Tengerszemeink és varázslatos fekvésű tavaink, amelyek mind megérnek egy túrát

Lélegzetelállító sziklák tövében húzódó, égszínkék és smaragzöld tavacskák, amelyek egzotikus tengerparti öblöket idéznek, pedig a valóságban semmi közük a tengerhez. Az alábbiakban négy ilyen mesés helyszínről olvashatnak, ahova a vízpartok és hegyek szerelmeseinek is érdemes ellátogatniuk.

Gleccservíz vagy mesterséges tó?

Tengerszemként emlegetik a hegységekben előforduló, a gleccserek olvadásából származó apró édesvizű tavat, amely a valódi tengerhez csupán abban hasonlít, hogy vize meglepően tiszta, mintha egy különleges tengerparti nyaralóhely hangulatos kis öblét látnánk magunk előtt. A tengerszemek közelében a vízpartok és a hegységek szerelmesei egyszerre élvezhetik a gyönyörű tájakat, a hegyi falvakban élőknek pedig az ivóvízellátás fontos elemét jelentik ezek a tavak.

Az egyik legismertebb tengerszemünk a sárospataki vártól néhány kilométerre található. Galériáért kattintson a képre!Fotó: Polyák Attila

Európában, főként az Alpokban, a Pireneusokban és a Kárpátok több részén – főleg a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban – találunk gyönyörű tengerszemeket. Magyarországon klasszikus értelemben vett tengerszem nincs, de a hegységek oldalában futó tiszta vizű bányatavakat gyakran nevezik nálunk is – kis túlzással – tengerszemnek.

A bányatavak mesterségesen kialakított, legtöbbször bányászati célból létrejött, hatalmas gödrei egy idő után mind forrás-, talaj- vagy esővízzel teltek meg, néhányuknak pedig olyan tiszta és a kék víze, hogy a hegyek oldalában szinte megkülönböztethetetlen a geológiai értelemben vett tengerszemektől.

Fotó: Polyák Attila
Környezettudatos autózás a hibrid Vitarával

Túrázóknak vagy kalandra vágyó családoknak bátran ajánljuk a hibrid Suzuki Vitarát, amely minden elemével készen áll az újabb felfedezésekre.

Legyen szó aszfaltról vagy off-road terepről, az AllGrip összkerékhajtási rendszer bármilyen útfelületen remek menetstabilitást biztosít az autónak. (X)

Megyer-hegyi tengerszem

A sárospataki Megyer-hegyi tengerszemet az Origo olvasói egy 2011-es internetes szavazáson Magyarország legszebb természeti csodájának választották, nem véletlenül. A több mint 70 méter magas sziklafalak árnyékában megbúvó tó víze gyönyörű kék, a környéke vadregényes – aki nem ismeri a hely történetét, meg sem mondaná, hogy itt valaha bánya volt!

A Megyer-hegy és a tengerszemForrás: Shutterstock/Geza Kurka Photos

Márpedig a 300 méter magas Megyer-hegyen a 15. századtól kezdve egészen az 1800-as évek elejéig egy bánya működött, mielőtt a természet visszavette volna területe felett az uralmat. Ma már a tengerszem és környéke tájvédelmi körzet, az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében áll. A híradások között időről időre hallani turistákról, akik elcsábulnak és megmártóznak a helyenként 6 méter mély vízben – ezt azonban senkinek sem ajánljuk, hiszen bányatóban fürdeni a mélység függvényében hirtelen fagyossá váló hőmérséklet miatt még gyakorlott úszóknak sem ajánlott.

Jósvafői tengerszem

Miskolctól közúton körülbelül 65 kilométerrel északra, az Északi-középhegységben, szintén az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik a szépséges, smaragzöld vizű – helyenként békalencsével tarkított – jósvafői Tengerszem-tó. Jósvafőn találjuk egyébként a Baradla-barlangot is, az itt található tanösvényekről és túrautakról bővebben itt olvashat.

A kistelepülés központjától alig párszáz métert kell sétálni ahhoz, hogy eljussunk a tengerszemhez, ami kivételesen nem bányató: még 1942-ben, a közeli Jósva-forrás felduzzasztásával hozták létre, hogy elegendő áramot termelhessenek a közeli barlangok kivilágításához. A tengerszemet máig Magyarország legnagyobb vízhozamú forrása, a Jósva táplálja hűs, tiszta vizével.

Pazar kirándulóhely, ahova sokan madárlesre érkeznek, hiszen a tengerszem délkeleti részén egy hatalmas stég van, ahol a környék vízimadarai – például a kormorán, a vízi rigó, a hegyi billegető – gyülekeznek, különösen télvíz idején. A madár-rajongók mellett a túrázók is kellemes időtöltésre számíthatnak, mivel a tó mellett közvetlenül egy tanösvény fut, és a közelben hangulatos vízesés is található. Több piknikező, szalonnasütő és bográcsozó hely várja a kirándulókat a Jósva-patak forrásvidékén is, a szlovák határtól mindössze néhány kilométerre.

Apci tengerszem 

Kitűnő szalonnasütő- és bográcsozóhely a Heves megyei Apc közelében fekvő Széleskő-bányató, amit a köznyelv egyszerűen csak "apci tengerszemnek" nevez. Itt sem gleccserekből folyt persze alá a víz, hanem a csaknem 100 éven át tartó andezitbányászat miatt mélyült a gödör, amely aztán esővízzel telt meg, és már egy forrás is táplálja. A gyönyörű, meglepően tiszta vizű tó helyenként 10 méter mély, és különleges hangulatot ad neki az a tény, hogy a sziklák alatt egy erdő öleli körbe.

Ha nyáron érkezünk, jó eséllyel találkozunk sátrazó családokkal, és – bár tábla tiltja – még fürdőzőkkel is. De akadnak olyan bátrak is, akik előszeretettel ugrálnak a tóba a magas sziklafalról, ahová kötelet és pallót is szereltek fel az extrém sport szerelmesei. A kristálytiszta víz a búvárokat is vonzza, de végzetes balesetekről sajnos ezen a vidéken is hallani – nem véletlen, hogy hivatalosan az úszás és a merülés is tiltva van.

+ 1: Majki-tó

Ugyan nem közvetlenül sziklák lábánál, de nagyon is impozáns helyen, a Vértes lábánál, a Kamalduli remeteségként ismert kolostor tőszomszédságában, Oroszlány közigazgatási területén fekszik a Majki-tó. Itt található hazánkban az egyetlen olyan remeterendi kolostor és kolostorkert, amely az eredeti, 18. századi barokk szerkezetet őrzi. A remeteséget sokan hívják a Vértes gyógyító helyének, és a tó északi partján még ma is áll az a Celli Szűz Mária-kápolna, ahol a legendák szerint több csodás gyógyulás is történt.

Majki tóFotó: Polyák Attila

Szintén mesterséges tóról van szó, de nem a bányászat vagy az áramtermelés igénye hívta életre, hanem az Esterházy-család angolkertjének díszeként funkcionált a 18. században. Területén ma is arborétumi a hangulat: sok-sok szomorúfűz és a hazánkban rendkívül ritkának számító mocsári cédrus övezi. A látogatók többsége ma már persze nem fohászkodni jár ide, hanem leginkább horgászni: a majki tó ugyanis a ponty, az amúr, a csuka, a süllő, a keszeg és a kárász hangulatos lelőhelye.

Címlapfotó: manasesistvan / Shutterstock

A cikk megjelenését a Suzuki támogatta, a helyszíneket a Vitara modellel jártuk be, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek