttese maradt fenn a Belsővárosnak is nevezett részen, 37 műemléki védelem alatt álló házzal.

    A Belváros elnevezés egy kissé megtévesztő, ugyanis a terület épp a város szélére esik. Ezt a pár utcát a Tisza délnyugatról keletre kanyarodó ága, és egy mocsaras terület, a Bökény veszi körbe. A természeti adottságok miatt a város kénytelen volt nyugatra terjeszkedni, így került az egykori Belváros a város szélére. Az itt lakók jellemzően hajósok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok voltak, akik patics-, vert és vályogfalú házaikat vastag náddal borították. A 2-6 fős, egy vagy két szobás házakban 3500 forintért foglalhatunk szállást. Hét házban pedig, amiket kézművesházaknak rendeztek be, különféle kézműves munkákat próbálhatunk ki: van Fazekas-, Mézeskalács-, Fafaragó ház, Kosárfonó műhely, Textiles ház, Borház és kovácsműhely, illetve Halászház is.

    Csongrád Belváros (Belsőváros)Révész Gábor/Csongrád Értéktár

    Ha már a Bökény városrésznél tartunk, ahol ma jórészt panelek állnak, muszáj megemlítenünk a Kapcsolatok című szobrot, amit Mihály Gábor szobrászművész tervei alapján készítettek 1985-ben. Az egymásba fonódó csövekből álló mű állítólag a munkásság, a parasztság és az értelmiség összefogását volt hivatott jelképezni,de a csongrádiak annyira nem voltak elragadtatva tőle, hogy bélcsavarodásnak nevezték el. Így hívják ma is, bár a helyiek már megkedvelték és a magukénak érzik a szobrot. Mihály Gábor munkájának másik, nemzeti lobogó színű társdarabja egyébként a Hungaroringen van, ahol az egymásba fonódó csövek a versenypálya kanyarulatait szimbolizálják.

    Mihály Gábor Kapcsolatok című szobra, avagy a "Bélcsavarodás"kozterkep.hu (https://www.kozterkep.hu/17799/kapcsolatok#vetito=111533

    A festőművész polgármester, aki megtervezte a várost

    A Belvárostól nyugatra szétterülő város mai arculata festői vénával megáldott egykori polgármesterének köszönhetően alakult ki. A képzőművész és jogász végzettségű Piroska János 1933-41 közötti vezetése alatt született meg az utcák, terek mai képe, felépült a városháza, az állami borközraktár, a református templom, csatornáztak és parkosítottak.

    Piroska János: Alföld, akvarellPiroska János/wikipedia

    Piroska János amellett, hogy polgármesterként megtervezte a várost, expresszív hevületű akvarelljein a Tisza-melléki alföldi tájakat, az árterek világát is megörökítette: nádas közül előbúvó magányos ladikot a Tiszán, halászt a csónakjában, szekeret húzó lovakat és kétkezi munkásokat. Alkotásainak egy részét megnézhetjük a Csongrád Galéria állandó kiállításán.

    A város egyik legkiemelkedőbb építészeti emléke a Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épülete, melyet a Szent István-bazilika és a Várkert bazár építésze, Ybl Miklós unokaöccse, Ybl Lajos tervezett 1912-1913-ban. A magyar szecessziót képviselő épületet mázas majolikabetétekkel díszített homlokzata a népművészet hímzésmintáit idézi.

    Csongrádi Batsányi János Gimnázium és KollégiumSeth Coleman/Seth Coleman

    Csongrádon járva mindenképp próbáljuk ki a hely egyik jellegzetes ételét, a Jókai Mór Aranyember című regényében is említett "fenséges, mézédes csíramálét". Ez egy kicsit megosztó étel, vannak akik rajonganak érte, mások inkább tartózkodnak tőle. Ha még nem próbáltuk, kell egy kis nyitottság a különlegességekre, hogy értékelni tudjuk, de már csak a vitamintartalma miatt is mindenképp megéri megkóstolni.

    Ez a búzacsírából készült édesség ugyanis vasat, kalciumot, káliumot, nátriumot, magnéziumot, mangánt, B1–B6-vitamint, folsavat és a nagyon ritkán előforduló B12-vitamint is tartalmaz, de nyomokban előfordul benne A-, E- és K vitamin is. Hozzáadott cukor pedig egyáltalán nincs benne, édességét a magban lévő keményítőnek köszönheti, ami a csírázás során cukorrá alakul.

    Seth Coleman/Seth Coleman

    A világraszóló találmánytól az Open Pusziig

    Ha azt hisszük, hogy világszínvonalú design csak Budapesten születhet, akkor tévedünk. Ugyanis Csongrádon él és alkot Losonczi Áron építész, aki 2001-es találmányával, a fényáteresztő betonnal vált világhírűvé. Losonczi egy stockholmi ösztöndíja során fejlesztette ki a Litracon névre keresztelt transzparens építőanyagot, aminek lényege, hogy a betonmasszába optikai szálak millióit keverik, amelyek átvezetik a fényt a kemény anyagon.

    Az újdonságról annak idején számos nemzetközi cikk beszámolt, a TIME magazin a 2004. év legfontosabb találmányai közé sorolta. Losonczi 2004-ben Csongrádon alapította meg cégét, a Litracon Kft-t, mely a termék fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik.

    Családjával azóta is itt él, a HVG-nek adott interjúja szerint leginkább azért, mert "Csongrád jó hely. A csongrádi Körös-toroknál nyáron olyan, mintha tengerparton lennénk, itt laktunk, az új házunk is itt épül a Művészteleppel szemben". Losonczi, aki egyébként a festő Piroska János unokája, egy helyi zenekarban, az Open Pusziban is játszik. A héttagú banda paródia jellegű repertoárjában ismert slágerek szerepelnek, amiket a helyi nyelvre fordítanak le, így lett a Steppenwolf Born to be wild című dalából Bokrosi lány.

    Mese a fahídról

    Ha tengerpartjával, kézművesházaival, világhírű építészével és festő polgármesterével még mindig nem találjuk elég meseszerűnek a várost, akkor ráadásként elmeséljük a Tiszán épült fahíd történetét. 1896-ban a nagyréti tanyákon élő emberek egy fahíd építésére kérték a város vezetését, hogy könnyebben elérhessék a várost, de pénzhiányra hivatkozva visszautasították kérésüket.

    A réti lakosok ezért összefogtak, összedobták a pénzt, és megvásárolták a lebontott esztergomi fahidat. Az elemeket a Dunán leúsztatták Titelig, majd felfelé a Tiszán lovakkal vontatták Csongrádig helyi fuvarosok segítségével. A példaértékű összefogásból született építményt még ma is használják, és funkcióját napjainkban is betölti.

    Csongrádi fahídRévész Gábor/Csongrád Értéktár
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!