A Márton-nap amolyan igazi őszi, közösségi ünnep, amit nagyon jó együtt tölteni a családdal és a barátokkal. Bár eredetileg vallásos a témája – Szent Mártonra emlékezünk ezen a napon – az idők folyamán sok kedves népszokás is kapcsolódott hozzá. Most mesélünk egy kicsit Szent Mártonról, néhány hagyományról, de eseményeket is ajánlunk, ha valaki kedvet kapna akár a lámpás faragáshoz, akár valamilyen szabadtéri programhoz.
A szent, aki római katonából lett püspök
Szent Márton legendája római kori történet, ő maga is a Róma Birodalomban született. Egy Sabaria nevű települést jelöl meg az életrajz, ami Szombathely vagy Pannonhalma közelében volt. Erre vonatkozóan többféle adatot is lehet találni, egyrészt arról, hogy bizonyítottan Szombathelyen született (ebben az esetben Savariáról beszélünk, amely a későbbi nyelvhasználatban terjedt el Sabariaként), másrészt, hogy lehetett az a szülőhely Pannonhalma is. Egy azonban biztos, mivel ő a Szent Márton-hegyen álló Pannonhalmi Bencés főapátság védőszentje, ezért rá emlékezve november 11-én 11 órakor a Szent Márton-bazilikában ünnepséget tartanak, amelynek részletei itt olvashatók.
Márton apja magas rangú katonaként szolgált, a fiát is erre az életre szánta, és tizenöt éves korában rá is kényszerítette, hogy álljon be a hadseregbe. A fiú korábban már megismerkedetett a keresztény tanokkal – születése előtt három évvel adta ki Konstantin császár a rendeletet, melyben szabad vallásgyakorlatot engedélyezett –, és ő maga is meg akart keresztelkedni. Az apja akarata azonban lehetetlenné tette ezt, Márton katona lett, de továbbra is a keresztény elvek szerint élt. Egy nevezetes, hideg, téli napon a mai Amiens város kapujában egy ruhátlan koldust talált. Márton ekkor saját katonai köpenyét hasította ketté, a felét pedig a szerencsétlen ember vállára terítette. Aznap éjjel álmában megjelent neki Krisztus, koldusként, fél köpenyben.
Márton számára innen nem volt visszaút, kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és nagyon sok jót tett. Annyira, hogy amikor Tours-ban új püspökre volt szükség, rögtön rágondoltak a hívek, ő azonban a legendák szerint elbújt a libák közé, mert túl szerény volt, hogy vállalja a tisztséget. A lábak azonban gágogásukkal „elárulták", így végül Márton lett a püspök. Halála után nem sokkal már szentként tisztelték, Tours-ban lévő sírja pedig az egyik legismertebb zarándokhely volt a középkorban.
Miért pont libák?
Ez Márton életének rövid és legendás története, és egy pici támpontot is ad ahhoz, hogy miként alakultak ki később a Márton-napot övező szokások. A libák például már itt megjelennek, de van másik római előzmény is. Mégpedig az, hogy a mai dátumozás szerinti november 11-én kezdődött a téli évnegyed, és ezen a napon az egész birodalomban nagy lakomákat tartottak, ahol többek között libát is felszolgáltak.
A liba volt Mars isten szent madara, és később az „avis Martis" (Mars isten madara) ünnepe már „Márton madaraként" kerülhetett be a keresztény naptárba is. A szálak tehát picit összegubancolódtak, a hagyomány azonban a középkorra már kialakult. A liba-evésnek az is oka volt, hogy ilyenkor zárták le a mezőgazdasági munkákat, és ritkították meg egy kicsit a nyáron felhízott libákat. És jöttek szépen lassan a közmondások is, miszerint „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik", és persze a liba lakomára Márton-poharával, azaz a novemberre kiforrt újborral kellett koccintani.
Ha valaki szeretné közelebbről is megismerni a hagyományokat, az megteheti például a Szentendrei Skanzenben, ahol november 7-én és 8-án tartanak Szent Márton Újborfesztivált és Libatort. Nem egyetlen program lesz, több esemény is zajlik majd. Mindkét napon érkeznek a Langaléta Garabonciások, lesz néptánc, élő zene, bemutatják a Márton-napi szokásokat, lesznek borászati programok, Szent Márton labirintus, Márton-napi felvonulás és nagyon jókat lehet majd enni az őszi csemegék és kézműves termékek vásárán. Ezen a linken bővebben is olvashat a programról.
A Márton-napi liba az ilyenkor szokásos időjóslásban is szerepet kapott, és ha valaki akarja, ma is kipróbálhatja ezt a kis játékot. A sült liba mellcsontjának nagyságát és színét kell megnézni: ha barnás és rövid, akkor sáros télre kell számítani, de ha fehér és hosszú a csont, akkor havas lesz a tél. Nemcsak a liba csontjából jósoltak, hanem a Márton-napi időjárásból is, például „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."
Lámpafényes séták
Sok egyéb szokás is kötődik ehhez a naphoz Európa-szerte. Portugáliában ekkor bort isznak és sült gesztenyét majszolnak, Lengyelországban felvonulással és egy, ezen a napon sütött, különleges vajas kiflivel emlékeznek meg az ünnepről.
Sokfelé terjedtek el a lámpás felvonulások is, elsősorban a német nyelvterületeken és Hollandia egyes részein. Van, ahol tüzeket gyújtanak, máshol lampionokkal sétálnak a korán leszálló sötétben, van, ahol egy Mártonnak öltözött lovas vezeti a menetet. A magyarországi német közösségek is szerveznek ilyen ünnepségeket, Törökbálinton például a gyerekek a szüleikkel együtt vonulnak saját készítésű lámpásaikkal, majd egy hatalmas máglya mellett forró teát isznak és süteményeket esznek.
November 7-én Budapesten, a Jókai-kertben is lesz egy ilyen séta. A program lámpás-készítéssel kezdődik, meg lehet nézni a madárkiállítást, szürkületkor pedig a magunk készítette kis fényes lámpával lehet végigballagni Jókai egykori birtokán – sötétedés után Budapest fényeit is látni lehet a rózsakertből. Ezen a linken lehet regisztrálni.
Persze lesznek kifejezetten gyerekeknek szóló programok is. Így például Budapesten a Millenium Házában november 8-án készíthet lámpást a 6-12 éves korosztály. Az elkészült munkákat természetesen mindenki haza is viheti, a programról bővebben itt lehet olvasni.
Még néhány program
A Körös-Maros Nemzeti Parkban november 7-én rendezik meg a Vadludak nyomában – Márton Nap a Bihari Madárvártán című programot. A kirándulás közben a vadludakat is megfigyelhetik a résztvevők, de lesz készműves foglalkozás, előadás a Márton-napi népszokásokról és egy kis falatozás is. Jelentkezni ezen a linken lehet.
November 8-án tartják meg a Hortobágyi Libanapot. Itt kimondottan madárlesre kell készülni, mivel ebben az időszakban óriási csapatokban szállnak a vadludak a táj felett. Itt van bővebb infó.
A mesebeli hangulatú Hollókő Ófalujában november 7-én elevenítik fel Szent Márton csodatételeit, ahol középkori és libás játékokat rendeznek, de lesznek vitézi bemutatók és párviadalok is. A település honlapján lehet még többet megtudni az eseményről.
Vagy mit szólnak egy mesenézős délelőtthöz? Ilyenkor rendre előkerül gyerekkorunk egyik nagy klasszikusa, a Lúdas Matyi, amit most moziban is újra meg lehet nézni. A Puskin mozi Puskin Kuckójában november 7-én 10 órakor vetítik a 70-es évek végén készült, kifejezetten jó humorú Dargay-filmet.