A program célja egyrészt az, hogy javítsa a sziget ökológiai állapotát azzal, hogy a bölények visszaszorítják a gyepekre beterjedő fásszárú növényzetet. Másrészt nőhet a veszélyeztetett patások létszáma, és persze a turizmus is profitálhat a jelenlétükből.

A két világháború megsemmisítő csapást mért az európai bölény állományára, mivel húsukért kíméletlenül vadászták őket az éhínséggel sújtott országokban. Ma már csak néhány vadon élő csorda maradt, a legtöbb állat - mintegy nyolcszáz - a Fehéroroszország és Lengyelország határán elterülő Bialowieza erdőben él.

A Bornholmra szállított bölénybika a lengyelországi Sziléziából, míg a nőstények Bialowiezából származnak. Így az utódok genetikai állománya változatosabb lesz, mintha az összes állat egy területről érkezett volna. Ez kulcsfontosságú, mivel igen szűk az európai állomány génkészlete - magyarázta a BBC-nek a program koordinátora, Tommy Hansen, a Danish Nature Agency munkatársa.

Az európai bölény (Bison bonasus) Európa legnagyobb tömegű szárazföldi emlőse, a kifejlett egyedek hossza általában 3 méter, magasságuk 2 méter, és 900 kilogrammot is nyomhatnak. Bornholm szigetén jelenleg az őz a legnagyobb emlősállat, a bölény megjelenése jelentősen hozzájárul majd a biológiai sokféleséghez. Mivel előszeretettel hántja le a facsemeték kérgét, hatékonyan szorítja vissza az erdőt a gyepterületek javára.

A bölények hamarosan egy nagyobb, 200 hektáros kifutóba kerülnek, majd remélhetőleg öt év múlva kiengedik őket a vadonba. Erre a biztonsági időszakra azért van szükség, hogy meg lehessen ítélni, mennyire szoknak hozzá a látogatók jelenlétéhez, és hogy valóban hasznosnak bizonyulnak-e a természet számára.