Ausztriában karantén fenyeget, Romániában megugrott az oltási kedv

Ausztriában karantén fenyegeti a koronavírus ellen be nem oltott embereket a járványügyi helyzet további romlása esetén - jelentette be Alexander Schallenberg osztrák kancellár az újabb szigorításokat a kabinet péntek esti rendkívüli ülését követően az MTI híre szerint.

Hétköznapok Ausztriában - illusztrációForrás: AFP/Alex Halada

Mint mondta, ezt a lépést akkor teszik meg, ha az osztrák kórházak intenzív osztályai bizonyos szinten megtelnek. "Éppen azon vagyunk, hogy belebotladozzunk a nem védettek és a be nem oltottak járványába" - fogalmazott a kancellár. Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy azoknak, akik nem tartoznak a koronavírus fertőzésből felgyógyultak, illetve az immunizáltak körébe, jelentős megszorításokra és kijárási korlátozásokra kell számítaniuk a kormány és a tartományi vezetők által szeptember közepén elfogadott több fokozatú terv kiegészítése értelmében.

Az elképzelések szerint az intenzív osztályok 25 százalékos telítettsége esetén bevezetik az úgynevezett 2G-szabályt, amely szerint az oltatlanok még friss negatív teszttel sem tartózkodhatnak fertőzésveszélyes környezetben, például étteremben, szállodában, különböző rendezvényeken, valamint nem látogathatnak betegeket kórházakban, vagy idősotthonokban ápolt személyeket. Az utolsó lépcsőben, vagyis az intenzív osztályok 30 százalékos telítettsége esetén karantént rendelnek el az oltatlanok számára. Az érintettek ennek hatálya alatt csak nyomós indokkal hagyhatják el lakhelyüket. Schallenberg ugyanakkor kizárta, hogy a zárlat a beoltottakat és a gyógyultakat is érintse. Mint mondta, reméli, hogy a tervek serkentik majd az oltakozási kedvet.

Jelenleg az ausztriai kórházak intenzívosztályai 11 százalékban telítettek, ami a járványügyi terv első fokozatának felel meg, kritikusnak a 33 százalékos telítettség számít. Ausztriában a járvány kitörése óta 791 226 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 11 233-an hunytak el a kórban. Az utóbbi egy hétben százezer lakosra átlagosan 230 koronavírus-fertőzött jutott.

Romániában megdőlt a napi oltási rekord

Romániában látványosan megugrott az oltási hajlandóság, amióta az államfő újabb járványügyi korlátozásokat jelentett be az oltatlanok számára, és pénteken már rekordot döntött az egy nap alatt újonnan beoltottak száma.

Klaus Iohannis államfő kedden jelentette be, hogy újabb megszorításokat kell bevezetni, miután Romániában meghaladta az ötszázat az egyetlen nap alatt elhunyt koronavírusos betegek, illetve megközelítette a húszezret az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma. Az elnök által beharangozott intézkedésekről pénteki ülésén fogadott el határozatot a bukaresti kormány, így október 25-től (az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével) semmilyen zárt térbe nem mehetnek be az ügyfelek, illetve fogyasztók védettségi igazolvány nélkül.

Kedden valamivel kevesebb mint 37 ezer ember jelentkezett oltásra. Szerdán már 44 ezerrel, csütörtökön 62 ezerrel, pénteken pedig több mint 86 ezerrel emelkedett a beoltottak száma. Ezzel megdőlt az április 21-i csúcs, amikor 63 ezer ember kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját.
Az országban - a korlátozások nélküli nyári hónapok teljes érdektelensége után - szeptember elején kezdett emelkedni az oltási hajlandóság, miután a kormány bejelentette, hogy belföldön is bevezeti az uniós védettségi igazolvány használatát.

Az oltakozás üteme a szeptember eleji napi 5700-as átlagról viszonylag egyenletesen hétfőig napi 30 ezer fölé emelkedett, az újabb szigorítás bejelentése után pedig néhány nap alatt több mint duplájára ugrott. Az oltási hajlandóság emelkedését a hatóságok most oltási maratonokkal próbálják kamatoztatni. A hétvégén az ország legfertőzöttebb térségének számító Bukarestben rendeznek folyamatos oltási akciót péntek reggeltől hétfő reggelig, amelyen csaknem ötven oltósor várja minden vakcinatípussal az oltásra jelentkező bukarestieket. Hétfőn és kedden a védelmi minisztérium rendez a Román Hadsereg Napja (október 25.) alkalmából oltási maratont az ország hat katonai kórházában.

Mobil intenzívállomás BukarestbenForrás: AFP/Daniel Mihailescu

A 19,3 milliós Romániában eddig 6 millió 242 ezer ember jelentkezett oltásra, ami az összlakosság kevesebb mint egyharmadát, illetve a beoltható (12 év feletti) lakosság 36,4 százalékát teszi ki. Ezzel az átoltottsággal Románia (Bulgáriát megelőzve) utolsó előtti az Európai Unióban, az egészségügyi szakemberek pedig elsősorban a lakkoság alacsony immunizációs arányának tulajdonítják azt, hogy a járvány negyedik hulláma csaknem félmillió igazolt fertőződést és közel tízezer ember halálát okozta Romániában az elmúlt három hónapban.

