Gyerekbarát, hagyományőrző, és szülőként is jó program, mi az? Kis magyar skanzen körkép

    A skanzenek mindent hoznak, amit szülőként az ember nagyra értékel, például azt, hogy együtt van a család. És mindezt szabad levegőn, szép helyen tehetjük, úgy, hogy közben valami értékeset is tudunk mutatni az utódoknak. A gyerekek egyébként is úgy tekintenek az ilyen helyekre, mintha egy játékfaluban mászkálnának, amit imádnak, és általában újra, meg újra látni szeretnék.

    Bodrogközi Múzeumporta

    Északkelet-Magyarországon, a Bodrogközben, Cigándon találjuk a falumúzeumot, mely a település történetéről mesél. A honlapon egy színes térkép mutatja be a szabadtéri múzeumot, de enélkül sem fogunk eltévedni, mivel a terület nem különösebben nagy. Legfontosabb épületei a Sőregi-ház és a Tájház, ez utóbbi a Bodrogköz népművészetét, az egykor ezen a tájon élt emberek hétköznapjait mutatja be. Meg lehet nézni, hogy milyen volt egy 20-as évekbeli tisztaszoba, de láthatunk festett bútorokat, használati tárgyakat, sőt, régi fényképeket is.

    Forrás: Bodrogközi Múzeumporta

    Több épület is tartozik még a bemutatóhelyhez, így van például Táncpajta és egy őrtorony is, de egy piacteret és egy játszóteret is kialakítottak a gyerekekkel ideérkező családoknak. A szabadtéri múzeum könnyen bejárható, nem kell egy egész napos programmal számolni, de akár hozzácsaphatjuk egy másik kiránduláshoz is, amelyet a környékre tervezünk. Mit szólnak például Sárospatakhoz?

    Sóstói Múzeumfalu

    Aki idelátogat, az egy 19. századi, képzeletbeli falu életének lehet részese. 1979-ben nyílt meg a skanzen, akkor még öt porta volt a területen, azóta viszont az ország egyik legnagyobb szabadtéri múzeumává nőtte ki magát a nyíregyházi bemutatóhely. Itt mindenből van egy kicsi: a szegények, a valamivel módosabb parasztok és a kisnemesek korabeli valóságába is beleláthatunk. Be lehet kukkantani például az iskolába – ahol egy berendezett iskolateremben nézhetünk körül –, a kovácshoz, a borbélyüzletbe és sok műhelybe is.

    Forrás: Sóstói Múzeumfalu

    Ha pedig valaki a tirpák szó eredetére kíváncsi, itt arra is fény derül, ugyanis a múzeumfaluban van egy tirpák porta is. A tirpákok a 18. században azok a szlovák ajkú betelepülők voltak, akik újra benépesítették a területet, vagyis Nyíregyháza környékét. Jellemzően sokféle programot rendeznek mindig, az aktuális rendezvényekért a honlapot érdemes böngészni.

    Szabadtéri Néprajzi Múzeum

    Vagy, ahogy a leggyakrabban hivatkozunk rá, a Szentendrei Skanzen, az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma. Itt nem csupán egyetlen tájegység népművészetét, népi építészetét, szokásait mutatják be, hanem a teljes magyar nyelvterületet. Ennek megfelelően nyolc nagy tájegység szerint rendezték a területen lévő házakat, ezek a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, a Bakony és a Balaton-felvidék, valamint bemutatják az alföldi mezővárosok, felföldi mezővárosok, észak-magyarországi falvak egykori világát is, plusz folyamatban van egy új terület beépítése is, melyet Erdélynek szentelnek.

    Forrás: Szentendrei Skanzen CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=86869123

    Ha valaki járt már a Skanzenben, akkor tudja, hogy nagyon otthonos a porták hangulata, a gyerekek pedig imádják, különösen az olyan interaktív megoldások miatt, mint amilyen például a Gyerekgazdaság, ahol apró talicskákba lehet tolni a fából készült terményeket, és meg lehet etetni a (fa)állatokat, növényt lehet termeszteni, kenyeret sütni és így tovább. A Bábszínházban nemcsak előadást lehet nézni, hanem akár el is játszhatják a kedvenc meséjüket, ünnepek idején táncba hívják őket, nagyokat lehet enni. A Skanzen Vonat óránként körbejár, ha már lejártuk a lábunk, erre is felülhetünk.

    Szennai Skanzen

    A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Szentendrei Skanzen tagintézménye Somogy megyében, Kaposvártól nyolc kilométerre található. Itt a Zselic népi építészetét ismerhetik meg a látogatók, ami pedig igazán különleges ebben a helyszínben, hogy egy élő falu közepén, helyi kezdeményezésre jött létre a szabadtári múzeum.

    Forrás: Németh Csilla - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28301240

    A Szennai Skanzen madártávlatból nézve olyan lehet, mint egy kis játékfalu, mivel összesen öt lakóházból, gazdasági épületekből és három szőlőhegyi pincéből áll. Szintén a néprajzi múzeum területén található a megye egyik legszebb műemléke, az 1785-ből származó festett kazettás mennyezetű református templom is. Az év jeles napjain rendszeresek az ünnepekhez kötődő rendezvények, amikor kézműves bemutatókkal, játszóházakkal és számos, különböző programmal várják a látogatókat.

    Őrségi Népi Műemlékegyüttes

    Az ország nyugati határszélén egészen különleges településrendszer alakult ki a régmúltban. A szerek amolyan házcsoportok, melyek külön kis egységeket alkottak. Szalafő is ilyen település: hét dombjának mindegyikén csücsül egy-egy szer, ezek közül a leghíresebb a Pityeszer. Az Őrség lényegét is megláthatja az, aki bejárja ezt a múzeumfalut, ahol sok jellegzetes ház álldogál egymás mellett. Az épületekben eredeti berendezés van, így kívülről és belülről is hűen adják vissza az egykori valóságot. Híres az úgynevezett „kerített ház", de egészen sajátos építmény az „emeletes kástu" is – ilyen típusú épületek sehol máshol nincsenek az országban.

    Forrás: Thaler - CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28624921

    A skanzen területén kanyarog az Élet a kaszálógyümölcsösben nevű tanösvény, de van egy Szatócsbolt is, ha valaki szeretne egy kis emléket hazavinni. A játszótér is szépen illeszkedik a környezetbe, mivel kizárólag fából és más természetes anyagokból készült játékok vannak benne.

    Göcseji Falumúzeum

    Az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként Zalaegerszegen nyílt meg a Göcseji Falumúzem 1968-ban. Jelenleg negyven különböző épület található a területen, tehát ténylegesen olyan, mintha egy kisebb település utcáját járnánk be. A lakóházak mellett lehet látni istállókat, pajtákat, pálinkafőző kunyhót és persze száz meg száz használati tárgyat is. Az épületeket a környék több településéről szállították ide több darabban, aztán itt újra felépítették.

    Forrás: Göcseji Falumúzeum

    A Szalafő-Pityeszeri példához hasonlóan itt is végigjárhatunk egy tanösvényt: a Zöld ösvényen többek között népi játékokat tanulhatnak a sétálók, de meg lehet ismerni a komposztálás és aszalás különböző fogásait is. Május 15-től újra kinyitja kapuit ez a szabadtéri múzeum is, és már hirdetnek kézműves nyári táborokat, ahol népi hagyományokkal és a népművészet különböző területeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek. 

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek