Az elismerést a gödöllői Királyi Váró tudományos kutatáson, szakszerű műemléki tervezésen alapuló, mind a kivitelezés, mind pedig a képzőművészeti restaurálás vonatkozásában magas színvonalú helyreállítási munkáiért ítélte meg a zsűri.

Az I. Ferenc József, Erzsébet királyné és családjuk, valamint az udvartartás számára megfelelő környezetet biztosító vasúti váró elődjét 1868-ban építették átmeneti megoldásként. Jelenlegi formájában 1884-ben épült fel a Királyi Váró, melynek terveit Rochlitz Gyula, a Keleti pályaudvar tervezője készített el. Az átmeneti megoldást követően, a vasúti építészetben világviszonylatban is egyedülálló pavilont építettek, melyhez a közút felől négy ión oszloppal alátámasztott bejárót, úgynevezett portikuszt alakítottak ki.

Az I. világháborút követően kormányzói váróként funkcionált az épület, amely a II. világháború végén kiégett. A háború súlyos pusztításait eltüntetni hivatott, 1960-as rekonstrukció során az utasforgalom számára alakították át a várót, ekkor kapta a csonkolt tetőformát és a korabeli kialakítást megváltoztató külső- és belső elrendezést. A kiégett impozáns, koronaszerű louvre tető helyére alacsony hajlásszögű palával borított tetőszerkezet került, amely a megjelenésre kedvezőtlenül hatott. Így szükségessé vált – az 1985-ben műemlék jellegű épületté nyilvánított – Királyi Váró külső építészeti megjelenésének rekonstruálása a 2011-es felújítás során.

Ekkor visszaépítették a kupolás tetőszerkezetet, a kovácsoltvas oszlopokon álló perontetőt, és felújították a város felől található kocsifelhajtót, továbbá az előtte fekvő területet és a kerti ágyásokat. Az épületben új funkciókat helyeztek el, a valamikori királyi, királynéi és hercegi várók helyén közlekedés- és helytörténeti kiállítás látható, valamint idegenforgalmi irodát és hangulatos kávézót alakítottak ki. A királyi váró – a korabeli képeslapok és fotók alapján rekonstruálhatóan – zöld, a királynéi sárga, a hercegi bordó enteriőrt kapott.

A korábbi szakszerűtlen helyreállítás nyomait, az elhibázott javításokat, pótlásokat a munkálatok során teljes körű eredeti állapotában újították fel, így a dualizmus kori pompájában tekinthetik meg az érdeklődők az impozáns várót.

A nemzeti vasúttársaság az országban egyedülálló módon immár másodszor részesült az ICOMOS-díjban, amelyet 2008-ban a zsűri a szegedi vasútállomás felvételi épületének példaértékű műemléki rekonstrukciójáért és modernizálásáért ítélt oda.