Testképzavar, önbizalomhiány és evészavar: az Instagram-fotók csapdái

    Mondd meg, kit követsz, én meg megmondom, milyen testkép- vagy evészavarod lesz! Akár ezt a címet is kaphatta volna az alábbi írás, bár ez így erős meghatározás lenne, és nem is teljesen igaz. Persze valószínűleg még ezt is alá lehetne támasztani megfelelően tervezett kutatásokkal, vizsgálatokkal. Mindenesetre dietetikusunk ezúttal azt a jelenséget járja körbe, hogyan hatnak az Instagramon látott véleményvezérek fotói, posztjai az arra fogékonyak testképére és étkezési szokásaira.

    Előző írásomban ígértem, hogy bővebben is kifejtem, mi is az influenszer marketing, mivel ez is egyfajta reklám, ami hat ránk a mindennapi közösségimédia-fogyasztás során. Napjainkban a hagyományos reklámok mellett a kisebb és nagyobb vállalatok körében is terjed az influenszerekkel történő együttműködés. A technológia fejlődésével és a mobiltelefonos applikációk rohamos terjedésével egyre nagyobb tömegek érhetők el néhány kattintással, ha azt a célcsoportnak megfelelő platformon és a megfelelő profil vagy ismert ember szereplésével teszik közzé az egyes márkák.

    Forrás: maradon 333 / Shutterstock

    Az influenszerek, más néven véleményvezérek által közzétett posztok, vagy a nevükkel, arcképükkel, imidzsükkel megtámogatott (#szponzorált) üzenetek gyorsabban és nagyobb hatékonysággal juttatnak el egy-egy marketing célú üzenetet a célcsoporthoz, mint a hagyományos reklámok. Az influenszermarketing így mára igen bevett gyakorlat a cégek részéről, ha új vagy meglévő termékeiket szeretnék népszerűsíteni, hirdetni, burkoltan vagy kevésbé burkolt módon.

    Ennek hátterében az is áll, hogy ma már egyre többen kerülik a reklámokat, vagy erre specializált alkalmazásokkal, beépített szűrőkkel blokkolják azokat az internetböngészőben. A cégeknek emiatt egyre nehezebb eljuttatni az üzenetet a célcsoporthoz. Azonban az influenszereken keresztül, akiket a célcsoport önként, egyéni érdeklődés alapján követ, ez jóval hatékonyabb, és kevésbé találják taszítónak, mivel nem olyan feltűnő.

    Az Instán mindenki álhíres?
    A Fake Famous (Álhíres) című film dokumentarista jelleggel egy élőemberes kísérlet keretében mutatta be, mennyire könnyű vagy éppen nehéz kevésbé ismert embereket némi trükk és sok-sok pénz révén híressé, pontosabban álhíressé tenni. Talán ez a film sokak szemét felnyitotta arra vonatkozóan, hogy nem kell mindent szűretlenül befogadni és elhinni, amit az Instagramon látunk. Természetesen ez egy jó platform szórakozás, márkaépítés vagy akár edukációs szempontból, de azért megvannak az árnyoldalai.

    Az Instagram-képek így vagy úgy, de hatnak ránk

    Ha akarjuk, ha nem. Könnyen beszippant, akár a Facebook vagy más közösségimédia-csatorna. Annak sem könnyű, aki követő, és annak sem, akit sokan vagy egyre többen követnek. Hiszen a követőt naponta rengeteg vizuális hatás éri, a képek láttán pedig azt érezheti, mintha elvárás lenne a tökéletes, edzett, fitt vagy éppen plus size, de mégis kívánatos, narancsbőrmentes test, ahogy az ideális reggeli, ebéd és vacsora is a különféle egzotikus gyümölcsökkel, zöldellő salátákkal, cukor- és mindenmentes süteményekkel és szuperélelmiszerekkel feltunningolva.

    Forrás: Viktor Kochetkov / Shutterstock

    Az Instagram feed folyamatos görgetése egyre inkább arra késztet, hogy további tartalmakat fogyasszunk, miközben legbelül egyre inkább csökken a magunkkal való elégedettségünk és önbizalmunk, viszont nő a szorongásunk, ami rossz hatással van az énképünkre, testképünkre egyaránt. Függetlenül attól, hogy ez indokolt vagy sem. Hiszen, ha tükörbe nézünk, nem azt látjuk, mint amit a képeken. Nem véletlenül. Ráadásul számos önjelölt, táplálkozástudományi végzettség nélküli diétaguru is ott ontja a szakmaitól távol álló információkat, ami különösen veszélyes is lehet, mivel egyoldalú, tápanyaghiányos étrendhez is vezethet.

    Azokra pedig, akik egyre szélesebb követőtáborral rendelkeznek, folyamatos nyomás és elvárás nehezedik az állandó social media jelenlét miatt. Egyre jobban kitárulkoznak, felfedik akár intim titkaikat is, csak hogy pörögjön a számláló, érkezzenek az elismerő kommentek, megosztások, taggelések. És teszik mindezt abban a reményben, hogy a növekvő követőszám egyszer talán tényleg elvezet az influenszerlét csillogásához is, de az is lehet, hogy csak azért szükséges az állandó online jelenlétük, mert ezen a felületen érik el leginkább a meglévő és leendő vásárlóikat. Aki kimarad, az lemarad. Ha egyszer elkezdtük, csinálni kell, mert így lesz folyamatos az elérés... Ördögi kör? Olyasmi.

