Rossz evő, nincs étvágya, de kedve sem enni? Ez a 10 tipp segíthet!

    Lehangoló időjárás, sötétség, bezártság, szorongás és kilátástalanság – csak néhány ok, amely rövidebb, de akár hosszabb időre is elveheti kedvünket az evéstől. Dietetikus kolléganőnk az alábbiakban az étvágytalanság testi és lelki okait járja körbe, miközben hasznos tanácsokkal is szolgál a probléma megoldására.

    A testi-lelki egészségünkkel, jóllétünkkel hajlamosak vagyunk addig nem foglalkozni, és a szervezetünk meglévő, alapvető működését természetesnek venni, amíg valami probléma nem adódik. Márpedig ez elkerülhetetlen. Az a dinamikus egyensúly, ami a testünk kifinomult, folyamatosan munkában levő rendszerét jellemzi, időnként bizony kibillen. Ennek lehetnek kisebb, szinte észrevétlen jelei is. Ha időben észleljük ezeket, még viszonylag könnyen meg tudjuk előzni a nagyobb bajt. Néha ez tovább tart, mert annyi mindennel el vagyunk foglalva, hogy pont magunkra nem jut idő. Ekkor már eljuthat a helyzet addig, hogy egyedül már nem tudjuk orvosolni, külső segítséget kell kérni.

    Forrás: tommaso lizzul / Shutterstock

    A fenti alapműködések egyike például az evés, annak előfeltétele pedig az étvágy. Unásig emlegetett közhely: nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Ha ezt egy kicsit mélyebben elemezzük, akkor az étvágy bármely irányú kibillenését az „élet-vággyal" is összefüggésbe hozhatjuk.

    Ez most persze kicsit ezoterikusan hangzik, de azért orvosi magyarázat is van rá. Mivel az étvágyat testi folyamatok szabályozzák, de a lelki állapotnak is nagy szerepe van benne, ezért mind a hiánya (étvágytalanság), mind a fokozott állapota (falánkság) is valamilyen testi vagy lelki, esetleg mindkét működés zavarára utal.

    Persze nehéz definiálni a középállapotot és a normális étvágyat jól körülírni, mivel ez egyénileg is változhat. Hiszen vannak emberek, akiket már gyerekkorban is szinte kergettek az asztal körül, mert akkor sem akartak enni, és ez felnőtt korukra is így maradt (kergetés nélkül), mások meg már gyerekként is szívesen repetáztak mindenből. Ők kapták sokszor a „jó evő" gyermek címkét, bár ez azért nem mindig annyira pozitív, ha mondjuk később túlsúllyal párosul. 

    De akkor nézzük is az okait!

    Az étvágy elvesztésének, csökkenésének, vagyis az étvágytalanságnak számos oka lehet. Ezek között bőven találunk testi és lelki eredetű problémákat, bár néha nehéz elkülöníteni, melyik volt előbb, mivel a két terület szorosan összefügg egymással.

    A testi okok között számtalan betegség állhat, ezek nagy része valamilyen gyomor- és bélrendszeri problémára vezethető vissza – ez lehet egyszerűbb, átmeneti állapot (pl. gyomorrontás), vagy hosszabb távra szóló, de még kezeletlen állapot, mint például a gluténérzékenység megfelelő diéta nélkül. Emellett a különböző daganatos betegségek is állhatnak a háttérben, amelyek nem egyszer a látványos fogyással is felhívják magukra a figyelmet, bár ilyenkor az étvágy csökkenése csak egy a sok tényező közül.

    Forrás: Estrada Anton / Shutterstock

    Ugyanakkor a hasi eredetű fájdalom, puffadás, hasgörcs, de akár egy komolyabb fejfájás vagy éppen a migrén is beleszólhat az étvágyunkba. Ha valami fáj, akkor amúgy sem első dolog az evés, hacsak nem ezzel próbálja valaki elnyomni a rossz érzést, ami migrénnél azért kevésbé valószínű. A túl sok munka, túl erős és kimerítő sport okozta fáradtság, vagy pont a mozgáshiány is vezethet étvágytalansághoz. Előbbi a testi megerőltetés miatt kavar be, utóbbi meg azért, mivel a lecsökkent energialeadás az energiafelvétel iránti késztetést is hátraveti.

    Jelentős étvágycsökkenést okozhat bizonyos gyógyszerek szedése vagy egyes orvosi kezelésmód, pl. a kemoterápia is. Az időskorral is együtt járhat az evés iránti kedv elvesztése, amelybe belejátszik az ízérzékelés gyengülése, valamint a szájszárazság, nyálhiány is. Ez csak néhány, de még mindig csak a testi okokat pedzegettük, a teljesség hiánya nélkül.

    Ugyanis a lelki állapotunk is jelentősen közrejátszik az étvágyunkban. Egyes evészavarok, mint pl. az anorexia nervosa - ami elsősorban lelki kór, igen látványos testi tünetekkel -, a bánat, az unalom, a stressz, az idegesség (pl. vizsgadrukk, esküvő, új munka vagy túlfeszített munka), az akut vagy krónikus szorongás, a depresszió, a magány és a gyász is ide sorolhatók. A problémát az okozza, ha nem ismerjük fel időben a helyzetet, és tudatosan nem próbálunk meg tenni az ellen, hogy az étvágy csökkenése ne vezessen nem várt fogyáshoz, alultápláltsághoz, tápanyaghiányos állapothoz és legyengüléshez.

    Ne várjunk addig, amíg kritikussá válik a helyzet, szükség esetén kérjünk orvosi segítséget az étvágytalanság okának mielőbbi tisztázására!

    10 tipp, amely meghozza az étvágyat

    Összegyűjtöttem néhány jó tanácsot, ami segíthet némileg fokozni az evéshez való kedvet, az étvágyat. Egyénileg mindenkinek más válhat be, vagyis nem árt kísérletezni!

    1. Színes ételek. Az emésztés szinte már az étel látványával elkezdődik. A színes, hangulatos, jókedvet árasztó ételek már önmagukban beindíthatják a nyálelválasztást, ami előkészíti a rágást, nyelést, és jobban meghozza az étvágyat. Igyekezzünk, hogy az ételek minél többféle színűek legyenek! Kerüljük az unalmas, egyszínű menüket mint pl. a karfiolkrémleves, natúr csirkemell fehér rizzsel és sajtmártással – ebben a menüben minden fehér.

    2. Illatok. A kedvenc, kedvelt ételeink nem túl hivalkodó illata szintén a fenti hatással járhat, és tudattalanul is előmozdíthatja azt, hogy érdeklődni kezdjünk az adott étel iránt. Bátran keressünk, kutassunk, melyik az az illat, aminek semmilyen körülmények között nem tudunk ellenállni. Esetleg korábbi utazásunk gasztrokalandjait is érdemes feleleveníteni, vagy egy képzeletbeli utazást tenni egy messzi vidékre, és mondjuk indiai curry-vel vagy az olasz virtust megidéző bazsalikomos-pestós tésztával előrukkolni.

    3. Savanykás ízek. A túl édes vagy a tömény sós ételek is elvehetik a kedvet az evéstől, de a kissé savanykásabbak jobban eshetnek, ha az étvágytalanságot például a gyomorsav csökkent termelődése okozza (lám, még egy lehetséges ok). Az ecetes, citromos, paradicsomos fogások, a kefir és a savanyúságok kifejezetten jól jöhetnek ekkor.

    4. Tálalás. A színekkel már majdnem lelőttem ezt a poént. Hiszen a szemünk is aktívan részt vesz az étkezésben, a csúnya, nem vonzóan tálalt, összecsapott, formátlan ételek nem igazán hozzák elő belőlünk a gourmand-t. Ellenben a legegyszerűbb is étel is csábítóvá válhat az ízléses tálalással. Bőven találunk ehhez példákat a közösségi médiában, ahol bár az ételek szépsége, esztétikai értéke az ízük rovására is mehet, a sok kedvelés ezt kéjesen feledteti.

    5. Társaság. Jobban csúszik a falat, ha nem egyedül eszünk. Ha van rá lehetőségünk, hívjunk társaságot, vagy mi menjünk olyan helyre, ahol társaságot találunk – ez lehet egy kisebb étterem, jó idő esetén egy közeli park, vagy valamilyen gasztroest, főzőklub. Annak a látványa, ahogy mások jóízűen falatoznak, ránk is motiválóan hathat. Hiszen tudjuk: evés közben jön meg az étvágy.

    A kirándulás könnyen meghozza az étvágyatForrás: Duet PandG / Shutterstock

    6. Kedvenc ételek. Kicsit ellent mondhat a változatos étkezésre sarkalló javaslatoknak, de ha nem megy másként az evés, akkor időlegesen köthetünk kompromisszumot azzal, hogy a kedvenc ételünket egy kicsit gyakrabban főzzük, esszük. Amint javul a helyzet, persze térjünk vissza a változatosabb menüre!

    7. Kis adagok. Sokakat elrémíthet az evéstől, ha egyszerre nagy mennyiséget kell megenniük, pláne ha a fent felsorolt panaszaik vannak. Ilyenkor segíthet, ha szépen, fokozatosan, kisebb adagokban tálalva kerül elénk az étel. A többször keveset elve alapján így napjában akár több étkezést is tarthatunk a szokásosnál. A mennyiség nem lesz több, csak szétosztjuk.

    8. Dúsítsunk! Vagyis növeljük meg egy étel energiatartalmát úgy, hogy azonos vagy akár a szokottnál kisebb mennyiségű legyen. Ez elérhető például reszelt sajttal, krémsajttal, túróval, tejföllel, tejszínnel, vajjal, tojással, cukorral, mézzel, darált olajos magvakkal, aszalt gyümölcsökkel, olajjal is. A cél, hogy ehető, de energiadúsabb maradjon az étel, amiből kis adag is kiválthat akár egy teljes étkezést. Tipikus példa erre a krémlevesek, turmixok, főzelékek, szendvicskrémek és muffinok esete, amikben könnyebb elrejteni némi plusz „kalóriát" feltűnés nélkül.

    9. Kritikus esetben (szakorvosi javaslat esetén) a klinikai gyógytápszerek is segíthetnek a megfelelő mennyiségű energia és a szükséges tápanyagok pótlásában, ill. az ételek dúsításában is a szájon át történő táplálás kiegészítésére vagy akár kiváltására is (ezekből kapható iható formátum is).

    10. Mozogjunk! Nem dietetikai tanács, mégis fontos hozzátenni a fenti listához, hiszen a mozgás bármilyen formája (sport, tánc, vagy csak a sima séta) serkenti az energiaszükségletet, így természetes étvágyfokozóként működik. Ha pedig ezt társaságban tesszük, akkor dupla haszon lehet például a közös kirándulás alatti vagy utáni falatozás.

    Nem is zárhatnám mással, mint azzal, hogy jó étvágyat kívánok!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!