A magyar sport születésének XIX. századi időszaka egybe esik a szentendrei Skanzenben bemutatott paraszti kultúra kezdeti időszakával. Annak idején az esztergályozást és a tűzoltást is sportágnak tekintették, sőt ez utóbbit Széchenyi Ödön fia kombinálta össze a szabadtéri szertornával ezreket összecsődítő látványossággá. 2000-ben azzal a céllal indult útjára az első Falusi Olimpia a Skanzenben, hogy népszerűsítse ezeket az elfeledett, ám a közelmúltban újra megtalált népi sportjátékokat.

Olimpiai tízpróba díjakért

A június 5-i programnapon nem szokványos sportfeladatokkal találkoznak a múzeumba látogatók. Felmérhetik, milyen erőkifejtésre, leleményességre, ügyességre volt szüksége elődeinknek a mindennapjaikban, munkavégzés közben. Két kategóriában mérettethetik meg magukat a gyerekek és felnőttek. Az „Olimpiai 10 próba" során korosztályi bontásban mérkőznek meg egyénileg a jelentkezők. A versenyszámok között lesz akadályfutás, kőhordás időre, rönkkinyomás, helyből távolugrás, bothajítás, kőlökés, kislabdával célba dobás, akadályjárás. A falusi olimpikonoknak a díjakat Fajthné Thuróczy Zsuzsanna ritmikus gimnasztika magyar bajnok adja át.

 Csutkadobástól a nyiktámaszig

Aki családi vagy baráti körben, könnyed, vidám feladatokat szeretne végrehajtani, hogy testét és lelkét pallérozza, annak a Falusi Olimpia másik kategóriáját ajánlják a szervezők. A „Családmozgató helyszíneken" tucatnyi mókás feladat közül válogathatnak az érdeklődők: saroglyával történő szénahordás, petrencés rúd kitartása, liszteszsák cipelése, csutkadobás az olimpiai karikákba, mocsárjárás, vízhordás favödörrel, olimpiai totó, létramászás, koszorúkötés, zokni-, és nemezlabda készítése, kötélverés. A vakmerőbbek akár kipróbálhatják a háthengerlést, a csúszhoppolást vagy akár a nyiktámaszt is. Mindezek közül ötöt teljesítve falusi olimpikon-voltukat igazoló oklevelet kapnak a családok. A programról bővebben itt.