Szabadidőközpont épül az egykori strand területén

Szabadidőközpont alakul a Fejér megyei Kincsesbánya strandjának területén, mely egykor a társasági élet központja volt a közelben büfével, játszótérrel, felnőttek számára is alkalmas lehetőségekkel.

Strandolók 1967-benForrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Fénykorát akkor élte a strand, mikor még működött a helyi bánya, a bányabezárás után viszont az önkormányzat eladta a területet. Az új tulajdonos nem üzemeltette tovább a fürdőt, és az hamarosan enyészeté lett. Hosszú idő után a korábbi önkormányzat visszavásárolta, de a fűnyíráson kívül más nem történt ott - írja a feol.hu.

Murányi Marianna, a település jelenlegi polgármestere azonban most úgy nyilatkozott: " A jelenlegi testület elkötelezett az újrahasznosítás ügyében, hiszen ehhez mindenkinek emlékei fűződnek, és naponta szembesülnek a lakók a pusztulással".

Már el is készültek a kincsesbányai szabadidő központ látványterveiForrás: Kincsesbánya Önkormányzata

 "Strandként már nem üzemeltethető, a régi létesítmények is leromlott állapotúak. Szeretnénk visszaállítani Kincsesbánya központi, közösségi találkozóhelyének ezt a területet, de új köntösben. Kérdőívben kértük ki a lakosság véleményét, és örömünkre egyeznek az elképzeléseink. A közösségi élet szabadtéri központjaként funkcionáló, a felmerülő igényeknek megfelelő, komplex szabadidős centrumot szeretnénk kialakítani".

Győri Dezső Bányász szobra mögötte a bauxitbánya rakodótelepévelForrás: Fortepan / FŐFOTÓ
Kincsesbánya

Kincsesbánya Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól közel 15 kilométerre fekvő ipari település. Az 1966 óta önálló község a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatának központja volt, ezért nagy részét üzemi létesítmények foglalták el.


Nevének utótagja a bauxitbányászatra utal, a Kincses név pedig a község déli határában fekvő Kincses-heggyel és a hasonló hangzású őstelepüléssel kapcsolatos, mely jellegzetes lapos köveiről kapta a nevét.


A pénzérme alakú, különböző nagyságú lapos kövek (nummulites) az eocénkori tengerek egysejtű meszesházú élőlényeinek megkövesedett maradványai, melyek tömegével találhatók Felső-Kincses település szántóföldjein. A kis köveket Szent László pénzének hitte és nevezte a nép egykor - derül ki a Wikipédia szócikkéből.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek