Az Utrechti Egyetem egyik kutatójának mérései szerint, évente több mint nyolc tonna műanyaghulladékot gyűjtenek össze az ecuadori partoktól mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni szigetcsoport, a Galápagos partjainál. A hulladék fő forrásai az amerikai kontinens és a nagy halászflották. Az általuk termelt szemetet az áramlatok körbehordják az egyedülálló növény- és állatvilága miatt UNESCO-világörökségnek számító szigetcsoport körül - olvasható az MTI hírében.

Bár a tisztítás folyamatos, de még így is csak a partok elenyésző részét (egy százalékát) tudják megtisztítani az önkéntesek. Hogy ezt a tisztítást optimalizálni tudják, az Utrechti Oceanográfiai és Légkörkutató Intézet kifejlesztett egy digitális eszközt, mivel a szigetcsoport teljes partvidékét pénzügyi források híján lehetetlen lenne szemétmentesíteni.

Az eszközzel, mely mesterséges intelligenciát használ a legszennyezettebb és legjobban tisztítható helyszíneken, a szeméthullám érkezési pontjait igyekeznek meghatározni. A leginkább egy animált időjárási térképhez hasonló szimulációs eszköz megmutatja, hogyan úszik a partok felé az óceánon a műanyagszemét. Többféle paramétert, például az óceáni áramlatokat és a műanyagrészecskék összetételét gyűjti egy adatbázisba, majd elvégzi a számításokat.

Eközben GPS-szel ellátott úszó szenzorok teszik lehetővé a vízmozgások követését. A nyárra tervezett megfigyelési kampány adatait kombinálják a szimulációk számításaival, így megbízható előrejelzést tudnak adni arról merre lesznek a leghatékonyabban tisztítható területek.