Előbújhat végre a földből Kaposvár vára

    Hiába van benne a város nevében, hogy VÁR, Kaposvár bástyáit nem tudjuk megmászni, várfalairól nem tudunk letekinteni a városra, katakombáiban nem tudunk úszni. Most azonban nagyszabású régészeti feltárás zajlik a Műemlékem.hu szerint, aminek célja részben az is, hogy megismertessék az emberekkel az alig ismert, Szigetvár vagy épp Drégely története által elhomályosított kaposvári ostromot.

    Az mindenesetre biztos, hogy minden bizonytalan, legalábbis a kezdetekkel kapcsolatban. A 13-14. század körül már állhatott itt vár, ami négyzet alaprajzú lehetett, ráadásul ún. mocsárvár, egy nagyobb lakótoronnyal. 1495-ben átélt egy ostromot, ezután átépíthették, 1526-ban pedig végvár lett. Még külső palánkvárral is megerősítették.

    A cikk elején említett nagy ostrom 1555-ben történt. Szeptemberben értek ide a török hadak, de még előtte gyorsan eliszkolt Dersffy István várkapitány. A török aprólékos munkát végzett, elterelte a Kapost és elkezdte lecsapolni a várat védő mocsarat. Az arányok elég rosszak voltak: a Torma Márton és Zoltai István vezette 500 fős várvédelemmel szemben 10 000 török állt, de a magyarok felesküdtek a vár mindhalálig való védelmére.

    Kaposvár vára.Forrás: Wikimedia/Borovszky Samu (1860–1912)

    A török 9-én kezdett el lövetni, 11-én próbálkozhatott az első vártámadással. A hajdúk feladták volna a várat, de a várnagy nem ment bele, így mind a 150 hajdú elmenekült. A hajdúkat üldözőbe vették a törökök, majd általános rohamot indítottak. 17-én még visszaverték ezt a védők, de be kellett menniük a belső várb. Végül 20-án kitörtek. Mindössze 34 ember élte túl a védők közül az ostromot, a vár tisztjei is elestek.

    Kaposvár 1686-ig a töröké volt, de megsérülhetett a vár maga, a helyiek kezdték el használni. Később a bencéseké lett, 1702-ben pedig a Habsburg császár parancsára elbontották a falait. Jó ideig az Esterházyak majorsága működött itt, az 1930-as években pedig romkertet alakítottak ki. Őket a Nostra Gabonaforgalmi Vállalat követte, ami1950-ben silót, 1970-71-ben irodákat épített ide, ekkorra az utolsó romok is elpusztultak.

    A 2000-es évek elejére került a terület a kaposvári önkormányzathoz, ami bontásokba kezdett.  

    Az első régészeti feltárásokat egyébként 1958-ban végezték, majd 2000-ben is volt egy ásatás. A Nostra főépületének lebontása után 2019 márciusa óta ismét a régészeké a terep. Molnár István régész így beszélt a célokról:

    A mostani feltárás minden korábbinál teljesebb igényűnek ígérkezik, bár a vár teljes területét nem tudjuk megismerni, hiszen egy részét elpusztította a Nostra, amelynél három méter mély pincét is építettek. Sajnos magas a talajvíz szintje is. A célunk így az aprólékos feltárás, amely során el tudjuk különíteni az építési korszakokat, illetve szeretnénk meghatározni a forrásokban sokszor említett palánk helyét.  

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!