A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a Budapest Airportnak el kéne ismernie kártérítési felelősségét a pénteki reptérbezárás miatt. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének álláspontja szerint viszont a történtek vis maiornak minősülnek. A reptér szerint korai még kártérítésről beszélni.
Felháborítónak tartja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), hogy eddig nem ismerte el kártérítési felelősségét a Budapest Airport a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pénteki bezárása miatt - tájékoztatta a szövetség az MTI-t. Közleményükben úgy fogalmaznak: "csak a szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár".
Álláspontjuk szerint nem szabad, hogy előforduljon olyan hiba, mint ami miatt a repülőteret be kellett zárni, ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utasnak. A FEOSZ szerint ugyanis az üzemeltetőnek biztosítania kellett volna a rendszer folyamatos működtetését.
A repülőtér veszélyes üzem
A szövetség hangsúlyozza, hogy felelős döntésnek tartja a repülőtér lezárását az utasok biztonsága érdekében, "azonban ehhez hozzátartozik az is, hogy a Budapest Airport vállalja szerződésen kívüli károkozásért az utasokkal szembeni felelősséget". Emlékeztetnek rá: a repülőtér üzemeltetése a polgári törvénykönyv szerint veszélyes üzemnek minősül, és a vállalkozás köteles azt a kárt megtéríteni, amely ebből a tevékenységéből ered. A repülőteret üzemeltető társaságot tehát fokozott felelősség terheli, ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A közlemény szerint a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak: a szövetség álláspontja, hogy a hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső, ahhoz hozzátartozó alapfeladat és kötelezettség. A szövetség ezért felszólítja a Budapest Airportot, hogy a fentiek szerint vállalja és ismerje el felelősségét, és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat. Ennek elmaradása esetén a FEOSZ megteszi a további jogi lépéseket.
A szövetség emellett emlékezteti az érintett utasokat, hogy a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a járatok törlése esetén joguk van választásuk szerint a repülőjegy árának visszatérítéséhez, illetve az átfoglaláshoz.
Az utazásszervezők szerint vis maiornak számít
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy a repülőtér műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, és az uniós szabályok erre vonatkozó előírását kell alapul venni. Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
Hardy Mihály a Hír Tv stábjának úgy nyilatkozott, hogy a műszaki hiba miatt alapos vizsgálat lesz az érintett szakterületek bevonásával arról, hogy pontosan mi történt. Azt mondta, ez egy meglehetősen ritka meghibásodás volt, és hasonló még nem történt a budapesti repülőtéren. Ahol számítógépes rendszerek, elektromos hálózatok működnek, egymástól nagy függésben, egymásra épülve, ott egy-egy hiba okozhat ilyen típusú leállást - mondta. Hardy Mihály a kártérítésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, arról még korai lenne beszélni. A szóvivő közölte, azt javasolja az utasoknak, hogy a saját légitársaságukkal vegyék fel a kapcsolatot indulás előtt.
Egy hővezeték törése okozhatta a hibát
Amint arról korábban beszámoltunk, a budapesti Liszt Ferenc repülőteret december 7-én, pénteken, dél körül zárták be az irányítótorony elektromos ellátórendszerében keletkezett műszaki hiba miatt. Az Airportal.hu repülésszakmai oldal információi szerint egy hővezeték törött el a repülőtéri irányítótoronyban, annak következtében sérült meg az elektromos rendszer. Emiatt a rádiókommunikációs, informatikai és az egyéb vezérlő rendszerek működésképtelenné váltak.
A Ryanair 8414-es járatán kívül – mely vizuális megközelítés alapján leszállhatott Ferihegyen – minden más gép Bécsben, Pozsonyban illetve Debrecenben landolt. Hardy Mihály reptéri szóvivő szombat reggeli tájékoztatása szerint aznap 8600 utas indult volna a budapesti repülőtérről, a megnyitást követően 6000 utas elutazását jósolta, és az érkezők számát is hasonló nagyságrendűnek jelezte. A repülőtér bezárása pénteken összesen 103 induló és 84 érkező járatot érintett. A légi forgalom december 8-án, szombaton reggel hétkor indulhatott újra, a rend fokozatosan állt helyre a nap folyamán.