Régmúlt birodalmak erődjei Szerbiában

    A mai Szerbiában tucatnyi erőd maradványai találhatóak meg, melyeket stratégiailag fontos helyeken - a folyók mellett, a kereskedelmi útvonalak mentén és a régmúlt birodalmak határain építettek fel.

    A városok, kolostorok és ingatlanok védelmére épített erődök a középkori uralkodók katonai stratégiájának kulcsfontosságú elemei voltak. 

    Régmúlt birodalmak erődjeiForrás: Luka ©arac

    Néhányuk szigorúan katonai célokat szolgált, és még ma is jól láthatóak a volt katonai táborok helyei, fegyver arzenálok és laktanyák részletei. Nem egy ezek közül kisvárossá fejlődött, házakkal, iskolákkal és sarokboltokkal, valamint templomokkal és mecsetekkel. Több ilyen hely maradványai is ellenálltak az idő pusztitásainak..

    Szerbia egyik legrégebbi erődítménye a Stari Ras, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a közeli Sopoćani és Djurdjevi stupovi kolostorokkal, valamint a Péter és Pál apostolok templomával (Szent Péter temploma).

    Manapság a szerbiai erődök mesélik el Európa e részének viharos történetét, és a látogatókat a középkori uralkodók, lovagok és nagy csaták korszakába repítikForrás: Szendrő Erőd Közvállalat archívumából

    Manapság a szerbiai erődök mesélik el Európa e részének viharos történetét, és a látogatókat a középkori uralkodók, lovagok és nagy csaták korszakába repítik.

    Némelyikük új életet, új energiát és új célt kapott, mint kulturális és művészeti rendezvények helyszíne, míg néhány középkori erődítmény falai ma parkokat, galériákat vagy akár múzeumokat védenek.

    Dunamenti Várak

    A 14. században épült Galambóc vára, a Duna jobb partjánForrás: Luka Sarac

    Az Észak- és Dél-Európa közötti természetes határvonalként a Duna gyakran csatahely volt, ahol sok törzs és nemzet harcolt a fölény érdekében, köztük a kelták és a rómaiak, bizánciak, törökök, Magyarok és szerbek. Határainak megerősítése érdekében sok uralkodó erődítményt épített a folyó partjára. Néhányan még mindig büszkén tanúskodnak e vidék viharos történelméről, készen állva arra, hogy titkaikat feltárják az idelátogatók előtt. Álljon itt néhány igazán különleges erőd, példaként:

    Bácsi vár

    A legrégebbi osztrák erőd maradványai, Bács város közelébenForrás: Bács Község idegenforgalmi Szervezet archívumából

    Vajdaság termékeny síkságában, Bács város közelében, amely után az egész Bácska-régiót elnevezték, Szerbiában a legrégebbi osztrák erőd maradványai állnak. Úgy gondolják, hogy korában egy hatalmas erődítmény volt, melyet Károly Róbert király uralkodása alatt építettek. A Bácsi vár körüli kirándulás a jól megőrzött fő toronnyal és számos kiegészítő toronnyal idézi fel a 14. század hangulatát, amikor ennek az erődnek az ereje fontos részét képezte az Osztrák Birodalom védelmi rendszerének.

    Szendrő Vára

    A lenyűgöző Szendrő vára történetét sok vereség és győzelem legendája mondja elForrás: Szendrő Erőd Közvállalat archívumából

    A szendrői térség nyugodt táját tekintve nehéz elhinni, hogy két középkori birodalom több száz évvel ezelőtt összecsapott ezen a ponton. Szendrő vára a 15. században épült fel a szerb despota Brankoivics György kérésére. A szerb katonai építészet utolsó nagyszabású alkotása. Az akkori Szerbia fővárosában található erődítmény hamarosan csatatérré vált, ahol a szerbek és a törökök gyakran harcoltak egymással. A lenyűgöző Szendrő vára történetét sok vereség és győzelem legendája mondja el, mindazoknak, akik szeretnék meghallgatni a múlt hangját.

    Galambóc erőd

    A történelem folyamán szerbek, magyarok és törökök is uralták Galambóc várátForrás: Luka Sarac

    Galambóc Vára, egy középkori erődítmény, melyet valamikor a 14. században építenek a szerbek és egy meredek, sziklás szikla tetején fekszik a Duna jobb partján. A hatalmas középkori államok közötti kereszteződésen elhelyezkedő Galambóc vára egykor fontos védelmi funkcióval rendelkezik.
    A történelem folyamán szerbek, magyarok és törökök is uralták, ez utóbbi töltötte el leghosszabb ideig uralmát az erődítmény falai között.

    Az erőd falai a terep alakját követik, és fentről lefelé vizuálisan lépcsőzetesen vannak kialakítva. A szakértők szerint a vár az elrendezése szerint alsó és felső, valamint külső várra osztható. Főbejárata a vár nyugati oldalán található, mely előtt egy sziklába vágott száraz árok vezet el. Kilenc darab kőből épített tornya van, melyek közül az öt belső torony a vár régebbi építési szakaszához, míg a külső várban található négy torony a vár újabb korszakához tartozik. A belső vár felső részén van a vár legerősebb tornya, a Sesir-torony. A kilátás a várból mérföldekre terül el a horizonton, ideális helyszínt biztosítva a romantikus naplemente megfigyeléséhez és a környező táj fényképezéséhez egyaránt.

    2014-től 2019-ig a galambóci erődön teljeskörű felújítást és régészeti munkákat végeztekForrás: Luka Sarac

    A Duna partján egy nyolcszögletű torony található, melyben ágyú talapzatok találhatók, amit a török építtetett a közeli kikötő védelmére. A dunai vitorlázás vezérléséhez egy egyszerű, de rendkívül hatékony rendszert alkalmaztak: felemeltek és leengedtek egy láncot, amely a nyolcszögletes toronytól a Babakaj szikla között volt kikötve. A lánc a mai napig közvetlenül a folyó medrében fekszik.
    A Galambóc -erőd Szerbia keleti részén fekszik, az azonos nevű város közelében. Szárazföldön és vízen át is megközelíthető.
    2014-től 2019-ig a galambóci erődön teljeskörű felújítást és régészeti munkákat végeztek. Kilenc tornyot, illetve az ezeket összekötő falat restauráltak, az egész komplexumot pedig 2019. március 29-én nyitották meg a nagyközönség előtt.

    Bővebb információ:
    http://www.serbia.travel/home.779.html
    https://www.szerbiamagyarul.com/

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!