Hazánk egyetlen luxuskisvasútja

    Folytatjuk őszi kisvasúti programajánlónkat, ezúttal a gyöngyösi kisvasútról mesélünk.

    Magyarország legismertebb kisvasútjai közé tartozik a Mátra lábánál pöfögő Mátravasút, amelynek ma két vonala üzemel, Gyöngyöstől kiindulva Mátrafüred, illetve Szalajkaház felé. Hazánk legmagasabb hegye kirándulóparadicsom, így komoly utasforgalommal büszkélkedhetnek a vonalak, főleg a mátrafüredi, infrastrukturális szempontból jobban ellátott ág.

    Kisvasúti nap nincs, vadászkutya-simogató van

    Kisvasúti napot idén nem szervezett a fenntartó Egererdő, ám szeptember 30-ára, péntekre erdészeti nyílt napot igen, amelynek keretében a mátrafüredi parkban beavatnak minden érdeklődőt az erdőgazdálkodás művészetébe. A kisvasút északi végállomásához közeli bemutatókon az erdei növények és állatok, az erdő élete mellett megismerhető lesz az erdészet működése is. Erdei gépek, fahasználat, vadgazdálkodás is terítékre kerül, de megkóstolhatók lesznek az erdő ízei, és nem maradhatnak ki az erdei vasutak sem.

    Őszi erdő a MátrábanFotó: mimi / Travelo


    Nem csak előadásokra és kiállításokra kell számítani: működés közben lesz látható az aprítógép, lesz vadászkutya-simogatás, ki lehet próbálni, milyen egy szarvasagancs érintése. A rendezvényre érkezők féláron utazhatnak a kisvasúton: ha lepecsételik odaúti jegyüket, visszafelé nem kell jegyet váltani.

    Hasznos tudnivalók
    Mátrafüred felé a négy-öt pár vonat márciustól októberig jár, bő 20 perc alatt téve meg a hét kilométeres utat. A Gyöngyössolymoson át Szalajkaházig futó vonal 13 kilométeréhez 50 perc szükségeltetik a napi három pár vonatnak. Utóbbi vonal érdekessége, hogy a kétezres évek végén három kilométert hozzáépítettek a vonalhoz, amelyen így Lajosháza helyett Szalajkaházig járnak már a szerelvények – az egykori, blokkházi végállomás eléréséhez még három kilométer kellene. A Mátravasúton van egy olyan különlegesség, amit más kisvasúton nem lehet látni: itt menetrend szerint közlekedik első osztályú vonatrész is, amely felárral vehető igénybe – a komfortfokozat különbsége abból fakad, hogy a felújított kocsik egy részében párnázott szakaszok is vannak.


    A vasút története egyébként 1906-ig nyúlik vissza, az egri érsekségi uradalom ekkor építtette az első szakaszt, amely hamarosan hálózattá bővült, ezzel segítve a hegyvidék fuvarozását. Nem csupán fakitermelésről volt szó, de 1951-ben már a jó nevű pipishegyi készülékgyárhoz is vezetett iparvágány. Érdekesség, hogy 1917-ben 11 napra volt szükség ahhoz, hogy a Gyöngyös–Gyöngyössolymos közti alig öt kilométeres távot megtegye a vonat. Ennek oka nem a rossz pályaállapotokban keresendő, hanem abban, hogy akkor még nem volt kiépítve ezen a szakaszon a kisvasút, viszonyt a kisvasútra rendelt mozdonyt Gyöngyösre szállították, és onnan gurult el Gyöngyössolymosra, úgy, hogy folyamatosan építették előtte az ideiglenes pályát, amit aztán mögötte fel is szedtek.

    KisvasútFotó: Egererdő Zrt


    1937-ben már a villamosítást tervezték, ami azonban a háború miatt nem valósult meg. A kilencvenes évek derekán a vasút megszüntetésének ötlete is felmerült, ám végül a felújítás és továbbüzemeltetés mellett döntöttek és kitartó munkával megújították az infrastruktúrát, és a járműparkot is, a kétezres években pedig még az említett vonalbővülésre is sor került.

    Nem csak a kisvasút a látnivaló

    Aki a kisvasút mellett mást is megnézne, ne hagyja ki Gyöngyösön a gyönyörű Orczy-kastélyban berendezett Mátra Múzeumot, amelynek legfőbb büszkesége a Magyarországon egyedülálló épségű mamutcsontváz. Bár a 2007-ben híressé vált bükkábrányi ősfák nem itt láthatók (hanem Ipolytarnócon), a lelőhelyről korábban kerültek ide növényfosszíliák.

    A híres mamutFotó: mimi / Travelo


    Mátrafüreden a Benevár romja, vagy a Kozmáry-kilátó várja a kirándulókat, de megnézhetik Magyarország legmagasabban fekvő tavát, a Sástót is. A településen belül a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babamúzeum az egyik legérdekesebb látnivaló, amely a palóc falvak sajátos, jellegzetes viseleteit mutatja be babákon.

    A szalajkaházi vonalon fekszik Gyöngyössolymos, melynek az 1300-as évekbeli templom a legfőbb nevezetessége, végállomásától turistautak indulnak, de minden igényt kielégítő, nemrégiben felújított névadó Szalajka-ház turistaház is várja az erdő szerelmeseit.

    Fura nevek bűvöletében
    Mátrafüred neve eredetileg Bene volt (a ma is látható Bene-várról), ám az üdülőtelep kialakulásával és a hidegvízű fürdő megépítésével 1893-ban felvette a Mátrafüred nevet, Tátrafüred mintájára. Érdekesség, hogy utóbbi eredeti neve 1839-ig Schmecks volt (mai szlovák neve is Smokovec, amely végső soron a magyar zömök szó szláv eredetijével azonos etimológiájú), ám a savanyúforrást hasznosító hidegvíz-gyógyintézetről Tátrai-fürdőnek nevezték el, ez alakult később – Balatonfüred mintájára – Tátrafüreddé. (Káptalanfüred és Lillafüred is hasonló okokból kapta nevét a 19-20. század fordulóján, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a –füred utótag eredetileg fürjest jelent, nem fürdőt.) A kisvasúton amúgy is több érdekes nevű megálló sorakozik, Jánoska, Toppancshíd és Zemanek Szalajkaház felé, Nyúlmály, Farkasmály és Pipishegy Mátrafüred felé. A –mály végű nevek utótagja hegyoldalt jelent.
    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!