Sztúpák, amiket egyszer látni kell

    Hegyek ölelésében, erdei tisztásra vezető út végén, színes tibeti imazászlók által körüllengve és füstölőillattal a levegőben találjuk meg a hatalmas, vakítóan fehér, aranycsúcsos buddhista építményeket. Sztúpa áll a Balaton közelében, a Mátra aljában, és ott, ahol az alföld kezdődik. Szentélyek, melyekről úgy tartják, körbejárása szerencsét hoz.

    Írtunk már hazánk olyan misztikusnak tartott túrázó helyeiről, mint amilyen az egykor örök némaságot fogadó kamalduli szerzetesek remetesége Majkpusztán, vagy a gondosan eldugott Mithras-szentély a fertőrákosi erdőben, és a pilisi túráról is, amelyet királyaink koronázásuk előtt tettek meg egy Turul madár kontúrját követő nyomvonalon. Ezúttal a buddhista építészet jellegzetes hófehér alakjait járjuk be hazánkban, egész pontosan a hétből a három látogathatót, a másik négy magánterületen található. Kedvelt túrázó helyek padokkal körülvett sztúpáknál, túracipőben és szalámis szendviccsel a hátizsákban.

     

    Zala megye csodája

     

    Legalábbis így tartják számon azt a zalaszántói sztúpát, amely az utóbbi években diszkréten beállt a ternészeti és épített értékekben egyébként is gazdag Balaton-felvidék kötelező látványosságainak sorába. Zalaszántót egyre többen ejtik útba, amikor a Balaton egyik legrégebbi magánvára, a Tátika vár vagy a falu felett magasodó Rezi vár romjai látványáért kirándulnak a Keszthelyi-hegységben, már csak azért is, mert az Országos Kéktúra útvonala is itt halad át.

     

    További képekért kattintson a sztúpára!
    Galéria: Zalaszántói sztúpa
    Fotó: Wikimedia Commons

    A Keszthelyi hegységhez tartozó Kovácsi-hegy tisztására épített buddhista sztúpát Hévíz felől haladva egy kis bekötőúton lehet megközelíteni. Az úton mintegy 2 kilométert kell haladni, hogy aztán egy onnan nyíló, kitaposott erdei út végén elénk táruljon a hófehér csúcsban végződő építmény. Körülötte zsinórokra felfüggesztve színes imazászlókat lenget a szél, a hit szerint a rajta lévő imát és áldást így viszi szerte a világban.

    Az Emberi Jogok Parkjában álló sztúpa Európa legnagyobb szentélyének számít a maga 30 méteres magasságával és 25 méteres szélességével, azonban nemcsak méretében egyedülálló. Az építése során a vallási előírások szerint növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába, a kupolája fölött kialakított üregben pedig a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: egy díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat őrzik. Európában állítólag csak ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét, ezért is válhatott a szántói sztúpa szent zarándokhellyé, amit '93-ban Tendzin Gyaco dalai láma is felavatott. Az utóbbi időben a Béke sztúpa folyamatos felújtás alatt állt, meditációs és vendégházat is építettek a közelébe a látogatók számára.

    A három szinten is körbejárható sztúpa történetéről saját weboldalán és a helyszínen, a szentély mellett található háromnyelvű emléktáblán is olvashatunk, amely ezzel a felirattal végződik: "Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!"

    Körbejárni a sztúpát
    A sztúpa formája a lótuszülésben meditáló Buddhát ábrázolja, miközben maga az építmény az alapzatától a csúcsáig a megvilágosodás felé tett lépéseket jeleníti meg. Alapvetően egy zárt épület, bemenni nem lehet a belsejébe, de meditálhatunk a közelében, vagy körbejárhatjuk a hagyománynak megfelelően az óra járásával megegyező irányban. A buddhisták szerint az eközben tett jókívánságok valósággá válhatnak; a szerencsét hozó sztúpák körbejárása által felhalmozott érdemek pedig ahhoz hasonlatosak, mintha Buddhát ajándékoznánk meg. A sztúpák belsejében értékes relikviák, mantratekercsek, buddhákat ábrázoló agyagszobrok és egyéb szimbolikus tárgyak találhatók. A hit szerint a sztúpa, mint buddhista kultuszépítmény, az embert a személyes fejlődés lehetőségére emlékezteti, hogy rátalálhasson saját belső tökéletességére.

     

    Becskei Megvilágosodás sztúpa

     

    A fővárostól 85 km-re a Nógrád megyei Becske település egy része hivatalasan is intézményes feltöltődési területnek is minősül. A Cserhát hegység szívében elterülő táj szépsége ugyanis a hazai Buddhista Közösséget is megihlette. Még a kilencvenes évek végén alakították ki mintegy 30 hektáros területen azt az elvonulási központot, ahova hatalmas meditációs helyiséget építettek, ahol több ezer fős buddhista kurzusokat tartanak, és ahol elvonulásokra is alkalmas házak várják a buddhista gyakorlókat.

     

    Fotó: Buddhizmusma.hu

    A központ szomszédságában a Csiga-hegyen található hazánk időrendben vett hetedik sztúpája is. A buddhista tanítások szerint nyolc alapvető sztúpaforma létezik, mindegyik egy-egy fontos eseményt ábrázol Buddha életéből. A becskei kilenc méter magas sztúpa Buddha 35 éves korában elért megvilágosodását jelképezi. Eredetileg Hamburgban épült volna, de 2008 nyarán a tervezett és már előkészített építkezést elhalasztották Németországban, így a magyar közösség kapott lehetőséget az építkezésre.

    A sztúpák építését több hónapos, akár éves előkészület előzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék mellett több ezer buddhát ábrázoló agyagszobrocska is kerül. A német buddhisták e munka nagy részét már elvégezték, így a becskei sztúpa kilenc hét alatt épülhetett meg. Az ország minden szegletéből jöttek emberek, hogy lapátaikkal segíthessenek a föld ásásában, mert úgy tartják, hogy egy sztúpa építése is sok jó energiát ad. Látogatják is azóta büszkén a helyiek és a turisták, holott korábban kőfejtőjéről, szénbányájáról és egy XVIII. században épített boltíves kőhídjáról volt ismert a kisközség, amely a Galga-patak felett ível át, és amelyről az idősebb becskei generáció úgy tartja, hogy ott ér véget az Alföld és kezdődik Mikszáth kedves Görbeországa.

     

    Kőrösi sztúpája Taron

     

    A Mátra aljában, a Zagyva völgyében fekszik a valóban festői szépségű Tar települése, amelynek vasútállomásától tíz perces sétára található a hazai buddhista közösség által létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Itt áll hazánk második legnagyobb sztúpája és egy emlékpavilon, amely a tibeti szakrális hagyomány stílusában épült, és tudós zarándokunk, Kőrösi Csoma Sándor életútját mutatja be állandó kiállítás formájában. A tibetológus halálának 150. évfordulója alkalmából emelt kegyeleti emlékművet, a Békesztúpát még '92-ben szentelte fel a dalai láma, 2010-ben pedig itt avatták fel hazánk legnagyobb buddhista templomát is.

     

    Galériáért kattintson a sztúpára!
    Galéria: Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkról
    Fotó: korosi-emlekpark.hu

    Bár a helyiek által a béke szigetének is nevezett emlékparkban a sztúpa hófehér építménye és aranyozott csúcsa már messziről vonzza az ember tekintetét, sokan zarándokolnak el ide pusztán a terület szépségért, hangulatáért is. Van, aki csak egy teára tér be a tibeti stílusú teaházba, vagy olvasgat az indiai ajándékbolt gazdagon megrakott polcai között, és van, aki egy teljes napot is eltölt az emlékparkban, hogy feltöltse lemerülő energiakészleteit. Nem is véletlen, az emlékpark magaslatáról gyönyörű panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra, a parkban tett kirándulást pedig sokan kapcsolják össze Hollókő, Galyatető bejárásával, a Sziráki és a Szécsényi kastély meglátogatásával vagy egy-egy nógrádi vártúrával.

    Kapcsolódó anyagok:

    Szakrális helyek túracipőben

    Töltsd fel magad sárkányárammal!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!