Ma egy gyönyörű városról írok, amit sokan nem ismernek, sokan kicsit elfeledték, de mindenki tud róla valamit. De ez egy olyan város, amelyet időről időre meg kell látogatni, hogy rájöjjünk, hogy igazán még sem ismerjük!
Lisszabon, a nagy felfedezők innen indultak a XV.-XVI. században, ekkor vált a város a világ egyik legfontosabb kikötőjévé, s Brazíliától Indiáig, Ázsiától Afrikáig terjedő hatalmas gyarmatbirodalom központjává. Ma, Portugália fővárosa, szomszédos országok ugyan mind latinok, mind mediterránok, de még is teljesen eltérő népek lakják. Szerintem a portugálok nyitottabbak, alázatosabbak szomszédaiknál.

Lisszabon sok szempontból különleges város. A Tejo folyó torkolatánál fekszik, amely az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója. A város 7 dombon épült, és ebből következik, hogy nagy emelkedőkkel és lejtőkkel rendelkező város, ahol számos pontról lehet megnézni a város panorámáját, és ahol villamosokat, siklókat és felvonókat építettek, hogy könnyedén haladhassanak a kis utcácskákon a legalacsonyabb pontról a legmagasabbakig. A feladat, hogy menj, és add át magad a város kínálta egyedi kínálatnak, menj a kis apró kövekkel kirakott utcákon, parkokon át, csodáld a tágas Tejo folyó torkolatát, a nagy vitorlát idéző hidakat, a cukrászdák népének kedves beszélgetéseit... utazz a szimbolikus 28-as sárga villamossal fel a Barrio Alto városrészbe.

Szemben velünk a Szent György vár alatt az Alfama negyed, ami Lisszabon szívében helyezkedik el, és sajátos stílusa van, egyben a legrégebbi és legemblematikusabb városrésze. Zsúfolt kétszintes házakkal, zegzugos sikátorokkal. Kihagyhatatlan vendéglőkkel, ahol Fado melankolikus hangzása mellett síri csendben, áhítattal fogyaszthatjuk a híres „bacalhao"-t.

A Rossio tér forgatagában keress egy hangulatos Taberna-t s és próbáld ki az itteni meggy likőrt, azaz ginját. Séta a Via Augusztán át a Praça do Comércio-ig ez Lisszabon városának egyik szimbóluma és idegközpontja. Ezen a téren volt a Királyi Palota, de az 1755-es földrengés elpusztította, mint sok emlékmű Portugáliában. A földrengés után újjáépítették a jelenlegi formájához, és hozzáadták Jose Jose lovasszobrát, ő volt a király, amikor a földrengés történt.
Santa Justa lift. Lisszabon alsó részét Baixát kapcsolja össze Chiadó szomszédságával. 45 méter magas lift, két ház között helyezkedik el ugyan csigalépcsői is vannak, liftezni érdemes, csodálatos mérnöki munka, egyben egy csodálatos kilátó is, ezt nem szabad kihagyni. Még mindig megőrzi stílusát és dekorációját a tizenkilencedik század eleje óta. Ha főszezonban mész, akkor egy vagy másfél óra sorban állás garantált.
A régi Belém cukrászdát ne felejtsd el meglátogatni, ahol a híres Pastel de Belém (vaníliás krémmel töltött kiskehely). Ízek! Más lisszaboni pékségekben csak utánzatok vannak, de itt értékesítik az eredeti példányokat.

A Belém torony és a Jeronimos kolostor a portugál történelem aranykorának ékes szimbóluma, igazi kőbe vésett himnusz az Óceánhoz. amit az UNESCO 1983-ban világörökség részévé nyilvánította. Ez a portugáliai manual építészet egyik legjellemzőbb példája. Ezt az építészetet azért hívják, mert I. Manuel uralkodott ennek a stílusnak a felemelkedése során. I. Manuel rendelte meg ennek a kolostornak a felépítését, hogy megünnepeljék a felfedező Vasco da Gama de las Indias visszatérését világkörüli útjáról. Úgy gondolják, hogy a kolostor a 16. században fejeződött be, bár egyes részek, például a harangtorony vagy a nyugati szárny, a 19. században készültek el. Jeronimos kolostornak hívják, mert a XVI. És a 19. században a Szent Jeromos Rend szerzeteseinek rezidenciája volt. A tizenkilencedik századtól az állami örökség részévé vált.

Vegyünk példát a portugálokról, lazítsunk... keressünk egy elhagyatott partszakaszt, vagy üljünk ki az egyik park lombkoronás fái alatti füves részre. Élvezzük a napfényt, amiből itt sok van, és engedjük el magunkat. Igen, ez ilyen egyszerű.