Sokan irtóznak a pókoktól, nálunk sincsen ez másként, de mikor megláttuk ezt a különleges teremtményt, ahogy násztáncot lejt a pávák farktollaira emlékeztető színes ernyővel a feje felett, egyszerűen elszállt az averziónk. Főleg, hogy az emberre ártalmatlan lényről van szó.
A pávapók, tudományos nevén 1991 óta Maratus volans, az ugrópókok családjába tartozik, előfordulási területe az ausztráliai kontinens, Queensland, Új-Dél-Wales, Nyugat-Ausztrália és Tasmania. A pókfaj eléggé feltűnő különlegessége a pávák farktollaira emlékeztető ernyő, amelyet a hím pók a násztánca során használ.
A színes mintákban - van olyan egyed, aminek egy kis piros szív alak csillog a fekete ernyő közepén - díszelgő ernyő nyugalmi állapotban a pók potroha köré van csavarva, de ha eljön a párzási időszak fel kell mutatni az ernyőt és a harmadik pár lábat. Így oldalra lépegetve kell felkelteni a nőstény figyelmét. És olyan szép kis pókról van szó, hogy a fotósok és videósok figyelmét is felkeltette már.
A pókfajt egyébként Octavius Pickard-Cambridge, angol pap és zoológus írta le először, illetve ő nevezte meg, Salticus volans név alatt 1874-ben.
A szakirodalom szerint a volans név, a „szárnyból", „repülésből" származik, mivel korábban úgy vélték, hogy a pók a potrohát takaró ernyő kitárásával repülni képes. Persze erről ma már tudjuk, hogy nem igaz. A mai nemébe, a Maratus-ba, Marek Michal Zabka lengyel arachnológus helyezte át 1991-ben.
A fenti videóban egy remek gyűjtést láthatunk a násztáncukat járó pávapókokról, akik tökéletesen ropják a Bee Gees dallamtapadásos dalára. Talán még azoknak is tetszik, akik egyébként nem szeretik a pókokat. Érdekesség még, hogy a videókat tanulmányozva a szakemberek azt is észrvették, hogy nem csak egyfajta mozdulat sorból áll a hímek násztánca. Van rugózás, sasszézás, simúlnak és megnyúlnak az egyedek. A harmadik lábaikat pedig nem csak felfelé emelik, de spárgáznak is velük, behajlítják és lebegtetik is őket.