Az utazók többsége inkább rákeres az interneten úticéljára, minthogy családjától vagy barátaitól érdeklődjön utána – derül ki az Amadeus online foglalási rendszer megbízásából a PhoCusWright cég által készített felmérésből. A válaszadókat arról kérdezték, hogy milyen tapasztalataik voltak az úticél kiválasztása, a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlása, és a szállásfoglalás folyamatával kapcsolatban. A felmérés készítői arra is igyekeztek választ találni, hogy a jövőben milyen trendek várhatóak az online utazásszervezés terén.

A felmérést 4638 fő bevonásával készítették el. A válaszadók amerikai, brit, német, indiai, orosz és brazil állampolgárok voltak, mert a szakemberek ezt a hat piacot találták a legfontosabbnak. A megkérdezettek csak olyan utazók lehettek, akik önszántukból járnak-kelnek a világban, nem pedig családi összejövetelek, vagy üzleti találkozók céljából kelnek útra. A felmérés eredményei az online utazásszervezéssel kapcsolatos negatívumokat (frusztráció, bizonytalanság), az utazók újdonság iránti igényét, a technológiai újítások használatát, és a jövőre vonatkozó várakozásokat is tartalmazzák.

Felesleges információk, bizonytalan utazók

A negatívumok közt említik, hogy az emberek az interneten úticéljuk után keresgélve számtalan felesleges információval találkoznak, a lényeg (a leghasznosabb tippek, a legolcsóbb lehetőségek) pedig gyakran elvész. Sőt, az is gondot okozhat, hogy sokan nem biztosak benne, hogy aktuális e egyáltalán, amit olvastak. Egy körutazás megtervezése pedig egyenlő a teljes káosszal. Ez pedig frusztrálttá teszi azokat, akik online szeretnék megszervezni útjukat. Az értékes infók kikereséséhez pedig idő kell: a brazilok átlagosan egy egész hónapot szánnak az út megszervezésére, az amerikaiak 21, a németek 14 napon át keresik a megfelelő helyet.

A fejlett országokban az utazók fele, a fejlődő országokban pedig az utazók kétharmada nem is tudja pontosan, hogy hova utazzon, mikor keresgélni kezd a neten. A jelenleg elérhető weboldalak pedig nem is nagyon segítenek leküdzeni ezt a bizonytalanságot: a felmérés eredményei szerint a megkérdezettek kevésnek találják az olyan oldalak számát, ahol könnyedén át lehetne tekinteni az úticélok jellemzőit, legyen szó az időjárásról, az árszínvonalról vagy a programlehetőségekről. (De nincs minden veszve: mi itt a Travelónál azon vagyunk, hogy itthon ez a helyzet megváltozzon, és hiteles, áttekinthető információkat nyújtsunk az egyes úticélokról, és kedvet csináljunk hozzájuk.)

Internet mindenek felett

Az utazásukat online megszervezők legnagyobb segítségének, a keresőmotorok fejlesztésének igénye is kitűnik az eredményekből. A megkérdezettek többsége (származási országtól függetlenül) a különböző weboldalakat böngészi át (például, az amerikaiaknál 47%, az oroszoknál 65% ez az arány) amikor utazásáról dönt. A család és barátok, a nyomtatott sajtó, az útikönyvek és az okostelefon-alkalmazások messze ezek mögött kullognak. (Az amerikaiaknál csak 37% érdeklődik családtagoktól vagy ismerősöktől, okostelefont pedig csak 8% használ ugyanitt.)

A felmérés készítői felhívják az online utazási irodák figyelmét arra is, hogy adataik szerint az utazók kifejezetten igényelnék a lehető legrészletesebb kereshetőséget. Például, hogy az útiköltség mellett az érdeklődési körüket, és egyéb preferenciáikat is beállíthassák. Ez azért is fontos a netes utazási irodák szempontjából, mert az eredmények szerint nem nagyon van különbség az általános keresőmotorok és a speciális utazási keresőoldalak népszerűsége között (például, az amerikai megkérdezetteknek nagyjából fele-fele kedveli mindkét keresési módot, de a németeknél már 57-45% ez az arány, a sima keresőoldalak javára.) Ha vonzóbbá tennék szolgáltatásaikat, még akár előnybe is kerülhetnének.

Modern techológiák az utazásszervezésben

A technológiai újítások között a mobilos beszállókártyák vagy online check-in lehetőségek népszerűségét emelik ki. (Tényleg elég menő például, hogy az ember mobilja képernyőjét egy érzékelőhöz érintve sétálhat be a beszállókapukhoz Schwechaton.) A legtöbben utazással kapcsolatos információkat szeretnek kapni a mobiljukra. Ilyen lehet például egy sms-értesítés, ha késik a gépük, vagy törölték a járatukat. (Az orosz megkérdezettek között például majdnem eléri a 70%-ot ez az arány.) Ugyanakkor 10 százalékot meghaladó minden megkérdezett országban azok aránya, akik nem használják semmi utazással kapcsolatos dologra a telefonjukat, sőt Nagy-Britanniában és Németországban ez a 30 százalékot is meghaladja.

A mobil eszközök mellett a közösségi portálok utazásban betöltött szerepét is éltetik, de ez azt hiszem, senkinek nem szolgál különösebb újdonsággal. Az emberek a személytelen interneten keresgélés mellett azért szeretnek családjuktól, barátaiktól vagy ismerőseiktől ötletet meríteni utazásaikhoz. Főként, ha az adott úticélról az illető kismilliárd képet és mókás történetet is megosztott. Ami viszont érdekes, hogy például a brit megkérdezetteknek közel 45 százaléka egyáltalán nem használja utazással kapcsolatos tevékenységekre a közösségi oldalakat.

A jövőre nézve például olyan keresőprogramok elterjedését várják az utazásszervezéssel kapcsolatban, amelyek megtanulják az egyes utazók személyes tulajdonságait, és így segítenek a keresésben. Megrögzött városlátogató, múzeumba járónak például véletlenül sem ajánlanának lakatlan szigeten kéthetes láblógatást. Az persze kérdés, hogy ez nem az érdeklődési kör beszűkülésével jár-e. Ráadásul mi van akkor, ha a kozmopolita mégiscsak zavartalan pihenésre vágyna a nyüzsi helyett?