Meghívást kaptunk a budapesti Bazilikánál található karácsonyi vásár gasztronómiai kínálatának felfedezésére. Bevallom, nem vágtam neki túlzottan lelkesen a tesztelésnek, mert már a könyökömön jön ki az átlagos vásári koszt, forralt borral leöblített töki pomposossal és a végleges cukorkómát előidéző kürtős kaláccsal együtt. És bár hazudnék, ha azt mondanám, nem volt bőven ilyesmi is a pultokon, mégis inkább az izgalmas újdonságok voltak túlsúlyban, így végül elégedetten és jóllakottan tértem haza a vásárból.

Vodka-koktél és krampampuli

Az első újdonságot a Finlandia standja kínálja, ami egy gyümölcsteás alapon elkészített bogyós gyümölcsös, vodkás forró ital. Bőven jut bele igazi gyümölcs is, így műanyag kanalat is vegyünk magunkhoz a pultnál, ha ki akarjuk nyerni a pohárból. Eleinte nem is nagyon érezni benne az alkohol ízét, de a pohár felénél járva már elég jókedvű lesz tőle az ember. A standot a Deák tér felől besétálva lehetetlen elvéteni, tekintve hogy jobb kéz felé ez az első vendéglátóhely a téren. Az ital 850 forintba kerül, az erdei bogyós gyümölcsös mellett almás változatban is kapható. Egy próbát megér, tesztelő csapatunknak nagyon ízlett.

 Innen csak pár lépést kell megtennie annak, aki nem akar kísérletezni: a Gasztro Hungarorum standjánál forralt bort és krampampulit mérnek. Ez utóbbi egy fehér boros, rumos, aszalt gyümölcsös, karamellizált cukros ital. Meg is kóstoltuk, és legnagyobb örömünkre nem volt túl édes, ami általában nagy szó, mert a vásárok forró italainak 99 százalékát elviselhetetenül tele szokták nyomni cukorral. Mint például a DiVino Takler kékfrankosából készült forralt borát. Azt hallottuk, hogy itt adják a legjobbat, de csalódtunk, gyalázatosan édes volt. Mindezt annak ellenére, hogy állítólag idén kevesebb cukrot adnak hozzá, hogy jobban érvényesüljenek a gyümölcsös aromák. Félek elképzelni, milyen lehetett korábban. Édesszájúaknak viszont egyenesen kötelező.

Kávétól a gulyásig

Aki meleg italokra vágyik, de nincs kedve se alkoholizálni, se teázni, kiváló belga forró csokik és frissen főzött kávék közül válogathat. Előbbit a Chococo Csokoládérium standjánál keressük, és örüljünk, hogy cukibbnál cukibb csészékbe mérik a csokit, ugyanis ezeket magunkkal is vihetjük. Kávézni a Douwe Egberts Omnia standjánál érdemes, itt meg lehet kóstolni a speciális területszelektált kávékat. Külön izgalmas, hogy a kávékat borokkal párosították. Mi a brazil kávét és a kései szüretelésű Mád furmintot kóstoltuk a Szent Tamás pincészettől, és meglepően jól működött ez a kombináció.

 Továbbra is a folyékony halmazállapotnál maradva: többféle levest is kínálnak a vásárban, melyek, amellett hogy felmelegítenek, még laktatóak is. A Vörös Homár standjánál halászlevet és gulyáslevest is mérnek, a Gasztro Hungarorumnál pedig minden nap más levest lehet megkóstolni. Mi a Vörös Homár gulyásleveséből ettünk, ez egy becsületes, házias leves volt, se több, se kevesebb, de egy vásárban nem is vártunk mást.

Finom, csak a neve ne fájna ennyire

Főfogásnak választhatjuk a hazai fesztiválok elengedhetetlen kellékét, a kenyérlángost, ami ugyan állati unalmas, de továbbra is finom. De a kirakodóvásárokon már kevésbé megszokott fish and chips is kapható a Bazilika előtt, a már említett Vörös Homárnál. Sőt, a bátrak még bretagne-i osztrigát is kóstolhatnak ugyanitt, pezsgővel kísérve, igaz, aranyáron: 12 darab 10 680 forintba kerül. Ha viszont valami baráti árú újdonságra vágyunk, én egyértelműen a fájdalmas szóviccként "KOLBice" (a kolbász és az ice cream, azaz fagylalt szavakból) elnevezett ételre szavazok.

Elsőre fenntartásaim voltak ezzel az étellel kapcsolatban: fagyitölcsér alakú magos tésztába tömködött grillezett mini kolbászok, sült hagymával, különböző szószokkal nyakon öntve és bajor káposztával megpakolva... Hát, nem hagzott túl jól. De a valóságban a kenyértészta friss és ropogós, a kolbászok mennyeiek, a szószok és egyéb extrák is mind nagyon rendben vannak. Egyedül a fogás elfogyasztásához kapott kis fa villácskába kötnék bele, mert ezzel gyakorlatilag képtelenség normálisan elfogyasztani az amúgy nagyon laktató és remek ár-érték arányú ételt. Az alap Kolbice 1190 forintba kerül, minden extrával együtt 1490 forint, és garantáltan jól lakunk vele.

A cronut nem győzött meg

Így aztán nem is maradt túl sok hely a gyomrunkban a kürtőskalácstól flódnin át cronutig terjedő édességkínálat végigkóstolására. A cronutot és az óriás Oreo-kekszet azért megkóstoltuk becsületből a Central Kávéház standjánál, de nem igazán győzött meg egyik sem. (De az már a cikk elejéből kiderülhetett, hogy nem igazán vagyok édesszájú típus.)

 És bár leginkább az volt a benyomásom, hogy míg a Vörösmarty téri vásár inkább az ajándékokról szól, addig a Bazilikánál idén főként az evés-ivás a hangsúlyos, azért vannak itt is kézműves – vagy legalábbis annak tűnő – portékákat kínáló standok, és más elfoglaltság is bőven akad. Esténként fényfestéssel várják a látogatókat, a gyerekeknek pedig ingyenes a koripálya használata, a kisebbek pedig kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek. Hétvégi családi programnak ideális, és a látogatás napján még főznünk sem kell.