    Vannak kivételek

    Szerencsére azért nem minden esetben ilyen drámai a helyzet, mert folyamatosan nő azoknak a profiloknak a száma, akik például igyekeznek a valódi, filtermentes testüket megmutatni: édesanyák, akik vállalják a szülés utáni alakjuk szerethetőségét, a visszamaradó pocakot és a striákat, vagy az edzők, akik megmutatják, hogy a beállított pózokat legfeljebb fél másodpercig tudják tartani maguk is, és valójában kicsit ők is hurkásak és narancsbőrösek.

    De ide sorolhathatók azok a dietetikusok is, akik nem titkolják, hogy nemcsak salátát és smoothie-t esznek egész nap, hanem néha a hamburger, pizza, lángos is előfordul a menüjükben, és önsanyargató diéták helyett az intuitív étkezésre hívják fel a figyelmet.

    Mit tehetünk?

    ♥ Tudatosítsuk magunkban, hogy megtervezett posztokat, képeket látunk! Készítettem egy mini közvéleménykutatást – persze, az Instagram-oldalamon –, ahol kiderült, hogy néhányan úgy állnak az Instagramon látott ételfotókhoz, hogy bár szépnek tartják, tudják, hogy azokat beállították. Meglepetésemre viszont jóval többen voltak azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy rájuk inkább inspirálóan hatnak ezek a fotók. Valójában ezt a két nézőpontot érdemes követni, mivel így nem veszítjük el a realitást, és közben leszűrjük azokat a tanulságokat, amik ötletet adnak például arra, hogy mit főzzünk holnap vagy mit kezdjünk az ételmaradékkal.

    ♥ Szűrjük meg, hogy kit követünk! Táplálkozás témában rengeteg jó profilt találunk hazai és külföldi dietetikusoktól, sport témában pedig edzőktől, sportszakemberektől. Őket érdemes követni, akkor is, ha nem tízezrek vagy milliók kedvelik őket, hiszen a saját mikroközösségükben nagyon is pozitív szerepet tölthetnek be. Idővel olyan lesz, mintha személyesen is ismernénk őket, így a tippjeiket könnyebb is megfogadni. Néhány hasznos táplálkozással összefüggő hashtag: #miteszikadietetikus (ezt amúgy pont én indítottam), #legyenekszenekatanyeron, vagy például az #úgyeszemmintegydietetikus, ami egy kihívás része.

    ♥ Ha problémánk van, szakembertől kérdezzünk! Nem biztos, hogy az az instagrammer, aki napi háromszor osztja meg, hogy mit eszik, mennyit edz, az megbízható és szakmailag hiteles tippeket osztogat, hiszen a posztjaival egy álomképet alakít ki. Az is lehet, hogy egy tudatosan felépített feedet látunk, aminek a célja a követőszám növelése, majd ezáltal az influenszer szerep elérése, ami céges együttműködésekhez, fizetett posztokhoz vezet...

    ♥ Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz! Talán ez az egyik legfontosabb tanács. Tudva, hogy egyes fotók, story-k mögött mennyi munka, beállítás, filter lehet, sokkal könnyebb ez alapján tekinteni ezekre. A posztoló sem kockás hassal született, és nem eszik minden nap tökéletesen megszerkesztett buddha tálat, így mi se csüggedjünk, ha a saját alakunk, ételünk nem olyan, mint a képeken. De valódi!

    ♥ Beszélgessünk a gyerekkel, tinikkel a social mediáról! Nagyon sérülékeny korosztály, könnyen áteshetnek a ló túloldalára, és bizony akadnak és akadtak olyan kihívások, amik életeket oltottak ki azzal, hogy a fiatalok megpróbáltak valakiket követni, utánozni. Az evészavarok, testképzavarok kiindulási pontja lehet az Instagram is, bár ehhez sok minden szükséges. Szülőként figyeljünk oda, amíg lehet, hogy gyerekünk kiket követ, kiket kedvel, és tudatosítsuk bennük, hogy amit ott látnak, az nem mindig a valóság!

    ♥ Gondoljuk át, mit, mennyit és hogyan posztolunk! Mindenki szeretne előnyös képet kitenni magáról (kivéve, ha pont az ellenkezője a cél), és jó érzés lehet megosztani egy szépen dekorált ételt. Az ilyen posztoknál azért sokkal vonzóbb az, ha a posztoló vállalja a filterek használatát, vagy éppen azok használatának mellőzését, vagy megoszt egy cikis, vicces történetet, esetleg egy előtte-utána képet is, hogy valójában hogyan néz ki az adott étel vagy önmaga a valóságban. Ezzel felhívja a figyelmet a social media hatásaira, elveszi a komolyságát az egész történetnek, ami a követőket is segítheti abban, hogy a helyén kezeljék a szépen fotózott tartalmakat, elvégre #socialmediaisnotreallife (a közösségi média nem a való élet).

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek