Magyarországon 1980 óta állítjuk át évente kétszer az órákat. Az utóbbi években egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon tényleg szükség van-e még az óraátállításokra? Sokan úgy gondolják, hogy az áramon olyan jelentős lenne a spórolás, mint bevezetésének idején. De mi történne, ha hazánkban csak egy időszámítás lenne? Mutatjuk!
Megéri-e a nyári időszámítást alkalmazni?
A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával való takarékoskodás miatt született meg.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: az órákat márciusban éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani. A Magyar Alvás Szövetség közleménye szerint világszerte az országok mintegy 60 százaléka már nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését. Az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást.
• Ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
• A kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
• A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Továbbá, a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban.
A Bizottság a nyári időszámítás kapcsán rendszeresen kap visszajelzéseket a polgároktól, akik az óraátállítás kedvezőtlen egészségügyi hatásairól, alváshiányról és más negatívumokról számolnak be. Mások ugyanakkor pont a jelenlegi rendszer fenntartását szorgalmazzák, mivel véleményük szerint pozitív következményei vannak. Ha a nyári időszámítás kerülne bevezetésre, akkor novemberben nem igen látnánk reggel 08:00 előtt a napot, sőt decemberre ez odáig fajulna, hogy lennének olyan napok, nem is kevés, amikor 08:30 előtt nem kelne fel a nap. Cserébe viszont az lenne az előnye, hogy a jellemzően 16: órai sötétedés kitolódna 17 órára. Értelemszerűen a tavaszi, nyári időpontok ebben az esetben nem változnának, mert akkor amúgy is a nyári lenne érvényben, az az kb 5 órakor lenne napfelkelte, és 21 órakor a napnyugta.
Ha viszont a téli időszámítás valósulna meg egész évre, akkor nyáron legtöbbször már hajnali 4 előtt felkelne a nap, igaz, azon az áron, hogy este nem 20, hanem 21 óra körül sötétedne. Ez az, amit a nyári időszámítás pártiak nagyon nem akarnak. A június végétől július elejéig tartó 20:46-os naplemente tehát örökre eltűnne, átadva a helyét a 19:46-osnak. Értelemszerűen az ősz végi, téli hónapok nem változnának a mostanihoz képest, tehát a nap 16 óra körül menne le, míg valamivel 07 után kelne fel.
Országonként változnak a vélemények
Nagyon sok ország – köztük Magyarország is – a nyári időszámítást preferálja, számítva arra, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság tovább tarthat. A téli verzió hívei pedig a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt tiltakoznak.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint jelenleg egy súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat. 2019-ben az Európai Parlament már megszavazta az óraátállítás eltörlését, de ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodniuk, amikor is jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt. Most pedig az Ukrajnában zajló háború, a rezsiválság és egyéb okok miatt gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a döntés.
Az országok is megosztó véleménnyel vannak a témában: Finnország az évi két óraátállítás eltörlését kérelmezte, Litvánia pedig a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta. Észak-Macedónia is azt fontolgatja, hogy az idei évben a szokásoktól eltérően nem tér át a téli időszámításra, hanem október 30. után is a nyári időszámítás lenne érvényben, amivel Szkopjéban jelentős mennyiségű villanyáramot lehetne megspórolni. Az USA-ban a nyári időszámítási időszaka 2007-ben novemberében ért véget, Oroszország 2014-ben rossz tapasztalatok miatt tért vissza az állandó téli időszámításhoz, Törökország pedig 2016 őszétől kezdve egész évben a nyári időszámítást alkalmazza. Egy biztos, amíg nem születik végleges döntés az ügyben, hazánkban október 30-án hajnali három óráról két órára kell tekerni az óramutatót, így egy órával több időnk lesz pihenésre – legalábbis aznap.
(Forrás: napialvas.hu, penzcentrum.hu, jakd.hu, ec.europa.eu)