A város, ahol vadludak tízezrei találkoznak minden ősszel

Aki mostanában Tatára látogat, napkeltekor és napnyugtakor különféle égtájak felől érkező vadludak sokaságát fogja látni, amint ezrével zsibonganak az Öreg-tó vizén. Főleg az eurázsiai tundrákról, Skandináviából és Szibériából érkeztek Németországon és Hollandián keresztül, hogy a telet nálunk töltsék.

Ha nem lesz különösebben rossz idő, és a kemény fagyok elkerülnek minket, akkor a madarak maradnak is tavaszig, mielőtt visszatérnének az eurázsiai tundrákra, költőhelyeikre. Ellenkező esetben repülnek tovább, még délebbre, ahol már igazán jó az idő. Irigylésre méltó élet, nem kell hozzá se repülőjegy, se vízum.

Tatán a város kellős közepén figyelhetjük meg a vadludak gyülekezésétForrás: Erika Gancs

Hazánkban azonban nem Tata az egyetlen vadlúd-gyülekezőpont – 18 telelőhelyük van az országban –, de ez az egyik legkülönlegesebb, mivel itt közvetlenül a város közepén figyelhetjük meg a madarak mindennapjait.

A város és a természet annyira egybeforrt Tatán, hogy a tüzijátékot is betiltották a vadlibák biztonsága érdekében, 2018-ban pedig nemzetközi elismerésben részesült a vizes élőhelyek védelméért kifejtett tevékenységéért, és megkapta a Ramsari Város címet.

Vadludak esti behúzása a tatai Öreg-tó partján, 2021. november 27-énForrás: MTI/Vasvári Tamás

Bár már október elején megérkeztek az első csapatok, a szervezett vadlúd-megfigyelések csak november 19. után kezdődnek. December 18-ig bezárólag majdnem minden hétvégén csatlakozhatunk egy csoporthoz, hogy szakvezető és teleszkóp segítségével figyelhessük meg a vadludak kora reggli ki- és délutáni behúzását. A madarak ugyanis csak este és éjszaka tartózkodnak a védelmet adó tó vizén.

Napkeltekor kirepülnek a közeli kukoricatarlókra táplálkozni (ezt nevezik kihúzásnak), a tó vize pedig ilyenkor szinte teljesen kiürül. Csak délután, olyan négy óra körül térnek vissza újra a vízre (behúzás). A szezon fénypontja a Tatai Vadlúd Sokadalom nevű fesztivál november 26-án, ahol kézműves vásárral és mindenféle finomsággal várják az érdeklődőket. 

Ezzel a madárkalauzzal sokkal élvezetesebb lesz a látogatás

De Tatán nem csak vadludak gyülekezését figyelhetjük meg, sőt nem is csak az évnek ebben az időszakában. Egész évben van bőven látnivaló a természet rajongói számára, a városon belül is. A két gyakori vadlúdfaj, a bütykös ásólúd és a nagy lilik mellett találkozhatunk többek között lappantyúval, guvattal, füstös cankóval, örvös légykapóval, zöldikével, csuszkával vagy jégmadárral is.

Csonka Péter és Kókay Szabolcs madárkalauza Tata és környékének madárvilágát mutatja beForrás: Gáncs Erika

Ha ezek a nevek jórészt ismeretlenül csengenek, nagy segítségünkre lehet egy nemrégiben megjelent madárkalauz, amely kifejezetten a tatai és a környékbeli madárvilágra fókuszál. A szöveget Csonka Péter, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezője és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület titkára írta, az illusztrációkat pedig hazánk egyik legjelentősebb természetfestője, a több angol és spanyol elismeréssel díjazott Kókay Szabolcs készítette.

Kókay Szabolcs: VándorfüzikeForrás: Kókay Szabolcs

A könyv sorra veszi a tatai és Tata környéki madármegfigyelő-helyeket, olyan részletességgel, hogy még a GPS-koordinátákat is megadták a pontos helyszínekhez. Így megtudhatjuk például, hogy az Öreg-tavon többek között a tatai vár falánál vagy a Fáklya utcánál lesz a legnagyobb esélyünk arra, hogy madarakat lássunk, és hogy a vadlibákon kívül  gémekkel, kócsagokkal, récékkel is találkozhatunk a tó körül.

Étterem a természeti értékekért

A könyv két szerzőjének barátsága hosszú évtizedekre nyúlik vissza, és régóta tervezték, hogy kalauzt készítenek a Tata és környékén élő madárfajokról. A kiadásában pedig a Tata természeti értékeinek megóvása iránt elkötelezett, éttermet és szállodát üzemeltető Platánban találtak partnerre.

A Platán terasza kiváló madármegfigyelő helyForrás: Darabos György

A Platán nevét a tó partján álló fáról kapta, amelyet az Esterházy-család 1785-ben hozatott Versailles-ból. A famatuzsálemet 13 évvel ezelőtt vette gondviselésbe a Platán csapata, abban az évben, amikor megalapították az éttermet az Esterházy-birtok egyik épületében.

A Platán Pesti István Michelin-csillagos séf és Varró Zoltán belsőépítész együttműködésében nemrégiben megújult, aminek eredményeként létrejött a Platán Gourmet Étterem. Ez idén második alkalommal kapta meg a Dining Guide Év Legjobb Vidéki Étterme címet, a napokban pedig arról érkeztek hírek, hogy két Michelin-csillagot ítéltek oda vidéki vendéglátóhelynek.

Platán designját a körülötte lévő természeti környezet ihletteForrás: Darabos György

A világszerte is ismert Varró Zoltán több magyar szálloda tervezője, mint például az Aria Hotel Budapest vagy a Mistery Hotel. A Platán új designjának koncepciója elmondása szerint abból táplálkozik, ami körülötte fellelhető. Az angolkert mohái ihlették a Platán tereiben szinte mindenütt látható puhan szőnyeget, és a szobák függönyei is ugyanezt a hangulatot idézik meg.

A bisztró cukrászdája és bárrésze azért kapta a szürkés tónust, mert ha a fény rásüt a tóra, épp ilyen szürkés fényben csillog, mesélte a designer a madárkalauz sajtóbemutatóján, ahol a Platán tereinek designjával is megismerkedhettek az újsáírók.

Vietnámi marhahúslevesForrás: Gáncs Erika

Nem csak a természeti környezet, de a helyi történelem is megjelenik a designban: az Eszterházy-család korát a régi bútorok idézik meg. Hasonló filozófiát követ Pesti István konyhája is, amely részben a Platán saját kertészetéből hozza az alapanyagokat. A menün olyan ételek szerepelnek, mint a vietnámi marhahúsleves és a kacsacomb, kelkáposzta, lencse és polenta.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek