Fedezze fel Pest megye legeldugottabb zugait!

Nem feltétlenül kell órákat autózni a fővárosból, hogy eldugott, csendes, a béke szigetének is beillő településekre bukkanjunk. Ha az utazásra fordítandó idő töredékét térképböngészéssel töltjük, meglepetésekre bukkanhatunk Pest megye határának elhagyása nélkül is. Sőt, még ennél is több időt spórolhat az, aki elolvassa cikkünket.

Arany János és Jászkarajenő

 

Vannak hazánkban „eltévedt" települések: például Kiskundorozsma nem Bács-Kiskun megyében van, hanem Csongrádban; Győrvár Vas megyében, Jászkarajenő pedig Pest megyében. Ennek magyarázata az, hogy a falu – egészen pontosan Jászkara korábbi területe – a jászalsószentgyörgyiek pusztája volt, ahol még a 19. században is csak tavasztól őszig laktak a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó jászok. 1876-ban a megyehatárokat rendező törvény csatolta Pest megyéhez, azóta a megye legdélkeletibb falvának számít – korábban ugyanis csak exklávéként tartozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez.

Nagyboldogasszony templom Fotó: Itthon.huForrás: Travelo

 A 2700 lelkes községben két, 19. század végén épült, archaizáló templom van. A látványosabb a gótikus, katolikus Nagyboldogasszony-templom. De kihagyhatatlan helyi érdekesség a Csonka Márton tanösvény is, amelynek névadója ihlette Arany János: A vén gulyás című versének főszereplőjét. Csonka Márton 1855-ben, 90 évesen itt hunyt el, és itt is van eltemetve. A tanösvény öt állomásával nyolc kilométeren át vezet végig, miközben feltáratlan Árpád-kori temetőt, akácos erdőt és fogathajtó pályát is érint.

 

Illés Lajos és Kisoroszi

A szigetek mindig dúskálnak zugokban, Kisoroszi pedig a Szentendrei-sziget északi csücskén fekszik. Elzártságát az is tetézi, hogy az egyetlen utat, ami összeköti a többi községgel, egy-egy nagyobb árvíz során rendre elönti a Duna. Legutóbb 2013-ban volt ilyen, ekkor is csak hajón volt megközelíthető a település.

Szigetcsúcs - Kisoroszi Fotó: Páth Dániel / TraveloForrás: Travelo

 Kisoroszi kezdetben Nógrád, majd Pest megyéhez tartozott. Sőt, a két megye hosszasan vitázott a falu hovatartozásáról. Nógrád megye 1695-ben akár katonákat is bevetetett volna - ez elmaradt, így a település Pestnél maradt.

Valószínűleg a főváros közelségének, a csodás, buja természeti környezetnek, a Pilis látható, szép bérceinek és a csendnek is köszönhető, hogy számos művész élt itt. Például Fekete István, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Nádas Péter írók, vagy Sváby Lajos festőművész. De talán a legismertebb helyi Illés Lajos, a korszakalkotó Illés együttes névadó-alapítója, aki 2007-es haláláig a református templom kántora volt.

 

Kálvin János és Makád

A méltatlanul alulértékelt Csepel-sziget déli csücskén fekszik Makád, a szigeti út utolsó falva. 1100-an élnek a páratlanul szép, buja természeti környezetben fekvő településen, ahol – mivel zsákfalu – csak azok járnak, akik itt laknak, vagy kimondottan itt van dolguk. És bár Makád szerencsére nem egy elnéptelenedett falu, azért nem tömegek utaznak ide.

1848-as emlékmű Makádon Fotó: WikipediaForrás: Travelo

 Már a 17. században is jelentős falu volt a Csepel-szigeten, és a reformációnak is fontos támasza volt. 1806-ban készült el a jellegzetes, copf stílusú temploma a korábbi épület köveinek felhasználásával – ez a falu közepén áll. A községi öreg temetőben még állnak a hagyományos kopjafák. A település körül a Duna-parton kiváló horgászhelyek vannak, de vadászni és túrázni is lehet – például a Kengyeles-tó vagy Pest megye második legkisebb falva, a szomszédos Lórév felé.

 

Mátyás király és Pilisszentlászló

Bár két várost összekötő úton található, mégsem nyögi a tranzitforgalom terhét a hegyek közti Pilisszentlászló. Félúton Szentendre és Visegrád között a szerpentines, kanyargós, emelkedős, erdők közt vezető „hátsó úton" fekszik, hét kilométerre a szentendrei skanzentől. A Visegrádi-hegység legmagasabban, 360 méteren fekvő falvában több mint ezren élnek - közel tíz százalékuk szlovák, akik még a török kiűzésekor érkezett telepesek leszármazottai. 1947-ben innen a lakosságcsere keretében 400 embert telepítettek ki. Mára kis mértékben ismét növekszik a lélekszám a Budapestről kitelepülőknek köszönhetően.

Fotó: WikimediaForrás: Travelo

 III. András építtetett vadászházat a kedvelt királyi vadászterületre, majd a pálosok kolostorrá építették át. Itt ismerte el 1308-ban Csák Máté Károly Róbertet magyar királynak, de később Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran járt a kolostorban. A romok látogathatók, és fel lehet keresni a hoboji zen templomot is. A településről könnyen elérhetők a hegység nevezetes pontjai, a Rám-szakadék, Dobogókő, de túraúton elérhető Visegrád vagy Szentendre is. Többféle hegyikerékpáros úton is meg lehet közelíteni innen a Duna-partot is Szentendre, Dunabogdány vagy Visegrád felé.

 

Petőfi Sándor és Tésa

Az Ipoly kanyarulatában, vaktérképen is könnyen megtalálható helyen fekszik Pest megye és az Ipoly-mente legapróbb, egyetlen száz fő alatti települése, Tésa. A híres bogyósgyümölcs-termesztő vidék a huszadik században határszélre került, és ezzel párhuzamosan gazdasági helyzete is leromlott. Az uniós csatlakozás óta számos projekt keretében kötik össze az Ipoly folyó két partját hidakkal, így ez a vidék is egyre élettel telibb. Ennek ellenére, jelenleg csak napi két pár busz jelenti a tömegközlekedést, az is mindössze a szomszédos Vámosmikolára visz – a száz kilométerre fekvő Budapestről tehát két átszállás kell az eljutáshoz.

Tésa község honlapja Fotó: http://www.tesa.fw.hu/Forrás: Travelo

 A 18. században a helyi Foglár család egyemeletes barokk kastélyt épített Tésára, amelyben később vendégül látták Jókai Mórt és Petőfi Sándort. A kastély később azé a Jankovich családé lett, amelyből aztán Jankovich Béla Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere is kikerült.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek