UNESCO-védetté vált a kékfestés

    Felkerült a kékfestés hagyománya a szellemi kulturális örökség listájára - döntött az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) illetékes bizottsága szerdán Port Louis-i tanácskozásán. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be - írja az MTI.

    A kékfestés textilszínezési és -mintázási eljárás, ami a 18. és 19. században terjedt el Közép-Európában, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre vele. A kelmére előzetesen úgynevezett gátlóanyagot nyomtak, ez a fehéren maradó felület adta a mintát, majd a kelmét indigóra színezték.

    ágy, kékfestés, blaudruck, németországForrás: Andreas Praefcke/Wikimedia Commons

    A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és december 1-ig folyó ülésen több mint 40 hagyomány jelöléséről döntenek, köztük van például a kazah lótenyésztés hagyományos tavaszi fesztiválja, az ősi japán vallási rituálé, a laoszi naga kézművesség, az ománi ló- és tevelovaglás hagyománya, a lengyel jászolkészítés vagy a svájci-osztrák lavinakockázat-mérés hagyománya.

    A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza.

    A szellemi kulturális örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!