A koffeint számos élelmiszerben és italban fogyaszthatjuk. A kólában, az energiaitalokban, a jégkrémekben, az édességekben és a süteményekben is megtalálható, ahogyan a testtömeg-csökkentésre vagy a sportteljesítmény fokozására árusított étrend-kiegészítőkben, vagy egyes gyógyszerekben és kozmetikumokban is. Igen gyakori, nehezen kikerülhető szereplője az életünknek. Bár a leggyakrabban a kávé és a tea kapcsán jut az eszünkbe, mivel világszerte ezek a leggyakrabban fogyasztott italaink.

Serkenti a gondolkodást, segíti a képzettársítást

A legtöbb hatását nem kell bemutatni, mert mindannyian átéljük szinte minden nap. A koffein stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a légzést, az anyagcserét, tágítja az ereket, kis mértékben emeli a vérnyomást (ez a hatása átmeneti) és a testhőmérsékletet is. Mérsékelt dózisban fogyasztva fokozza az éberséget és csökkenti a fáradtságérzetet – az alvást elősegítő, az agyi aktivitást és éberséget csökkentő hormon, az adenozin aktivitásának átmeneti gátlása révén.

Serkenti a gondolkodást, a szellemi funkciókat, és a képzettársítást. Emiatt sokan vetik be valamely formáját munka, tanulás vagy más, fokozott koncentrációt igénylő tevékenységek végzése előtt és alatt. Bár van már néhány kutatás, amelyek ezen hatásokat cáfolják. Ugyanakkor számos tudományos eredményt ismerünk azzal kapcsolatban is, hogy a napi rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kockázatát. De csak ezért nem kell elkezdeni kávét inni, mert még nincs bizonyítva, hogy ezt a hatást a koffein okozza, tekintve, hogy ez az összefüggés a koffeinmentes kávé fogyasztása esetén is érvényes.

Függőséget okoz és túladagolható

A fenti hatásokhoz a rendszeres fogyasztás miatt bizonyos fajta tolerancia, hozzászokás is kialakul. Egy idő után már egyre többre van szükségünk ugyanakkora hatás eléréséhez, és így válik a "koca" kávéivó végül "lánckávéssá". Bár a koffein nem számít valódi drognak, ez a fajta "függőség" azért komoly elvonási tünetekkel jár, ha mondjuk nem jutunk hozzá a szokásos adaghoz, akár csak kis mennyiségű fogyasztás esetén is. Az olyan tünetek, mint pl. a fejfájás, ingerlékenység, aluszékonyság vagy fáradtság számos vicces jelenetet is eredményeznek (lásd: "ne szólj hozzám, még nem ittam meg a reggeli kávémat" típusú mémek), de azért figyelmeztetnek is, hogy a koffein rabjai lettünk. 

Azonban a túlzásba vitt fogyasztás még inkább megviseli a szervezetet. A koffein is túladagolható (600 mg/nap mennyiséggel), és a legrosszabb, hogy ez a hatás (émelygés, hányinger, szédülés...) nem csillapítható azonnal, mindössze a szervezet lebontási képességére lehet hagyatkozni, ami viszont időbe telik (erre használatos a felezési idő kifejezés).

Márpedig nem olyan nehéz túltolni a koffeint sem, ha mondjuk a szokásosnál erősebb vagy több kávét iszunk, vagy ha beteázunk. Például a műegyetemi hallgatók esküsznek a feketeteára is, tömény dózisban, ami adott esetben az éjjeli műszaki rajzolás közben napokon át drasztikusan leszűkítheti az alvásmennyiséget. Ugyanez igaz az energiaitalokra is, amelyekből már egyre nagyobb kiszerelések kaphatók, de az ún. shotokból is könnyű túl sokat inni, mert bár kisebb térfogatúak, de koffeinben dúsabbak (ez a gyerekekre, fiatalokra különösen veszélyes lehet).

Mennyi legyen a napi maximum?

