Tartson húsmentes hetet! Nemcsak az egészségének, a bolygóval is jót tesz!

    Június második hétfője és az azt követő teljes hét a hús elhagyásáról kellene, hogy szóljon, legalábbis ilyenkor tartják bolygónkon a húsmentes világnapot és egyben húsmentes világhetet. Dietetikus kolléganőnk az alábbiakban összegyűjtötte, milyen széles repertoárból választhatunk, ha erre az időre tényleg teljesen félre akarnánk tenni a húsos recepteket.

    Október 1. mellett ez a nyári dátum is húsmentes világnapként van megjelölve a naptárban. Nem a modern világ újdonsága ez sem, hiszen a világtörténelemben a hús elhagyásának és így a húsmentes napok bevezetésének számos hagyománya létezik, így nem újdonság, hogy ez ma már globális kezdeményezéssé nőtte ki magát.

    A korábbi időszakokban többnyire valamilyen vallási indokból vagy egyszerűen a húshoz hozzáférés nehézségeiből (például világháborúk miatt) született meg a húsmentes nap gondolata, amely zömmel a péntekre esett. Napjainkban a 2015 óta megrendezett húsmentes napnak és a 2018 óta tartó tartott világhétnek egészen más a mögöttes indoka: a klímaváltozás, az emberi egészség védelme és az állatok jólléte iránti gondoskodás adott új impulzust ezeknek a dátumoknak.

    Forrás: Foxys Forest Manufacture / Shutterstock

    Számítások szerint, ha a világ 7,8 milliárd emberéből csak 10 millió döntene úgy, hogy egy napig nem eszik húst, akkor 13 millió tonnával csökkenne a vízfelhasználás (ez megfelel 5000 olimpiai medencényi mennyiségnek), és 5700 hold földterületet (89 000 teniszpályának megfelelő méretű) spórolnánk meg.

    Heti egy nap vagy egy hét mindenkinek belefér

    Egy nap vagy egy hét húsmentesség még nem tesz vegetáriánussá senkit. Viszont megtapasztalhatjuk, hogy az étrendünk akkor sem lesz üres, íztelen, és éhezni sem fogunk, ha ennyi ideig nem eszünk húst vagy húsból készült felvágottat. Kipróbálhatunk új alapanyagokat, recepteket, amikkel például húsvétkor csak kacérkodtunk. Egy nap vagy egy hét nem elég arra sem, hogy a mindennapi szokásainkat gyökeresen és hosszan tartóan átváltoztassuk, de tapasztalatszerzésre és szemléletváltásra mégiscsak jó.

    Lehetséges húsalternatívák

    Lássuk, milyen lehetőségeink akadnak, ha a húst és a húskészítményeket, felvágottakat egy kis időre száműznénk. A legtöbb esetben a megfelelő fűszerezés és a húshoz hasonló állag révén szinte teljesen úgy érezhetjük, mintha húst ennénk. Ilyenek például a különféle vega- vagy vegán burgerek. Persze egy igazi húsimádó nem fog teljesen bedőlni ennek, de amikor arról beszélünk, hogy érdemes kicsit kevesebb hússal is beérni, akkor abban benne van az a szándék is, hogy mindezt húsmentes, de finom falatokkal érjük el.

    Az állati eredetű húsalternatívák fehérje- és aminosavösszetétele jobban hasonlít a húsokéra, és jobban is pótolja a húsféléket, ugyanakkor megfelelő kombinációban a növényi alternatívák is jók lehetnek.

    Forrás: Shutterstock / yuda chen

    1. Halak – Többször felmerül a kérdés, hogy vajon a halakat is a húsokhoz soroljuk-e, hiszen valójában ugyanúgy állati izomszövetről van szó, mint mondjuk a sertéscomb esetében. A halak zsírtartalma és zsírsavösszetétele ráadásul kedvezőbb, mint a húsoké, így egy könnyű és gyors lehetőséget kínálnak a húsok helyett. Mivel akadnak szálkamentes és kevésbé intenzív halízű fajták, így a gyerekkel is könnyebb megszerettetni a halas fogásokat.

    2. Tojás – Fehérjeösszetétele igen kedvező, jól emészthető, és ma már a tojássárgája koleszterintartalma miatt sem kell annyira aggódnunk. Remek és változatos választás lehet például főve, zöldséges vagdaltpogácsában főzelékfeltétként, tojáskrémként vagy omlettként.

    3. Sajtok, túró – A fehérjében gazdag, széles választékban kapható sajtok és túrók is klasszikus húshelyettesítőknek tekinthetők például a lakto-ovo vegetáriánus konyhában, és nem csak rántott sajtként vagy körözöttként.

    4. Hüvelyesek és szója – A növények között egy érdekes csoportot alkotnak, mert szénhidrát- és fehérjeforrásként is értelmezhetők. A bab, lencse és a szója, bár puffasztó hatásuk némileg visszavetheti a fogyasztásukat, valójában igen sokrétűen felhasználhatók leves, saláta, fasírt és krémek összetevőjeként, a szója pedig granulátum vagy tofu formájában.

    5. Szejtán – A gabonák, például a búza, nemcsak szénhidrátforrást jelentenek, de fehérjetartalmuk húshelyettesítők készítésére is felhasználható. A búzahúsként is ismert szejtán lényegében kimosott, majd formázható állagúvá sajtolt búzafehérje (sikér). Kellően fűszerezve a tofuhoz hasonlóan használható fel.

    6. Gombák – A gombák önmagukban nem pótolják teljes mértékben a húsokat, de azokhoz igen hasonló állagú és ízesítésű ételek készíthetők belőlük (akár burgerek is). Más, növényi eredetű fehérjeforrásokkal, például hüvelyesekkel, magvakkal, gabonákkal párosítva viszont már komplett (teljes értékű) fehérjetartalmú ételeket készíthetünk belőlük.

    Forrás: Africa Studio / Shutterstock

    7. Rovarok – Megosztó csemegék, és bár a fekete katonalegyet, a házi legyet, a közönséges lisztbogarat, az alombogarat, a házi, a csíkos és a földi tücsök fajokat étkezésre alkalmassá nyilvánította az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), így már akár a hazai konyhákban is meghonosodhatnak, azért nem ezek lesznek az elsőként választott fehérjeforrásaink a húsok pótlására. Persze Ázsiában és a világ más tájain sokkal elfogadottabbak, nem számítanak újdonságnak.

    8. Növényi vagy állati eredetű húspótlók – A növényi alapú húshelyettesítőket a növényi fehérjékből (pl. borsó-, szójafehérje) állítják elő valamilyen innovatív fizikai eljárással. A cél, hogy a húshoz hasonló, rostos szerkezetű állagot érjenek el, majd színezéssel, ízesítéssel, zsiradékok hozzáadásával teszik húshoz hasonlóvá (pl. burgerpogácsák, darált húsra emlékeztető, vegán húshelyettesítők). Ezekkel ma már egyre gyakrabban találkozhatunk akár a mindennapi bevásárlás során is. A másik lehetőség az, amikor állati eredetű sejtekből, táptalaj felhasználásával, laboratóriumban tenyésztik a sejteket. Ez a technológia még inkább kísérleti fázisban van, kevés ilyen terméket árusítanak a nagyvilágban. Az Európai Unióban ilyen módon előállított húspótlók még nem engedélyezettek. Nem is biztos, hogy ezek iránt ugyanakkora lenne a kereslet, mert még újdonságnak számítanak, és talán bizarrnak is.

    9. Algák – Itthon még jellemzően inkább a sushiban fogyasztjuk, de az algák sem jelentenek elhanyagolható lehetőséget a fehérjeszükségletünk fedezésére. Persze, inkább saláta, főzelék, savanyúság formájában készíthetők el, vagy akár étrend-kiegészítőként por alakban.

    Látható tehát, hogy valójában akkor is akad mit enni, ha egy időre a sertés, marha, csirke, pulyka, kacsa, liba, nyúl és egyéb állatok húsát rövidebb, hosszabb időre szeretnénk mellőzni. Még ha ez csak átmeneti változatosságot is jelent az életünkben, az biztos, hogy a helyben termett, szezonális zöldségek, gyümölcsök fogyasztását bőven van hova növelnünk.

    A wakamét használják fűszerként és salátákhoz is, íze sós, enyhén édesForrás: maramorosz / Shutterstock

    Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy a húsmentesség ne forduljon át az ultrafeldolgozott, többszörösen becsomagolt húsanalógok fogyasztásába, mert akkor amit megspóroltunk a bolygónak az egyik oldalon, azt kidobjuk a másik ablakon.

    Legyünk rugalmasak!

    Ahhoz, hogy a saját egészségünknek és a bolygónak is jót tegyünk, nem szükséges teljesen elhagyni a húst, de érdemes csökkenteni a mennyiségét, fogyasztásának gyakoriságát. Ez tulajdonképpen már a flexitariánus étrendet is jelenti, amely tartalmaz húst, de nem túlzó mennyiségben. Ha követjük a hazai táplálkozási ajánlást, az okostányért, akkor is láthatjuk, hogy a húsok, húsfélék és egyéb állati eredetű fehérjeforrások, csak a tányér negyedét teszik ki. Vagyis mindig a mértékletes, tudatos fogyasztásra törekvés a cél. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek