Farsangi ételek a fánkon túl - Mit együnk, és mire vigyázzunk!

Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart a farsang. Ennek az időszaknak megvannak a sajátos ételei is, mivel a hideg idő, a böjtre való rákészülés és a farsangi bálok, bulik alkalmával megivott alkoholnak is „meg kell ágyazni". Dietetikusunkfelhívja a figyelmet arra is, hogy miért tartsuk a mértéket ekkor is.

A farsangi időszak hagyományosan a torkoskodás, eszem-iszom, dínom-dánom jegyében telik. A téli ború oldását is szolgálják ezek a szokások, s egyben felkészülést jelentenek a húsvéti böjtre is. Akkor is, ha nem csupán a vallási háttér, hanem csupán a néphagyomány jelölte ki az egyes napok ételeit, étkezési szokásait.

Forrás: Hush Naidoo Jade Photography / Unsplash

A bőséges farsangi lakomáknak ugyanis az is célja volt egykor, hogy ezáltal a természetet is termékenységre buzdítsák, s jó legyen a termés. Másrészt a böjt miatti lemondások előtt így tudták magukat kiélni az emberek, s egy egészséges mértékű hedonizmussal készültek a szigorúbb étrendre. No meg fel kellett élni a téli disznóvágásokból maradt elemózsiát is.

Mi is kerül a farsangi bálok, bulik, s egyéb vígasságok esetén az asztalra? Az biztos, hogy valamilyen laktató, testesebb étel, mint amilyen a korhelyleves, a disznótoros, a kocsonya. Ezek biztos alapot nyújtanak az ilyenkor, a szokásosnál talán bőségesebb alkoholmennyiség ellentételezésére, s a másnaposság megelőzésére. A desszertek terén sem a gyomorkímélő konyhatechnológia a sorvezető, mivel a bő olajban/zsírban sütött farsangi fánk, más néven a szalagos fánk is komoly munkát ró a szervezetre. A fánk mellett a különféle rétesek és a töltött kifli is részese a farsangi menünek. Nem mindenkinek valók azonban ezek a nehéz ételek, így ezeket az esetek is érdemes sorra venni.

Korhelyleves – a jóból is megárthat a sok

A káposzta a puffasztó hatású, k betűsöknek is nevezett zöldségféléink közé tartozik, s a hüvelyesekkel egyetemben emésztésük megterhelő lehet az arra érzékenyeknek. Emiatt azoknak, akik amúgy is puffadásra hajlamosak, illetve refluxszal, gyomorégéssel küzdenek, vagy bármilyen gyomor-bél rendszeri gyulladásuk, epe eredetű panaszuk van, a töményen káposztás, s fűszeres korhelyleves nem az elsőként választandó farsangi ételek között van. Ha fedő nélkül főzzük, vagy a lefedett fedő aljára lecsapódott gőzt időnként letöröljük, akkor valamelyest csökkenthető a puffasztó hatás, de azért nem szűnik meg teljesen.

Disznótoros – ne feledjük a savanyúságot!

Nincsen farsang disznótoros tál nélkül. Pedig ma már nem tűnik annyira trendinek ezek fogyasztása, a növényi alapú étrend és a vegán életmód terjedése mellett. A két szélsőség jól ismert, de a megoldás valahol középen van, s a kulcs ezúttal is a mértékletesség és az egyéni érzékenység figyelembe vétele. Jelentős zsírtartalmuk, s a fűszerek miatt a disznótoros ételek nem a könnyű, vegyes étrend részét képezik, s emiatt sokaknak kellemetlen teltségérzetet, gyomorégést okozhatnak.

Forrás: Pixabay.com

Ha bírjuk és esszük, ne hanyagoljuk el mellőle a sokféle zöldséget, akár savanyúság formájában is, hogy valamelyest ellensúlyozzuk a tömény zsírt némi rosttal. Már csak azért is, mert a rostok laktatnak, s így kevesebb húsféle is elegendő lesz, s ez a fenntartható étrendbe is jobban beleillik.

Kocsonya – köszvény mellett nem ajánlott

Az utóbbi időben igen nagy figyelem irányult az alaplevek felé a kollagéntartalmuk révén. A kocsonya is ide tartozik. Állaga miatt igen megosztó étel, valaki vagy nagyon szereti, s rajongással emlegeti, míg mások a gondolatától is irtóznak. E sorok írója az utóbbi tábort erősíti, bár el tudja fogadni, ha valaki gasztronómiai élvezettel fordul a kocsonyás állagú húsleves iránt.

Voltaképpen nincs is ok az aggodalomra, hiszen tápérték szempontjából egy sokoldalú ételről beszélünk, amibe sok zöldséget is belerejthetünk, s ha a tetején megdermedt zsírt lekaparjuk, vagy főzés közben „leszedjük", akkor valamelyest kedvezőbbé is válik. Bár, ha eleget mozgunk, mondjuk egy zenés-táncos farsangi összejövetelkor, akkor az a kevés zsiradék sem lesz gond. Akadnak esetek, amikor a kocsonya azért mégsem helyén való. Ilyen például, ha valaki köszvénnyel küzd, mivel a húsleves purintartalma igen jelentős, s csak tetézné a köszvény okozta ízületi fájdalmakat. A kocsonya ezen kívül a refluxosoknak, epebetegeknek is problémás lehet, mivel fokozhatja a gyomorégést. Így ők is csak módjával, ritkán fogyasszák!

Alkohol – minden csepp számít

Szinte még alig múlt el a szilveszteri macskajaj, máris van ok az ivásra, hogy majd a böjti időszak után a húsvéti locsolás ismét erős indokot szolgáltasson a koccintásra. Az alkoholfogyasztási statisztikákat tekintve persze jól tudjuk, hogy nem csak ünnepekkor folyik sok alkohol. Bár igen kínos, kellemetlen téma, de mégis sokat kell róla beszélni, mivel az alkoholizmus komoly társadalmi terhet jelent, s az érintett egyének és a családjuk számára is problémát okoz. Az alkohol egy legális stresszcsökkentő, szorongásoldó, amelyhez könnyű hozzászokni, mivel a kultúránk része is valamelyest.

Nem szégyen, ha e téren nehézségekkel küzdünk, ezért fontos, hogy kérjünk mielőbb segítséget! Ha valaki visszautasítja a kínálást, akkor azt fogadjuk el, ne legyen ciki nem inni! S nem csak akkor, ha valaki vezet, gyógyszert szed, állapotos, szoptat. Sosem tudhatjuk, hogy az illető nem éppen leszokás alatt áll-e, s számára egyetlen korty elfogadása is a terápia összeomlását jelentené.

Éppen ezért, ha farsangi murit szervezünk, készüljünk alkoholmentes italokkal is, és ha iszunk, akkor is jusson egy jó nagy pohár víz minden pohár szesz után! S ha már végig ettük a farsangi menüt, s még fér belénk desszert, jöhet a fánk. Persze ezzel is csak módjával, korábban beszámoltam róla, hogy mire figyeljünk!

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek