Számtalan étrendi irányzat kering napjainkban, egymásnak akár teljesen ellentmondó alappillérekkel. Ezek egy részét veszélytelenül és nagyobb kockázatoktól mentesen követhetik az egészséges felnőttek, akadnak azonban olyanok is, amelyeket csak nagy körültekintés és odafigyelés mellett lehet, érdemes magunkévá tenni. Dietetikusunk a nyers étrend kapcsán írta le, hogy a lehetséges előnyök mellett milyen problémák merülhetnek fel.
A nyers étrend hívei úgy vélik, hogy az élelmiszerek melegítése elpusztítja azok tápanyagait és természetes enzimeit, ami kedvezőtlen az emésztés és a hasznosulás szempontjából. Van, aki egyenesen úgy véli, hogy a főzés „mérgezővé" teszi az ételt. Az elgondolás alapja, hogy a természet minden tápláléknak egyedi és tökéletes keveréket adott, és a benne található, létfontosságú enzimek lehetővé teszik, hogy az ember teljesen megemészthesse az ételeit, hőkezelés nélkül is. Tehát csak a nyers ételt tekintik „élő" élelmiszernek. Gyakran hallani érvként a nyers étrend mellett, hogy követése megszünteti a fejfájást és az allergiát, erősíti az immunitást és a memóriát, valamint javítja az ízületi gyulladást és a cukorbetegség állapotát.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert az élelmiszereinkben jelen lévő enzimeket a gyomorban lévő gyomorsav denaturálja, vagyis visszavonhatatlan változást idéz elő az enzimfehérjékben, ami után azok már hatástalanná válnak. A testünk tartalmazza az élelmiszerek megemésztéséhez szükséges enzimeket, azokat csak veleszületett vagy szerzett enzimhiány esetén szükséges kívülről pótolni.
Mit esznek, akik nyersen étkeznek?
Ha a különféle étrendeket egyfajta spektrumon képzeljük el, akkor a nyers étrend található az egyik végén, kvázi szélsőséges példaként. A vegán, vegetáriánus, növényi alapú étrendeken túl egy külön egységet képvisel, amiben nemcsak az alapanyagok és ételek minősége, de azok elkészítése, hőmérséklete is kiemelt tényező. Azok, akik a nyers étrend mellett teszik le a voksukat, főzés, párolás, sütés nélkül, önmagukban, feldolgozatlan formában, vagyis nyersen fogyasztják el a különféle alapanyagokat. Ezek többnyire bio élelmiszerek, amennyiben ez megoldható.
A nyers étrend alapvető elemei a nyers gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak és a csíráztatott gabonaszemek, egyesek ugyanakkor még ennél is merészebbek, s a nem pasztőrözött tejtermékeket, nyers tojást, húst és halat is elfogyasztják, bár ez talán a kisebbség. A nyers étrendben szerepelő élelmiszer, étel lehet hideg vagy akár egy kicsit langyos is, ha az elkészítéséhez használt hőmérséklet nem megy 118 fok fölé.
Használhatnak ehhez turmixgépeket, konyhai robotgépeket, illetve egy dehidratátornak nevezett eszköz is még belefér ebbe a koncepcióba. Ez az eszköz forró levegőt fúj az élelmiszerekre, így például szárításhoz, aszaláshoz is alkalmazzák. Gyakori módszerek közé tartozik a bab és gabona vízben áztatása, a csíráztatott ételek fogyasztása, a gyümölcsök szárítása vagy aszalása, valamint a friss gyümölcs- és zöldséglevek vagy turmixok elkészítése. A nem fogyasztott élelmiszerek listájára kerül minden főtt vagy feldolgozott élelmiszer, a finomított olaj, az asztali só, a finomított cukor és liszt, a száraztészta, a kávé, a tea és az alkohol.
Milyen előnyei lehetnek?
Bár a fentiek igen extrémen hangoznak, mielőtt bővebben belemennénk abba, hogy miért lehet ellenjavallt vagy akár veszélyes is a nyers étkezés, azért nézzük meg, hogy – ha okosan csináljuk, vagy csak időlegesen, milyen pozitív eredményeket könyvelhetünk el! Ez azért is fontos, mert azért a táplálkozásunkban számos olyan helyzet adódik, ahol nem egyértelmű, hogy valami rossz vagy jó.
A legextrémebb diétákban is találhatunk használható elemet, bár a szélsőséges, egyoldalú étkezéstől azért óva intek mindenkit. Így a nyers étrendből is elleshetünk bizonyos elemeket, amiket beépíthetünk a vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étrendünkbe.
A sok zöldség és gyümölcs fogyasztása segít többek között a vérnyomás szabályozásában. A nyers étrend jellegéből adódóan alacsony nátriumtartalmú, ez is csökkentheti a stroke, a szívelégtelenség, a gyomorrák és a vesebetegség kockázatát (bár ehhez azért nem csak a sózás elhagyásával járulhatunk hozzá). A nyers ételek fogyasztásának nem fő célja általában a fogyás, de a nyers étrendre való áttérés gyakran vezethet súlycsökkenéshez is. Ez adott esetben előnyös is lehet, például a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében. Kétségtelen, hogy ha kiesik az addig fogyasztott ételeink nagy része, akkor némileg energiadeficitbe jutunk, s ez a fogyás elsődleges oka.
És a hátrányok..
Elsőre ugyan úgy tűnhet, egyszerű lehet az életünk, ha nem kell a főzéssel, sütéssel bajlódni, azonban nem ilyen könnyű a nyers étrend követése. Kezdjük azzal, hogy nehezebb és több idő lehet a bevásárlás. Elvégre a minőségi, friss, szezonális, öko/bio/organikus alapanyagok beszerzése a cél, ami miatt jobban meg kell válogatni, honnan vásárolunk.
Emellett több idő lehet az előkészület, annak ellenére, hogy a főzést megspóroljuk. Mivel egyes nyers és nem pasztőrözött élelmiszerek fogyasztása növeli az élelmiszerek által terjesztett betegségek kockázatát, alaposan meg kell mosni a nyers alapanyagokat, és különösen óvatosnak kell lenni a kockázatos ételekkel, például a csírákkal, a bogyós gyümölcsökkel (például a málnával, szederrel), a pasztőrözetlen gyümölcslevekkel, a zöldhagymával és a salátával.
Költséges lehet, annak ellenére, hogy az éttermi ételeket és a csomagolt élelmiszereket elkerüljük. Ennek oka, hogy az organikus (bio) alapanyagok általában jóval drágábbak a hagyományosan termesztettekhez képest. Bár a tűzhelyre és mikrohullámú sütőre nem lesz szükségünk, de egyes speciális konyhai készülékek, például a gyümölcsprések, a turmixgépek és a szárító-aszaló gépek további költségeket jelentenek.
Milyen veszélyei lehetnek?
Mivel a nyers ételeket fogyasztó emberek többsége kizárja az állati eredetű termékeket, így fehérjében, vasban, kalciumban, B 12 -vitaminban hiányos lehet az étrend. Emiatt szükség lehet külsőleg szedett vitamin-, ásványianyag-tartalmú étrend- kiegészítők szedésére, hogy pótoljuk az étrend hiányosságait.
A főzés nem teszi az ételt „mérgezővé", hanem éppen ellenkezőleg, egyes ételeket emészthetővé tesz. Emellett néhány tápanyag felszívódását is növeli, ilyen például a béta-karotin és a likopin. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hőkezelés elpusztítja a betegségeket okozó baktériumokat, ami segít elkerülni az ételmérgezést például a húsok, halak, tenger gyümölcsei, tojás és nyers tej esetében.
A nyers étrend által jelentősen megnövekedett élelmirost-felvétel emésztési problémákat is okozhat, ami a puffadás, szelesedés, hasi görcsök révén kellemetlen tünetekkel járhat, kezdetben mindenképpen. Idővel a szervezet hozzászokik a több rosthoz, de például egy epebeteg számára emiatt nem feltétlenül a nyers étrend lesz a befutó.
Fontos! Az ételmérgezés kockázata miatt a nyers étrend nem ajánlott várandós és szoptató nőknek, kisgyermekeknek, időseknek, károsodott immunrendszerű embereknek és olyan krónikus betegségben szenvedőknek, mint például a vesebetegség. Ha bárki a fenti csoportokon kívül azon gondolkodik, hogy a nyers étrendre térne át, előtte mindenképpen beszéljen orvosával és dietetikusával, hogy a lehető legkisebb veszélynek és kockázatnak tegye ki magát.