Comino

A Máltai-szigetcsoport legkisebb és talán legromantikusabb, lakott szigete. Alig 15 perces csónakázással lehet megközelíteni Málta északi kikötőjéből. Állandó lakóinak száma nem több 10 főnél. Az aprócska, mindössze 3,5 km2 nagyságú szigeten nagyon kevés a növényzet, bár nevét egy fűszernővényről, a köményről kapta. 

Történelmi látnivalói nincsenek leszámítva egy őrtornyot és egy kápolnát, amit még a lovagok építtettek. Ők voltak az első turisták, hisz Comino szigetére pihenni és vadászni jártak. A sziget vadállományát törvényileg védték. Csak engedéllyel lehetett a szigetre lépni és ott vadászni. Aki ezt a szabályt megszegte, akár 3 évnyi gályarabságot is kaphatott.
Tengerpartja ma is igazi „csemege". A Blue Lagoon néven ismert rejtett kis öblénél nagyon sokan fürdenek az akvamarin színű, kristálytiszta tengerben. Búvár paradicsom a javából. A sziklás partok mentén kevés az árnyék ezért itt különösen fontos a leégés ellen védekezni.

Gozo

Málta északi csücskén Cirkewwa-nál kompra szállunk és húsz percnyi hajózás után érkezünk a fősziget egyharmadánál is kisebb méretű szigetre, Gozora. A legendáiról és nyugalmáról ismert szigeten már az első pillanattól kezdve más látvány fogad bennünket. Különleges mikroklímájának köszönhetően Gozo sokkal zöldebb. A szigetlakók többnyire mezőgazdaságból és halászatból élnek. Ez határozza meg mindennapjaik ritmusát. Az élet itt érezhetően lassabban telik.
Gozo dimbes-dombos tájait, rejtett öblök, hatalmas barokk templomok, apró falvak, bájos, szépen rendbehozott farmházak teszik igazán változatossá. Ez utóbbiak egyre kedveltebb nyaralási formák nem csak a helyiek, de a külföldiek körében is. Nem csoda, hisz a 3-4 hálószobás, összkomfortos, medencés, kertes villák igazi búvóhelyül szolgálnak a pihenni vágyóknak.
Gozo azonban nem mindig volt ilyen békés. Történelme tele van színes legendákkal, nagy csatákkal és komoly építkezésekkel. A sziget egyik ismertebb elnevezése is egy legendából ered. A gozoiak még ma is sokszor Kalipszo szigetnek hívják. A legenda szerint ugyanis ez volt a híres nimfa szigete, ahol Odüsszeuszt hét éven keresztül fogva tartotta. Kalipszo feltételezett barlangja a sziget északi részén található Ramla-bay közelében.

Ahogy Málta történelmét úgy Gozoét is sok civilizáció, hódító alakította. Az első gozoi „telepesek" i.e. 3600 már komoly építkezésekbe kezdtek. Ma Xaghra városa mellett található az a Ggantija-temple néven ismert világörökségi helyszín, amit a tudósok a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményének tartanak. Az akkori népek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak és termékenységkultusz uralta hitvilágukat. Ezek a szakrális építmények is, melyekből még több mint 20 található az országban, ilyen vallási célokat szolgáltak.

A sziget életében nagyon fontos szerepet játszottak a rómaiak. Ők csatolták Gozot Máltához. A régi főváros, a Citadella egy római város romjaira épült. Később föníciai befolyás alá került a sziget. Gozo mai neve is ebből a korból ered. Feltételezhetően a föníciaiak gályái alapján Gwl névre keresztelték, amit a normann, majd később a castiliai uralom Gozová ferdített. A kis sziget lakói sokszor szenvedtek egyéb betolakodók támadásaitól. Kalózok és török csapatok raboltak a szigeten. Egy alkalommal szinte a teljes lakosságot elvitték rabszolgának. A megmaradt 200 főt a lovagok ettől kezdve törvényileg kötelezték, hogy az éjszakákat a Ciadella megerősített várfalain belül töltsék. A régi főváros ma már csak turisztikai látványosság. Sajnos egy jó része összedőlt egy XVII. századi földrengés következtében. A mai főváros Victoria körülöleli a régi városfalat.

Gozot történelmi látványosságai mellett sokan természeti képződményeiért és kitűnő búvárkodási lehetőségeiért keresik fel.
Gozo gasztronómiája is egy kicsit más mint a főszigeté. A főleg mezőgazdasággal foglalkozó helybéliek nagyon büszkék a gozoi kecske sajtra, aszalt paradicsomra és a különleges mézre.
Míg a férfiak a tengert járják a jó halfogás reményében asszonyaik a hagyományoknak megfelelően készítik messze foldón híres csipkéiket. A pamut és selyemszálból készülő kézimunkák hosszú hónapok, sőt évek munkái. Egyes mesterek munkái rendszeresen részt vesznek a brüsszeli csipkekiállításon.

A gozoi emberek hétköznapjain, életritmusán, nyitottságán érződik a vidéki emberek természet szeretete és a vallásosság. A házak ablakaiban úton-útfélen a legkülönbözőbb kegytárgyak, szentképek, a legszegényebb, legkisebb faluban is hatalmas barokk templomok hirdetik, hogy itt a hit nagy szerepet tölt be. A vallási ünnepek szinte egymást érik a nyár folyamán a sziget különböző pontjain, így nyaraláskor ezt meg is tapasztalhatja az éppen arra utazó.