Gyakori kérdés, hogy mennyi kávé fér még bele a napba, vagyis mennyi koffein az, ami még nem kockázatos az egészségünk számára. A felső határnak a 400 mg-ot tekintjük, amely rendszeres fogyasztás esetén még nem hat negatívan egy egészséges felnőtt szervezetére. Ez nagyjából négy csésze kávénak felel meg, bár ahogy fentebb említettem, a koffeinnek nem csak a kávé a forrása. Gyerekek, serdülők esetében nem javasolt a kávéivás, de a teafogyasztás túlzásba vitele sem. Azt nehéz lenne pontosan megmondani, mennyi koffein nem kockázatos még számukra, mivel az ő esetükben nincsenek erre vonatkozó tudományos bizonyítékok, és tény, hogy nem is lenne etikus rajtuk kísérletezni. De azt lehet mondani, hogy 3 mg/testtömegkilogramm az esetükben még belefér, persze, nem kávé formájában.

Ma már sokkal megengedőbbek vagyunk a várandósok, szoptató nők kávéivásával kapcsolatban, de azért esetükben az óvatosság, mértékletesség ugyanúgy fontos, mivel a koffein izgatólag hathat a magzatra is, megzavarva a méhen belüli fejlődését, és ugyanígy az anyatejjel is átjut a csecsemőbe, aki emiatt nehezebben tud elaludni.

Napi 1-2 gyenge kávé, tea, vagyis kb. napi maximum 200 mg koffein még része lehet a várandós, szoptató nők étrendjének, de ha lehet, inkább csak a második trimesztertől. De ez is csak akkor, ha a vérnyomás és az általános egészségügyi állapot nem teszi ezt ellenjavalttá – érdemes ezt is egyeztetni a kezelőorvossal. Persze a legjobb, ha minimalizálják a koffeinfogyasztást, és inkább többet pihennek, ami jót tesz nekik és a magzatnak, babának is. Bár tudjuk, hogy ennek a tanácsnak a betartása nem mindenki számára tűnik könnyen követhetőnek a rohanó életmód mellett.

Nem mindegy, hogy teaként vagy kávéként fogyasztjuk!

A koffein hatásainak erősségét, tartósságát az is meghatározza, hogy milyen formában fogyasztjuk. Közismert, hogy a tea nem olyan drasztikus hatású, mivel a benne található koffein csersavhoz kötött, így lassabban hat, bár hatása tovább tart. A kávéban található koffein gyorsabban okoz például vérnyomás-emelkedést, ami viszont hamarabb lecseng.

A koffeintartalom ezen túl számos egyéb tényezőn is múlik: a tealevelek áztatási idején, a kávébab pörkölésén vagy a főzés módján, és persze, az sem mindegy, hogy a szervezetünk koffeinlebontó képessége milyen gyors. Felnőttek esetén ez számos tényező (életkor, testtömeg, a máj állapota vagy a gyógyszerszedés) függvényében változó, azonban általánosságban elmondható, hogy egészséges felnőttekben az átlagos felezési idő kb. 4 óra, de 2 és 8 óra között változhat.

Fontos!

A koffein és a gyógyszerek közötti kölcsönhatás figyelembe vétele miatt nem árt tudni, hogy az antibiotikumok és fogamzásgátlók növelik a koffein felezési idejét, vagyis lassabban ürül ki a szervezetből. A fájdalomcsillapítók hatása pedig erősebb lehet a koffein miatt, bár a koffein már eleve sokat segíthet a fejfájás egyes fajtái esetén. Ha vaspótló készítményt szedünk, azt ne koffeintartalmú itallal (pl. kávéval, teával) vegyük be, mivel a koffein és a vas egy nehezen oldódó vegyületet alkotnak, így a vas felszívódása akadályozott lesz, vagyis feleslegesen szedtük be a készítményt.

Nem mindegy az sem, hogy milyen koffeintartalmú itallal kényeztetjük magunkat, mert a cukor és más édesítők (méz, szirupok), vagy a zsírosabb tej, ill. a tejszín, tejszínhab érzéki örömöt okoznak ugyan, de emellett nem kevés felesleges energiát is jelenthetnek, ami a kitartó szürcsölés mellett a kilóinkon is meglátszik majd.