A vízfakasztó Szent Kelemen inspirálta szellemiség viszonylag ritkán jelenik meg hazánkban, de az ország második legerősebb gyógyvízkincsével rendelkező városában, a nyugat-magyarországi Bükön igazán régre vezethető vissza.
A szent életében, a róla elnevezett büki templom, illetve a helyi gyógyfürdő kialakulásában számos érdekes kapcsolódási pont figyelhető meg. Ez az őszi szezon pedig a legjobb időzítés lehet arra, hogy 'közvetlenül' is megismerjük a Szent Kelemen kultuszt, hiszen gyönyörűen megújult a büki Szent Kelemen Plébániatemplom kertje – mindenképp érdemes ide ellátogatni egy melengető hétvégén a szép vénasszonyok nyarában! Ráadásul ez a környék számos, ősszel különösen élvezetes látnivalót, programot tartogat számunkra. A különleges helyi gyógyvíz pedig igazi csodák forrása!
A Szent Kelemen kultusztól a Szent Kelemen kútig
A Répce-vidék egyik legszebb román kori temploma a Szent Kelemen Plébániatemplom - régészeti feltárások alapján legalább XII. századi alapokkal bír - Bük központjában található egy műemléki védettségű parkban. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal. Az i.sz. I. században élt Szent Kelemen a vértanú Szent Péter harmadik követőjeként került pápai trónra, így az egyház legkorábbi szentjeihez tartozik, az első századok védőszentjeit pedig általában a legrégebbi templomok névadójának választották.
Szent Kelement a keresztényüldözések során kényszermunkára ítélték, és a Krímre száműzték, ahol a rabtársai előtt munkaeszközével vizet fakasztott a földből, és ezért fogvatartói úgy gyilkolták meg, hogy horgonyt kötöttek a nyakára, és a tengerbe vetették. Kelemen attribútuma ezért a horgony és a bővizű forrás.
Ez utóbbi Bük fürdőváros éltető ereje, szimbóluma is egyben. Éppen ezért kapta a mai Bükfürdő Thermal & Spa®-t megalapozó, 1957-ben feltárt, 1282 méteres talpmélységű BÜK-1-es kút a Szent Kelemen elnevezést a későbbiekben. Továbbá a fürdő területén található Szent Kelemen medence is ilyen kapcsolódási pont, ami a fürdő első, 1962-ben megnyitott, „félfedett" medencéje.
A medence a 2003-as átépítése során kapta jellegzetes ívelt faszerkezetű tetejét, amivel nem csak a fürdő, hanem az egész település egyik ikonja lett. Szent Kelemen nevének, alakjának további megjelenései, ábrázolásai a városban a Szent Kelemen oltárkép (a templombelső), Szent Kelemen szobor és a Szent Kelemen vizet fakaszt a bányászoknak című homlokzati mozaik (ezek a Szent Kelemen Plébánián tekinthetőek meg).
A megújulás után a Szent Kelemen Plébániatemplom és parkja továbbra is a természet-vallás-történelem értékhármast képviseli. Különleges, némely fajtáknál több évszázados egyedeket rejtő növényvilág jelenti a természeti értéket, a vallási jelentősége maga a templom s a körülölelő park olyan eseményei, mint például a körmenetek - egyébként ez a park része a Mária út büki megállóhelyeinek. A harmadik, történelmi értéket pedig a református politikus, egykori országgyűlési követ, Felsőbüki Nagy Pál sírja is megjeleníti, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában. Szintén itt áll az I. világháborús hősi emlékmű, a Roma Holokauszt emlékmű és az 1848-as emlékmű.
"A SZENT KELEMEN KULTUSZTÓL A SZENT KELEMEN KÚTIG" CÍMŰ, GINOP-7.1.9-17-2018-00034 számú projekt a „Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztése" pályázati program keretein belül valósulhatott meg, a teljes pályázati költségvetés 276.997.454 Ft volt.
További információ: https://www.bukfurdo.hu/hu/hir/a-vizfakaszto-szent-es-a-bukfurdoi-gyogyviz-kapcsolata