Felerősödött a járvány Németországban

Felerősödött a koronavírus-járvány Németországban, a pénteki adatok szerint a napi új regisztrált fertőződések száma egy hét alatt bőven megduplázódott, az intenzív kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek száma pedig több mint százzal emelkedett. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) pénteki kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 19 572 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), míg egy héttel korábban 8 054 fertőződést diagnosztizáltak.

Az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság - az utóbbi hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra jutó száma - az egy héttel korábbi 68,7-ről 95,1-re emelkedett. A mutató legutóbb a harmadik hullám idején, május közepén volt 90 felett.

Az RKI a heti összefoglaló jelentésében kiemelte, hogy az őszi és a téli hónapokban a fertőződések számának további emelkedésével kell számolni. A folyamat részben éppen szezonális tényezőkkel, az ősz és a tél hatásával magyarázható, mert a hideg és a korai sötétedés miatt az emberek több időt töltenek zárt térben, ahol a vírus könnyebben terjed, mint a szabadban. A szakértői becslések szerint a SARS-CoV-2-fertőzések száma ősszel és télen nagyjából 40 százalékkal magasabb, mint nyáron, ha minden más tényező változatlan marad.

Ráadásul az utóbbi időszak viszonylag jó járványügyi adatai miatt országszerte lazították a védekezés szabályait, így a vírus sok védtelen embert elér, különösen az iskolákban és az óvodákban. A tizenkét év alatti gyermekek számára még nem engedélyezett a vírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás. A 12-17 évesek körében pedig csak körülbelül 40 százalék rendelkezik teljes oltással. Ugyanakkor a felnőttek körében sem teljes a védettség. A 60 éven felülieknél ugyan elérte a 85 százalékot a teljes oltással rendelkezők aránya, a 18-59 éves korosztályban viszont csak 72 százalék körüli, és ez még nem elég az uralkodó vírusváltozat, a rendkívül fertőző delta variáns terjedésének megállításához.

A fertőzöttek átlagéletkora 33 év, a hétnapi fertőzésgyakoriság pedig a 10-14 éves korosztályban a legmagasabb, százezer főre 182 fertőződés jut az RKI adatai alapján.
Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) adatai szerint a nyilvántartásukban szereplő 1259 kórházban 1541 fertőzöttet ápolnak az intenzív terápiás osztályokon, 138-cal többet az egy héttel korábbi 1403-nál.

A betegek 56 százaléka - 861 paciens - szorul lélegeztetésre. Számuk egy hét alatt 86-tal emelkedett.
Az intenzív osztályokra nehezedő teher egyelőre messze elmarad a tavaly év végén, a második hullám legnehezebb szakaszában regisztrált csúcstól, amikor 5762 beteg volt az intenzív osztályokon. Azonban a következő időszakban az ellátási kapacitás érezhető csökkenése várható - figyelmeztetett közleményében a szakmai szervezet, rámutatva, hogy az év elején regisztrált mintegy 26 ezerről 22 ezerre csökkent az üzemeltetett intenzív ágyak száma.

A baden-württembergi Waldkirchben ellenőrzik, hogy az éttermek betartják-e a koronavírushoz kapcsolódó előírásokatForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Philipp Von Ditfurth

A Der Spiegel című hetilap pénteki összeállításában azt írta, hogy a munkaerőhiány miatt akár a teljes egészségügyi ellátórendszer összeomolhat, ha ismét sok ezer ember kerül kórházba az új típusú koronavírus miatt. Idézték mások mellett Manne Lucha Baden-Württemberg tartományi egészségügyi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy "nem engedhetünk rá többé olyan terhet az egészségügyi rendszerre, mint tavaly télen". "Nagy terhet róttunk a klinikai személyzetre, sok kórterem már most is a létszámkorlátok határán van" - mondta a miniszter.

Ugyanakkor az RKI statisztikái alapján az ellátórendszer messze van a túlterheltségtől. Ezt jelzi az intézet úgynevezett hospitalizációs indexe, amely a kórházban - az intenzíven vagy más osztályon - ápolt fertőzöttek százezer lakosra jutó számát mutatja. Ez a mutató pénteken 2,68-on állt, jelentősen emelkedett az egy héttel korábbi 2,02-höz képest, de messze elmarad a tavaly év végén regisztrált 15,5-es csúcstól.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 116 halálesetet regisztráltak. Ez majdnem a duplája az egy héttel korábbi 65-nek. A járvány halálos áldozatainak száma így 94 991-re emelkedett.
A tavaly év végén elindított oltási kampányban csütörtökig 110,6 millió adag vakcinát adtak be. A teljes lakosságot - a még nem oltható, 0-12 éves korosztályt is - együttvéve legalább egy oltást a németek bő kétharmada, 69,1 százaléka - 57 428 018 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság kétharmada, 66,1 százalék - 54 979 409 ember - rendelkezik Németországban.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek