Megdöbbentő eredményeket hozott a Tisza vízmintáinak elemzése

Harmadik éve tart a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatása, amely a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése, amely egyre romló tendeciát mutat, írja a SZTE egy közleményben. 

Forrás: u-szeged.hu

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve a háztartási berendezésekig szinte minden eszközünk részben vagy egészben műanyagból készül. Vannak eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 0,05 millimétertől 5 miliméterig terjed.

A vizsgált mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból állForrás: u-szeged.hu

Mint Dr. Kiss Tímea, az SZTE TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense elmondta, két szálon folyik most a kutatás: egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgálják, hogy mennyi mikroműanyag rakódott le az üledékben. Ezt a mérést évente végzik. A kutatás másik részében azt vizsgálják, hogy mennyi mikroműanyagot szállít a víz ötnaponta. 

Azért pont ilyen gyakorisággal, mert ötnaponta halad el felettünk a Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét. Ebből lehet következtetni a lebegtetett hordaléktartalomra, amit a kutatók megpróbálnak kapcsolatba hozni a mikroműanyagos mérésekkel, azaz, hogy mennyi lebegtetett hordaléktartalom mennyi mikroműanyag tartalommal jár együtt. Az eredmények és az elemzések is romló tendenciát mutatnak, azaz egyre több a mikroműanyag a Tiszában.

A vizsgált mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll. Ennek forrása a szennyvíz. A Felső-Tisza mentén nagyon sok, viszonylag szegény település van az ukrán és a magyar oldalon is, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott vagy csak az utóbbi 4-5 évben épültek ki szennyvíztisztítók. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 20-30-40 vagy akár 50 évben, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta az ezekből származó mikroműanyagok mind bekerültek a Tiszába és ha egyszer bekerültek, akkor 500-1000 évig nem bomlanak le – foglalta össze eddigi tapasztalatait Dr. Kiss Tímea.

A nádas környéke rengeteg vízi madárnak szolgál otthonáulForrás: Richárd B/Pixabay

A mikroműanyag, amilyen kicsi, olyan nagy problémát jelenthet, akár az emberi egészségre is. Mivel ezek a műanyagszemcsék hidrofóbok (taszítják a viet), a rajtuk megtapadt toxinok (mérgek) nem mosódnak le a vízzel. A vízi élőlények, például a halak megeszik ezeket, ami gyulladást okoz a testükben. Sajnos nemcsak a halakban, hanem az összes feldolgozott húskészítményben találtak már műanyagszemcséket, így nemcsak a vízi ökoszisztéma felől juthat el az emberi szervezetbe a szennyezés.

Ráadásul baktériumok is megtapadhatnak a mikroműanyagok felületén, tehát még betegséget is okozhatnak. Emellett még az előállításuk során használt mérgező vegyszerek ‒ amiket mondjuk azért használtak, hogy ezek a műanyagok puhábbak vagy rugalmasabbak legyenek ‒ is kioldódhatnak az emésztőrendszerben, ezzel mérgezve a szervezetet– mondta el a kutatásban részt vevő Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója.

Az SZTE kutatása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) finanszírozásával történik. A tervek szerint tovább vizsgálják a kutatók a Tisza és esetleg más folyók mikroműanyag szennyezettségét, arra is keresve a választ, hogy az árvizek hogyan szállítják tovább a szennyezést és hol rakják le. Mivel az eddigi eredmények szerint az élővizek mikroműanyag szennyezése elsősorban kommunális eredetű, a jövőben arra is keresik a választ, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, s hogyan szennyeződhetnek el a talajok a szennyvíziszap mezőgazdasági parcellákra való kihelyezésével.

Mivel egy-egy átlagos mosás során 70 ezer mikroműanyag szemcse kerül a szennyvízbe, átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért, és saját egészségünk megőrzéséért is.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek