Először látható Magyarországon cebui disznó, és az az egy pár is csak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A ritka trópusi sertésféle a természetben kritikusan veszélyeztetettnek számít, ezért az állatkert célja a bemutatás mellett az állatok szaporítása is, ami a faj megmentése szempontjából lehet fontos.
A vaddisznó Magyarországon őshonosnak számít, de azt sokan nem tudják, hogy egyéb vadsertések is léteznek. A szűkebb értelemben vett disznók körében a legtöbb természettudós tíz fajt különböztet meg, ide értve az Európában, Ázsiában és Afrikában őshonos vaddisznót is. Az ide tartozó fajok többsége azonban Délkelet-Ázsiában, ezen belül nagy részük a Fülöp-szigetek egyes szigetein őshonos. E fajok egyike a cebui disznó is.
A cebui disznót egy francia születésű, a térítő munka mellett zoológiával is foglalkozó jezsuita, Pierre Marie Heude (1836-1902) fedezte fel és írta le a tudomány számára még 1888-ban. Sokáig azonban nem önálló fajnak, hanem a celebeszi disznó, a fülöp-szigeteki disznó, vagy a szakállas disznó egyik alfajának tekintették. Az 1990-es évek elején végzett kutatások alapján azonban a legtöbb zoológus ma már egyetért abban, hogy önálló fajról van szó, sőt, a fajon belül két alfajt is megkülönböztetnek. Ezek közül a névadó Cebu szigeti alfaj időközben kipusztult, így Cebun ma már egyáltalán nem találkozni cebui disznóval. Az ugyancsak a Fülöp-szigetekhez tartozó Negros, illetve Panay szigetén azonban még ma is előfordulnak, és a Masbate szigeten is él egy kisebb állomány. Ezek a populációk azonban mind az eredeti törzsalaktól némileg különböző alfajhoz tartoznak.
Kritikusan veszélyeztetett disznóság
A cebui disznók Cebu szigetéről az 1960-as években pusztultak ki. Megritkulásuk egyik fő oka a mezőgazdasági művelésbe vont területek terjedése. Ezen a vidéken sokfelé dívik a kaingin nevű művelési rendszer, ami az erdők tarvágását és felégetését, majd az így nyert termőterület talajának gyors kimerülése után újabb területek ilyenfajta művelésbe vonását jelenti. De a vadászat, és az egyes állományok felaprózódása is veszélyeztető tényező, nem is szólva az elvadult házi sertésekről, amelyek kereszteződhetnek a vadon élő cebui disznókkal. A fenti okok miatt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1996-ban kritikusan veszélyeztetettnek minősítette a fajt.
A cebui disznók nemcsak a természetben számítanak ritkaságnak, de az állatkertekben is. Az európai állatkertekben tartott egyedek összehangolt, természetvédelmi célú szaporítása érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége 2007-ben indította el a cebui disznóval foglalkozó tenyészprogramot. E programhoz csatlakozott a Fővárosi Állat- és Növénykert is.
Pitypang és Füge
A Budapestre érkezett cebui disznók közül a koca a Rotterdami Királyi Állatkertből érkezett ajándékként. A 2012. október 7-én született állat hivatalosan a Buana nevet viseli, bár a gondozók sokszor csak Pitypangnak becézik. A kan a Skót Királyi Állattani Társaság Edinburgh városában működő állatkertjéből került a magyar fővárosba, kihelyezett állatként. A kocával azonos évben, de július 11-én született, a hivatalos dokumentumokban szereplő neve pedig Bulan, egyébként a Füge becenevet kapta. Mivel a két állat mostanában éri el azt a kort, amikorra a cebui disznók ivaréretté válnak, az állatkerti szakemberek abban reménykednek, hogy a tenyészpár az elkövetkező években malacokkal is megörvendezteti majd a közönséget. Ez a faj megőrzése szempontjából is igen fontos eredmény lenne.