Hungarikum lett az ősi pásztorság ezer éves jelképe

Az ősi pásztorság ezer éves jelképével, a karikás ostorral, maga a pásztorművészet is bekerült végre a magyar hungarikumok sorába. És ez nagy részben köszönhető annak, hogy Szőke Péter népi iparművész mívesen faragott, hagyományos módon elkészített ostorai az egész világot bejárták. Ő volt az, aki halottaiból támasztotta fel ezt a népművészeti alkotást – olvasható a Híradó.hu oldalán.

A kép illusztrációForrás: Shutterstock.com / alwih

A kondorosi csárda előtt tartott átadón és bemutatón a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagja, Puju János elmondta, hogy a karikás ostor egy gyűjtőfogalom. Bele tartozik a kis-sárréti, a bihari kötésű vagy hortobágyi kötésű karikás ostor. És az, hogy ezek most használati tárgyakból nemezti értékekké váltak, annak komoly néprajzi értéke van. 

Elmondta még azt is, hogy az ostor a pusztáról szinte teljesen eltűnt, és szorgos és kitartó munka révén vált ismét elérhetővé, köszönhetően Szőke Péter kitartó munkájának. A népi iparművész az első ostorát Szabó Gábor hortobágyi csikósnál készítette még 1999-ben, míg egyszer egy 1920-30-as évekből származó karikás ostor egy régiség kereskedőtől hozzá került. „Ekkor felfedeztem fel, hogy ez egy békés megyei érték" – jegyezte meg az iparművész.

Az ostorfajták között is van különbség. Amíg a Hortobágyon negyvennyolc – úgynevezett – pillangót kötöznek fel az ostor nyelére, a Kis-sárrét pásztorai 150–260 pillangót is felkötöttek.

„A karikás ostor a pásztorok jelképe volt. A pásztorok mindig maguknál tartottak, vállukon hordták, nem rakták táskába, se a földre" – mesélte Szőke Péter, aki nyaranta karikásostor-készítő tábort is tart, ahol megtanulhatók az ostorkészítés fortélyai.

Az előző évben, 2020 májusában négy másik különlegességgel gazdagodott a hungarikumok gyűjteménye. Hungarikummá vált például a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. Beemelték a sorba a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, illetve a tiszavirágzást is, vagyis a kérészek látványos rajzását. A negyedik érték a szőregi rózsatő lett, melyet fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromleveleinek színjátéká tesz egyedülálló növénnyé, és ezzel egyidőben elismert exportcikké is.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek