Linz városa azoknak fog igazán tetszeni, akik szeretnek meglepődni

    A változások városaként definiálja magát Linz, amely közelebb van, mint gondolná: vonattal csupán négy óra Budapestről. Ausztria meglepően sokszínű városa főleg a kultúra rajongóinak kedvez, de azoknak is ajánljuk, akik egyszerűen csak szeretnek meglepődni. Valójában Linzet a turisták csak az utóbbi években kezdték felfedezni maguknak.

    A főtér homogén stílusú házai előtt modern villamosok járnakForrás: hollosye / Travelo

    Felső-Ausztria fővárosa és egyben Ausztria harmadik legnagyobb városa kellemes, ám kissé álmos életet élt 2009-ig. Ekkor azonban Európa Kulturális Fővárosa lett, és végre kibontakoztathatta azt a potenciált, ami addig a jobbára ipari jellegű városban rejtve maradt. A megújulás olyan jól sikerült (a 2009-es projekteket azóta is egyre-másra követik az újabbak), hogy 2014-ben Linz az UNESCO-tól megkapta a Médiaművészetek városa címet. Bár történelme régre nyúlik vissza – először a kelták Lentos néven, majd a rómaiak alapítottak itt települést Lentia néven –, a település sokáig egészen kicsi maradt. Ottjártunkkor a főtérről nyíló régi városháza aljában, amely a turistainformációs irodával közös kapualjból nyílik, egy hatalmas padlómatrica segítségével idegenvezetőnk azt is megmutatta, hogy a 19. századig csupán néhány háztömb és a vár alkotta a tényleges várost.

    Mivel azonban nincs különösebb ragaszkodása a múlt felé, sok nagyvállalatnak pedig kifejezetten jól megy itt a dolga, Linz mindig is szívesen próbált ki újdonságokat – így lett belőle a Változások városa. Linzben ma egyformán fontos a tudomány, a művészet és a haladás.

    Linz: kilátás a VárbólForrás: hollosye / Travelo

    A csavargást érdemes Linz pasztellekben pompázó, barokk óvárosában kezdeni, amely a Habsburgok ellenreformációs törekvéseinek köszönheti kiépülését. A nagyon is fotogén városban szebbnél-szebb régi épületek és egyedi boltocskák sorakoznak a sokszor macskaköves utcákon. Innen menjenek fel a Várhoz, melynek mindkét oldaláról pazar képet kaphatnak a városról. Az egyik oldalán kávézót is találnak majd a Dunára néző teraszon, a másikon pedig (a Vármúzeum alatti árkádos kilátóterasznál) a város szárazföldi része felé tekinthetnek ki, és egy bronzból készült, hatalmas városmakettet is végigböngészhetnek. A Vármúzeum egyébként az osztrák művészettörténelem és folklór egyik legfontosabb gyűjteményét rejti.

    Travelo tipp:
    Érdemes egy vezetett túrához csatlakozni, ugyanis csak az idegenvezetőknek van kulcsa ahhoz a panorámalifthez, mely a Művészeti Egyetem aulájából indul. A gyanútlan turista elindul felfelé – és egyszercsak úgy érzi, mintha a kék égen találná magát, ugyanis a lift az épület tetejéről „kilőve" egész egyszerűen továbbhalad egy minden oldalról üvegezett aknában. Természetesen kissé feljebb megáll, de a liftből nem lehet kiszállni, viszont a kilátás így is nagyon pazar.

    A várdombról letérve és kissé délnek sétálva Ausztria második legnagyobb katedrálisát találják. A francia gótikus stílusban megépült Mariendom nem különösebben régi, csupán 1928-ban szentelték fel, és összesen 135 méter hosszú. Mindössze két méterrel marad el a bécsi Stephansdomtól – sejheti, hogy ez nem véletlen. Ami a templomot különösen érdekessé – és egyben nagyon is „linzivé" teszi – azok a hátsó részen található ólomüveg ablakok. Ezek még a 2. világháborús bombázásokkor törtek ki, és a helyükre szokatlan, modern alkotások kerültek: többek között atomokról. A templom korhű szellemiségét szintén jól mutatja, hogy gyakran ad helyet különféle installációknak és koncerteknek.

    Travelo tipp:
    Linz az odalátogatót is arra buzdítja, hogy jöjjön rá, ki is ő valójában, és mire van szüksége. Erre jó megoldás egy kis magányos elvonulás – no, nem akárhol, hanem az új katedrális tornyában. Hatvannégy méterre a földfelszíntől egy 8 négyzetméteres szobácskában meditálhatnak az érdeklődők egy héten át. Senki sem fogja zavarni őket, vészhelyzetre egy mobiltelefont kapnak, az étkezéseket pincér szállítja a torony aljára egy menő közeli étteremből az előzetesen leadott rendelés alapján. Így aztán a testmozgás is garantált: 395 lépcsőfokot kell le, illetve fel megtenni a tálcával az ajtótól. 2009 óta a bentlakók mindennap egyetlen mondatot jegyeznek egy közös naplóba, melyet egy nap majd könyv formájában is megjelentet a város.

    Ha érdekli, tervezzen előre, mert nagyjából két évvel későbbre kap időpontot arra, hogy a torony remetéje lehessen.

    Művészetek és tudományok – Keplertől az Ars Electronicáig

    Ha csak egy hosszú hétvégére ugrik le Linzbe, ne csodálkozzon, ha nem tudja „végigkóstolni" a város művészeti palettáját. Az UNESCO Médiaművészetek városában csak kapkodja majd a fejét. A duna-parti Lentos Múzeum a 19. századtól mutat be művészeti alkotásokat, míg az OÖ Kulturquartier-t, és azon belül a Höhenrausch tárlatot kifejezetten a kortárs művészetre húzták fel. Utóbbi témája idén a Duna és a víz – illetve annak minden aspektusa: vízfogyasztás, vízen keresztül érkező menekültek és így tovább. Az elgondolkodtató kiállítást melegen ajánljuk.

    A Höhenrausch tetején egészen egyedi installációkat találunkForrás: hollosye / Travelo

    A velünk együtt élő művészeteket a nagyon eredeti Mural Harbour képviseli a városban. Ehhez hasonló kezdeményezésről még sosem hallottunk: a kikötő egy részét graffitisek bérlik, és meghívásos alapon világszerte ismert utcai művészeket kérnek fel arra, hogy időről-időre eljöjjenek ide, és egy falra alkossanak valamit. Ha jó az idő, a vezetett túrán hajóról nézheti meg az aktuálpolitikai és -gazdasági témájú, és persze a közösségi médiát is ízekre szedő graffitiket.

    Az Ars Electronica Center a fentiekhez képest megintcsak egy ugrás az időben – mégpedig a jövőbe. Az ötszintes épület (melynek egyébként a tetején panorámás és remek étterem bújik meg) interaktív tárlatai abban segítenek, hogy megértsük, milyen irányba halad a techonológia, a genetika, illetve a robotika. Gyerekekkel kihagyhatatlan élmény, de felnőttként is órákat lehet itt szórakozni.

    Tengerpart helyett Dunapart: a DJ már melegít a nyári délutánon a SandburgbenForrás: hollosye / Travelo

    A délutánt érdemes a Duna-parton tölteni, mely a déli oldalon (a Lentos múzeumtól indulva, a Brucknerhaus mentén) kellemesen parkosított, az északi oldalán pedig strandolásra alkalmas partszakaszokat alakítottak ki – a víz kivételes tisztaságú, ám fázósaknak nem ajánljuk, mert nyár derekán is maximum 18 fok körüli a hőmérséklete. A Brucknerhaus mellett a Siófokon megszokotthoz hasonló homokos plázst is találtunk, ez a Sandburg. A napágyakban elterülve nincs más dolgunk, mint várni a pincért a koktélokkal, miközben a DJ pezsdítő dallamokkal kényeztet a háttérből. Ha leszáll az est, a futurisztikus hajóra emlékeztető Ars Electronica Center és a Lentos Múzeum is színes LED-fényárban úszik.

    Miért nem vágják a füvet köztéren?
    Egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni. Mindezt a méhek érdekében teszik, amelyek máskülönben nem jutnának elég táplálékhoz, és finom mézet sem termelnének. Az úttörő kezdeményezés természetesen Linzből indult a tartomány többi városába. A háztetőkön rengeteg kaptár található, így a városlakók első kézből juthatnak mézhez. A helyi kis üzletekben mi magunk is vásárolhatunk, hogy megkóstoljuk a városi mézet.

    Linzben a gasztronómia is igyekszik újat mutatni, számtalan csodás gasztroélményben lehet itt része az embernek (ezekről egy későbbi cikkünkben részletesebben is mesélünk majd). De persze ne feledkezzünk meg a város egyik emblematikus édességéről, a Linzer Torte-ról sem, mely valóban linzertésztából készül, de egy kicsit más, mint az itthoni kicsi linzerek: töltve van, és a töltelékben többek között mandula és dió is található. Városszerte kapható a cukrászdákban; szuvenírnek mindenképp érdemes hazahozni egy-egy szép bádogdobozban, például stílszerűen graffitisben!

    Így utazik a Linzer Torte graffitis díszdobozbanForrás: hollosye / Travelo

    Ki a zöldbe: Pöstlingberg

    Ha pedig a természet közelségére vágynak, avagy tuti panorámára, akkor a Pöstlingbergre kell felmenni. Ide a régi villamos a főtérről indul – ez is csupán 2009 óta, akkor hozták át ugyanis a hídon a végállomást az óvárosba, és ma ez Európa egyik legmeredekebb pályán közlekedő villamosa. Mindössze húsz percre van szüksége ahhoz, hogy a belvárosból felkapaszkodjon az 539 méter magas Pöstlingbergre. A nosztalgiakocsik csak nyáron közlekednek. Gyerekekkel ez kötelező program errefelé, mert állatkert és egy csuda aranyos mesebarlang is van itt. A linzi állatkerthez félúton kell leszállni a villamosról. A szép kilátással bíró létesítményben hatszáz állat él, és a kenguruk, zebrák és társaik mellett állatsimogató is üzemel.

    A végállomástól pár percre található mesebarlangban közlekedő sárkányos kisvasút teljesen elvarázsolja a kisebbeket. Az immár száz éve üzemelő vonatból kiszállva meseországban kalandozhatnak: Linz főterének miniatűr másából kis utcácskák nyílnak, melyek mindegyikében egy-egy olyan ismert mese elevenedik meg, mint a Hófehérke vagy a Piroska és a farkas.

    Kilátás a PöstlingbergrőlForrás: hollosye / Travelo

    A messziről is látható „Sieben Schmerz Mariä" (Mária hét fájdalma) bazilika két tornya halványrózsaszínben és fehérben játszik. Az 1748-ban elkészült templom csupán pár perc séta a Pöstlingbergbahn végállomásától. Előtte a panorámateraszról csodás kilátás nyílik a Változások városára – ha még nem vette meg a kötelező Linzer Torte-nkat, az alatta található cukrászdában nem tud majd dönteni, hogy a vitrinben található nyalánkságokban gyönyörködjön inkább, vagy pedig a teraszról a tájban.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!