Újra látogatható hazánk némaságba burkolózó remetesége Majkon

Az oroszlány-majkpusztai kamalduli remeteség felújítása, a díszkert rekonstrukciója, a kastély kiállításainak létrehozása, valamint a kiszolgáló épületek felépítése összesen 3,2 milliárd forintból valósult meg - hangzott el a pénteki átadáson.

A kamalduli remeteség épületegyütteseForrás: MTI/Krizsán Csaba

A kamalduli remeteség is a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében újult meg. A programon belül országszerte 60 milliárd forintból 30 fontos műemlék épület újul meg, hogy hozzájárulhasson Magyarország régióinak turisztikai-gazdasági fejlődéséhez. A szakemberek szerint azzal, hogy a műemléki környezetet korhűen felújították, valamint a fogadóépületet is korszerűsítették, a korábbi turisztikai látogatószám sokszorosára számíthat majd a régió a jövőben. 

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa elmondta, a rekonstrukció során felújították a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó cellaházakat, helyreállították a csonka templomtornyot, megújították a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új, modern fogadóépületet létesítettek.

A remeteség egyik korhűen berendezett szobája az avatás napján, március 4-énForrás: MTI/Krizsán Csaba

Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kaptak helyet. De a korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása, és a szerzetesek mindennapi tevékenységei is megismerhetővé válnak a látogatók számára.

A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik. A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.

A növényszárító padlás is megújult
Egy korábbi, 885 millió forintos felújítással megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.

A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületben a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélyát rendezték be az 1860-as évektől.

Refektórium a kamalduli szerzetesrend megújult kolostorépületébenForrás: MTI/Máthé Zoltán

A kiállításhoz csaknem harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.

Az alapkőletétel

A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.

Az oroszlány-majkpusztai kamalduli remeteség keleti kapujaForrás: MTI/Krizsán Csaba

Alig fejeződtek be az építési munkálatok, amikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is, a remeteség vagyonát pedig árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek