Szeptemberben és októberben hétvégente az ország egyik legkisebb borvidéke mutatja be fehérborait. Az poharazáson kívül aki szeretne, főzhet a borászokkal, közben a gyerekeket elenedheti egy pincészetek körüli ismeretterjesztő kirándulásra.
"Már sokszor bebizonyosodott, és Pannonhalmára is igaz a mondás, hogy egy pincészet nem csinál borvidéket. Ha egy borrégió meg szeretne erősödni, akkor a helyi pincészetek összefogására, együtt gondolkodására és szervezett marketingtevékenységre van szükség" – mondta a Travelónak Illés Tamás, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet munkatársa.
A fehérbort népszerűsítik
A júniusban indult Fehér Csillagok Élménytúra-élményvásárlás című országjáró sorozat szeptember-októberi fordulójában többek közt a Győr-Moson-Sopron megyei borvidék fehérborait ismerhetjük meg.
A Pannonhalmi Apátsági Pince a túréban aktív résztvevő, a szüreti időszak alatt minden hétvégén fogadják a csoportokat Ízelítő vagy Mélytányéros túrájukra. A borászathoz kapcsolódó vallási ünnepek alkalmával is szerveznek bortúrákat, így például Szent Vincére emlékezve januárban, Szent Orbán napja alkalmából májusban, Szent Márton ünnepére novemberben és Szent János tiszteletére december végén.
Bencések és borok
Az Észak-dunántúli borvidék mintegy 650 hektárnyi művelt szőlőültetvényével az ország egyik legkisebb, de jelentős szőlészeti múlttal bíró régiója. A szőlőtermelés hagyománya a bencés szerzetesekhez kötődik, már a 13. században a fennhatóságuk alá tartozott a térség szőlőművelése egy királyi rendelet értelmében. Önálló borvidékké azonban csak 1890-ben vált. A borrégióhoz többek közt olyan települések tartoznak, mint Écs, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Kajárpéc, Nyalja, Pázmándfalu, Ravazd, vagy Tényő.
Az apátsági borászat történetéhez pedig hozzátartozik, hogy a második világháborút követő államosítások után ötven évvel az MKB Bank kisebbségi tulajdonosként invesztált a szőlőtermesztésbe, így a 2000-es évektől kezdve a főapátság újratelepített szőlőültetvénnyel és pinceépülettel folytatta az egykori borászati hagyományokat.
Jó savak, frissesség
"Aki pannonhalmi borokat kóstol, jó savakat, frissességet, és némi ásványos jelleget érezhet" – folytatta Illés Tamás. A borrégióban többségében a fehérborok a jellemzőek, az olaszrizling, rajnai rizling, tramini, savignon blanc mellett kis részben Irsai Olivért, zefírt, chardonnay-t és királyleánykát is találunk.
A Pannonhalmára érkező borturisták 80 százaléka magyar, az apátságban viszont 60-40 százalék a magyarok és külföldiek aránya. "A külföldiek arányát nézve a pincészetet korábban inkább németek látogatták, de az utóbbi időben fogadtunk svéd és finn vendégeket is, francia és még brazil látogatóink is voltak."
Lehet főzni, jógázni, vitorlázni
Az országjáró pincetúrában részt vesz még a Babarczi Szőlőbirtok, a Hangyál Pincészet, és a Szél Fiai Fogadó és Cellárium is. A Fehér Csillagok szervezői négy tematika köré csoportosítják a túráikat. Egyrészt a vendégek egy alapfokú kóstolói képzést kapnak arról, mit árul el a bor színe, illata és mit érezhetnek az ízében.
Másrészt aki szeret főzni, a borászattal közösen kitalálhat recepteket, és együtt elkészíthetik helyi alapanyagokból. Harmadrészt a családosok kedvéért pedagógusokat kértek fel, az adott pince környékén kísérjék el a gyerekeket egy ismeretterjesztő kirándulásra. Végül szabadtéri programokon is részt lehet venni, úgyis, mint lovaglás, vitorlázás, csókakázás, jóga, nordic walking – amit a helyi adottságok lehetővé tesznek.
A júniusban indult programsorozat célja a hazai minőségi fehérbor ismertségének növelése, presztízsének emelése. Ennek érdekében 20 hétvége alatt, 16 borászat 4 különböző tematika köré csoportosítva mutatkozik be. Az országos pincetúrában szereplő borászatok: Maurus Borászat, Nyakas Pince, Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Hilltop Neszmély, Bujdosó Szőlőbirtok, Konyári Pincészet, Garamvári Szőlőbirtok, Légli, Kreinbacher Birtok, Ostorosbor, Tokaj- Hétszőlő, Tornai Pincészet, Tokaj Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet, Patricius Borház, Taschner Bor- és Pezsgőház.
Arborétum tele gyógynövényekkel
Pannonhalma a borokon kívül is érdekes város. Az apátságra például nem elég annyi idő, amennyit általában templomlátogatásra szán az ember utazás közben. A komplexum részei közé tartozik a bazilika, a szentmisék és zsolozsmák helyszíne. A Milleniumi emlékmű is ide tartozik, amelyet a honfoglalás ezredik évfordulójára 1896-ban állítottak. Körfalának keleti részét Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de be nem fejezett festménye díszíti, amelyen az államalapítás allegorikus elemekből álló víziója látható, de az emlékművet egy ideje csak kívülről lehet megnézni.
A barokk Boldogasszony kápolna eredetileg az apátság közelében élő, nem magyar nyelvű lakosság temploma volt, és az épületet csak szeptemberig van nyitva a turisták számára. Az Arborétumba és gyógynövénykertbe azonban vezetett túrákat szerveznek. Itt védett botanikiai értékek vannak, több száz fa- és cserjefaj él a kertben, egy részük az országban csak kevés helyen előforduló fajta. A szerzetesek gyógyító tevékenységéhez köthető növényeket több száz éve termesztenek itt, angolkert jellegét pedig az 1840-es években alakították ki. A gyógynövények egy részéből teákat, kozmetikumokat készítenek és forgalmaznak.
Az apátságon kívül néhány kisebb látnivaló van még Pannonhalmán. A Szabadság téren áll a Szoborpark és a jó ideje óvodaként működő Szent Vince zárda. Érdemes megnézni a Radnóti emlékművet, amellyel a költő 1944. novemberi utolsó, a téglagyárban töltött éjszakájára emlékeznek. A Mátyás király utca elején pedig a barokk stílusban épült, majorsági épületegyüttes áll, amely alá hatalmas pincerendszert építettek, hogy anno az legyen a pannonhalmi borgazdaság alapja.