Önálló kiállítást kap a bernáthegyiek ősapja

Halálának 200. évfordulójára állandó tárlatot kap a berni természettudományi múzeumban Barry, a legendás bernáthegyi kutya, amely a hagyomány szerint legkevesebb 40 bajbajutott ember életét mentette meg a Szent Bernát-hágó környékén.

A múzeumban jelenleg csak a mentőkutya kitömött teteme látható, júniustól azonban egy önálló kiállítási részleg mutatja be Barry életét és "munkásságát", próbál meg különbséget tenni valóságos hőstettei és a köréje fonódott legendák közt.

A bernáthegyi nem is hasonlít már az eredetire

Fotó: Jocc / Indafotó



A múzeumban jelenleg csak a mentőkutya kitömött teteme látható, júniustól azonban egy önálló kiállítási részleg mutatja be Barry életét és "munkásságát", próbál meg különbséget tenni valóságos hőstettei és a köréje fonódott legendák közt.

A bernáthegyiek ősapjának tekintett Barry az Ágoston-rendi szerzeteseknek a Szent Bernát hágón lévő vendégházában látta meg a napvilágot 1800-ban. A szerzetesek rossz időben gyakran mentek ki a hóba keresni az eltévedt, esetleg lavina alá került utazókat, s a velük tartó Barry állítólag 40 ember életét mentette meg.

Barryt általában rumoshordóval ábrázolják, ám a mítosszal ellentétben soha nem viselt rumoshordót a nyakában, legalábbis semmiféle történeti bizonyíték nincs erre. A szakértők és a szerzetesek szerint az is merő legenda, hogy Barry egy kisfiút a hátán vitt volna a menedékházba, így mentve meg életét. De legenda az is, hogy egy francia katona farkasnak nézte és lelőtte a hűséges ebet. A kutyán lovagló kisfiú legendája jóval Barry születése előtt keletkezett, a kitömött Barry bőrén pedig semmiféle sérülés nem látható.

Noha Barrynak a párizsi állattemetőben állított emlékművén az olvasható, hogy "40 embert megmentett, a 41. megölte", az igazság az, hogy a szerzetesek 1812-ben nyugdíjba küldték a sok jó szolgálatot tett ebet Bernbe, ahol két évvel később végelgyengülésben kimúlt.

Bár "ősapának" számít, Barry nem is hasonlított a ma ismert bernáthegyire, amelyet az emberi szépségideálnak megfelelően tenyésztettek ki. Az eredeti nyújtott fejből hatalmas koponya lett, s a mai bernáthegyiek szőre hosszú. A fajta elnehezedett, erősen hajlamos az ízületi megbetegedésekre, sok állat a megváltozott fejforma nyomán légzési nehézségekkel küzd, és már rég nem alkalmas lavinakutyának.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek