Kodály Zoltán 1932-ben bemutatott egyfelvonásos daljátéka az erdélyi székelyek népi szövegeire és dallamaira készült. A mű a zeneszerző második színpadi műve, zenei alapját a magyar népdalok jelentik. A darab színhelye egy székely faluban lévő fonóház, főszereplői a háziasszony és a kérője. A történet középpontjában az ő kapcsolatuk izgalmas alakulása áll. Az előadás lebilincselő, homokba álmodott látványvilágát a világhírű Cakó Ferenc élőben varázsolja a nézők elé, aki egy olyan, alulról megvilágított üveglapon készíti rajzait, amelyen jól csúsznak a homokszemcsék. A Székelyfonóra komponált homokrajz előadás az éppen elhangzó dalbetéthez és szöveghez illeszkedik majd. Vagyis a folyamatosan átalakuló rajzolt világ, a hömpölygő képek sorozata követi a darab cselekményét, pont úgy, mintha egy rajzfilm készülne élőben. Az alkotást végig óriáskivetítőn lehet nyomon követni.

A daljátékot neves énekművészek viszik színre Romvári Gergely rendezésében, Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester vezényletével. A szereposztásban olyan elismert énekesek hallhatók, mint Gál Erika, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Cseh Antal, a Szegedi Nemzeti Színház szólistája, Wiedemann Bernadett Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán, a pécsi Horváth István tenor, Kriszta Kinga szoprán és Sárkány Kázmér bariton. De az előadáson közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar; a Prima Primissima-díjas Budapesti Honvédkórus, a pécsi Misina Néptáncegyüttes, és mellettük táncosok is fellépnek. A homokanimációs látvány show-ra jegyeket 1500-tól 5500 forintig lehet találni, minderről bővebben itt olvashatnak.