6 Balaton-felvidéki település, amit látni kell

Újra divat a Balaton, azon belül is a Balaton-felvidék. Talán azért is, mert lassan itt is végbemegy a budapestihez hasonló turisztikai forradalom, amelynek nyomán végleg kikopnak a klasszikus turistalehúzó, csak a könnyű úton meggazdagodást célul kitűző vendéglátóipari egységek, és amely magával hozza a színvonal emelkedését és a szemléletváltást.

Fenntarthatóság, ez a kulcsszó, nem csupán energiagazdálkodási szempontból, de visszatérő vendégek szempontjából is. Fenntartani az érdeklődést, a keresletet csak állandó vendégközpontúsággal, fejlesztéssel lehet – szerencsére már egyre többen értik a kor szavát. A Balaton-felvidék ezek közt is egy biztos pont, itt már egyre kisebb eséllyel lehet melléfogni. Az alábbiakban hat megtekintésre érdemes települést mutatunk be.

A felsorolt települések látnivalói pont annyi szellemi kapacitást igényelnek, amennyi nyaralás, és napközbeni céltalan parton heverészés mellett is garantáltan marad a fáradt utazónak, sok helyen csak egy kiadós séta kell, hogy magunkba szippantsuk az elmúlt évszázadok atmoszféráját.

Dörgicse

Három az egyben, mondhatnánk, ugyanis a ma is mindössze 258 lakosú kisközséget eredetileg három településből egyesítették, Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisfaluddörgicse alkotják ma is – ugyanis máig elkülönülnek egymástól.

Felsődörgicse, a környék vélhetően első keresztény temploma a 11. századból
Galéria: Balaton-felvidék
Fotó: Mózes Krisztián / Travelo

Mindhárom falvacska az előkert nélküli, kőből épült ódon, földszintes házaival, ápolt köztereivel, jellemzően tájba illeszkedő újabb épületeivel egyedi hangulatot áraszt a dombok között. Ráadásul két – merőben más – templomromot és egy középkori hidat is találhat az idelátogató – a végén pedig elkanalazhat egy dörgicsei csibelevest.

Felsőörs

A Balatontól erős kaptató vezet szőlős- és gyümölcsöskertek között a tó környékének egyik legjelentősebb Árpád-kori műemlékéhez. A románkori prépostsági templom építése a döntő részben a tizenharmadik században zajlott le, és különlegessége, hogy máig ebben a formában látható, gyakorlatilag alig változtattak rajta, szinte csodával határos módon kerülte el a barokkosítás 17-18. századi hullámát.

Kapolcs

Művészetek völgye – vágja rá a felkészült balatoni utazó, ha Kapolcsról van szó. De a település az év további ötvenegy hetén is él, működik, nem csupán a fesztivál hetében látogatható. Vízimalmok sorakoznak az Eger-patakon, van közöttük működő, ami nyitott a nagyközönség előtt – például a falu központjában álló Falumalom (korábbi Szaller-malom), ahol 100 évnél is régebbi gépekkel mutatják be különféle gabonák feldolgozását.

Kapolcs egész évben mesés
Galéria: Balaton-felvidék
Fotó: kchill / Travelo

Közel áll hozzá a szoborfülkés, felújított faluhíd, falumúzeum-kovácsműhely is. Érdemes egy sétát tenni a kertek alatt, a patak mentén, belesni a szépen ápolt portákra, esetleg továbbkirándulni a környező erdőkbe, a monostorapáti víztározó felé.

Művészetek völgye
Idén tartják a 26. Művészetek völgye fesztivált, 2016. július 22. és 31. között.

Kékkút

Talán az ország legismertebb száz fő alatti kistelepülése az ásványvizéről messze földön híres Kékkút. A Káli-medence szívében fekvő szűk utcás, apróházas falu helyén már a római, az avar és a honfoglalás korában is éltek emberek, ezt régészeti leletek is tanúsítják.

Tudta, hogy ez is Kékkúton van?
Galéria: Balaton-felvidék
Fotó: travelo.hu / Travelo

Az egyutcás falu büszkesége a Káli-medence legrégibb népi lakóháza 1799-ből, tájházként megtekinthető. Itt van a Levendula Porta is, ami egy nagy, hátul nyitott birtok Kékkút szélén, szabadon sétálgató tehenekkel, csüngő hasú kismalacokkal, juhokkal, istállóval és levendulafölddel. Egy darabig tényleg azt hisszük, hogy valami provence-i film díszletei közé kerültünk, pedig ez egy igazi farm, ahol tulajdonosok, Eníd és Tibor gazdálkodnak, levendulaszörpöt, levendulazselét, házi sajtokat készítenek. És ha megcsodáltuk a levendula-ültetvényt (kora nyártól őszig fogadnak vendégeket), a vulkáni kúpokkal ékített szelíd tájban lehet kirándulni a palackozó üzem felé, ahol szabadon lehet ásványvizet vételezni, de továbbsétálhatunk a védett, vízimadarak által is kedvelt Kornyi-tóhoz is.

Óbudavár

A Balaton-felvidék talán legkisebb települése a domboldali, egyutcás Óbudavár, amely a Nivegy-völgyben fekszik. Az 54 lakosú falvacskát nyugatról szőlőtőkék ölelik, kelet felé viszont egy forrás köré építettek ki pihenőparkot – ha a lakók esetleg belefáradnak a nyüzsgésbe, nem bírják tovább a feszített életritmust, itt végre nyugalmat találhatnak.

Óbudavár, pihenőpark bejárat
Galéria: Balaton-felvidék
Fotó: Mózes Krisztián / Travelo

A Szent Márton pihenőpark bejáratánál – az út mentén – parkoló és tábla is jelzi, jó helyen járunk. A Mosóház-forrás – amelyet hajdanán valóban mosásra használtak a falusi asszonyok – körül kialakított sétaúton táblákkal jelölik a fafajokat is. Itt, csodás környezetben áll a magyar nemzeti Schönstatt-kápolna, amely egy katolikus lelkiségi mozgalom központja.

Paloznak

Borászat és halászat jellemezte eredetileg a Csopak melletti, ám vasútállomással és stranddal sem rendelkező települést. A dombokra épült falu mára szinte egybenőtt az őskori vörösfesték-bányájáról híres Lovassal és vízimalmairól ismert Csopakkal. Paloznak különlegessége ősisége, hiszen már egy 970-es oklevél is említi – nevének jelentése „a szőlőskertek alatt" –, és az, hogy ezt a régi hangulatot meg is tudta őrizni.

Olyannyira, hogy 1998-ban, első kistelepülésként településrendezéséért Hild János-díjat kapott, amellyel azt ismerték el, hogy Paloznak újkori fejlesztéseit is a hagyományokat megőrizve, azokkal összhangban végezte el. Ez szavatolja, hogy a faluban tett séta során hamisítatlan mediterrán hangulatban lesz részünk.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek