Emberi kéz alkotta szigeten kaphat helyet a Heathrow-t tehermentesítő, új légikikötő, mely a tervek szerint 150 millió utast tudna kiszolgálni. Kár, hogy egy robbanóanyagokkal megrakott világháborús hadihajó is pont erre süllyedt el.
A politikusok és a várostervezők évtizedek óta huzakodnak a Temze torkolatába tervezett új légikikötőn, mely megoldást jelentene Heathrow fejlesztésének problémáira. Az elképzelés legújabb verziójának lelkes támogatója Boris Johnson, London polgármestere, ezért a tervezett, ötvenmilliárd fontos költségvetésű légikikötőt csak Boris-szigetként emlegetik a sajtóban.
A leginkább egy Bond-gazfickó szupertitkos főhadiszállására emlékeztető név high-tech koncepciót takar. A repülőtér ugyanis egy mesterséges szigeten épülhet fel, a legutóbbi verzió szerint a torkolat Shivering Sands nevű részén, Whitstable településhez közel. Más koncepciók a torkolat más pontjára helyezik a repülőteret, például a Hoo-félszigetre, Cliffe közelébe.
London Európa legforgalmasabb légi „csomópontjának" számít, de ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét, további fejlesztésekre van szükség. A világ legtöbb nemzetközi utasát fogadó Heathrow lakott területekkel körülvett pozíciója miatt már most sem túl alkalmas arra, hogy a világ legforgalmasabb reptere legyen. A környék lakói mindenféle bővítési javaslatot élénken elleneznek, pedig Heathrow már így is teljes kapacitással működik, meg kellene építeni a harmadik futópályát a növekedés fenntartásához.
A tervezett új légikikötő Londontól távolabb, 55 kilométerre keleti irányban helyezkedne el, kialakításához pedig nem kéne területeket vásárolni, otthonokat lebontani vagy veszélyeztetni. Mivel a gépek a víz felett szállnának le és fel, a zaj nem zavarná a környék lakosait, amely Heathrow esetében komoly probléma. A lakosok érdekeit szolgáló korlátozások miatt az utóbbi években éjszakánként csak 16 gép szállhat le és fel Heathrow-n.
A tervek szerint a Boris-sziget éjjel-nappal, 24 órán át működhetne, és Heathrow évi 75 millió utasának kétszeresét tudná kiszolgálni. Persze ehhez meg kellene építeni az utasokat Londonba szállító gyorsvasutat, valamint egy új árvízvédelmi rendszert. A környezetbarát energiaellátást árapályturbinák biztosítanák.
A vitatott projekt megvalósulása azonban egyelőre cseppet sem tűnik közelebbinek, mint amikor negyven évvel először felmerült ötlete. A kivitelezés akadályai között például szerepel a területen élő védett madarak kérdése - az állatokat valószínűleg új helyre telepítenék az építkezés megkezdése előtt. De robbanékonyabb problémák is felmerülnek: a környéken több földgázmező is található, valamint egy második világháborús, amerikai hadihajó roncsa. A 6000 tonna lőszert szállító SS Richard Montgomery egy közeli homokpadon feneklett meg 1944 augusztusában, a részleges mentés után még mindig 1400 tonnányi fel nem robbant lőszer található a roncsban és környékén.
David Cameron miniszterelnök korábban már bejelentette, hogy ellenzi Heathrow bármiféle bővítését, helyettese és koalíciós partnere, Nick Clegg azonban a Temze-torkolatba tervezett repülőteret tartja elképzelhetetlennek. Nem véletlen, hogy idén télen ismét bekerült a sajtóba az új repülőtér gondolata: a májusi londoni polgármester-választáson várhatóan ez a kérdés is fontos eleme lesz a kampányoknak.