Mi történik testünkben a stressz hatására, és miért függ össze az evéssel?

    Minden mindennel összefügg, így van ez az életmódunk, az érzelmeink és az étrendünk kapcsán is. Így aztán a stressz sem marad ki ebből, ami igen jelentősen hat arra, hogy mit, mennyit és hogyan eszünk. Hogyan hat ránk a pozitív stressz, és mit okoz a negatív társa? Lehet ezeket kezelni a konyhában? Dietetikusunk nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, de arról az irányzatról is ír az alábbiakban, amely nemcsak a stresszt, a kilók számát is csökkenti.

    Napjainkban sok szó esik a stresszről, és még több arról, hogyan csökkenthetjük, kezelhetjük a stresszt. Persze a stressz nem csak rossz lehet. A stressz valójában az élet sava-borsa, nélküle nem igazán élnénk, mert ez az a hajtóerő, ami folyamatosan visz minket előbbre és fejlődésre késztet. A lételemünk. De megkülönböztetünk pozitív és negatív stresszt aszerint, hogy milyen erővel és hatással van ránk. Valamennyi stressz szükséges például ahhoz is, hogy felkeljünk, bemenjünk a munkahelyünkre, vagy egy vizsgára tanuljunk, és ott jól teljesítsünk.

    De amikor már annyira nyomaszt a szituáció, hogy túl nagy teherként éljük meg, akkor a visszájára sülhet el a dolog, és annyira „bestresszelhetünk", hogy még azt sem tudjuk visszaadni, amit alaphelyzetben kívülről fújunk. Éppen ezért az egyensúlyra törekvés az igazi cél, Madách szavaival élve: "a cél a küzdés maga".

    Forrás: Grae Dickason / Pixabay

    Mi történik a testünkben a stressz hatására?

    A stressznek vannak rövid és hosszú távú, könnyen érzékelhető és szabad szemmel nem látható, nem érezhető hatásai is. A stressz olyan, mint egyfajta vészjelzés, amely számos hormonális folyamatot is elindít a szervezetben. Ezek miatt tudunk készen állni a támadásra vagy a védekezésre. Röviden az „üss vagy fuss!" elvként jegyezhetjük meg. A vélt vagy valós veszélyhelyzet hatására a testünk készenléti módba áll, röviden összefoglalva: megnő az adrenalin- és a kortizolszint, ezek hatására nő a pulzus, több vér kerül az agyba, a szívbe és az izmokba (az emésztőrendszer ennek kevésbé örül), megnő a vércukorszint, hogy üzemanyaggal lássa el a mozgásra kész izmokat, és javul az agy vércukor-felhasználása, így bármikor (szó szerint is) ugrásra kész állapotban lehetünk.

    Abban az esetben, ha ez a veszélyhelyzet nem fizikai jellegű (nem jön mindjárt a tigris, nincs vészhelyzet), ill. ha nem mozogjuk le ezt a felgyülemlett feszültséget, tehát se nem futunk, se nem ütünk, akkor kezdődnek a problémák. Ez főleg akkor jelentős, ha ez az állapot huzamosabb ideig tart, úgy szólván krónikussá válik. Ilyen lehet például egy érzelmi krízishelyzet (válás, gyász, párkapcsolati konfliktusok...), vagy akár egy mérgező munkahelyi légkör, túlfeszített munkatempó, egymásra halmozódó, kezelhetetlen határidők, feladatok, egzisztenciális válság...

    Ilyenkor a testünk folyamatos megfeszített üzemmódban van, de valójában nincs levezetése a folyamatos készenlétnek. Testileg gyomorégés, étvágytalanság, alvászavar, idegesség, szorongás, fejfájás, mellkasi szorongás, krónikus fáradtság, akár meddőség is felléphet. A fokozott stresszhelyzet negatívan érinti az immunrendszert, a központi idegrendszert és a szív-ér rendszert is, súlyosabb esetben végül ezek megbetegedése is bekövetkezhet. Valójában egy ördögi kör, mert pont a megszüntetésre, a helyzetből való kilépésre nem marad energia.

    Forrás: 024-657-834 / Pixabay

    Miért olyan nehéz ez ellen tenni?

    A stressz ellen küzdeni voltaképpen nagyon nehéz, mert ugyan válthatunk munkát, elköltözhetünk, kizárhatjuk a negatív embereket az életünkből, valamennyi stressz mindig marad. Ahogy Selye János, akinek a nevéhez a stressz elnevezést kötjük, megfogalmazta: "Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá. Éppen ezért reálisabb cél inkább a stresszkezelés, és nem a stressz megszüntetése".

    De hogyan jön a stressz az evéshez?

    A fent leírt élettani folyamatok az emésztésünkre, étrendünkre is hatnak. A tartós stressz hatására csökken az étvágy, csökken az elfogyasztott táplálék mennyisége, emellett romlik az emésztőrendszer működése is (emlékszünk még, hogy kevesebb vért kap?), ami tovább nehezíti a zavartalan étkezést. Emellett stresszesen izgatottak, feszültek leszünk, kapkodunk, megnő a pulzus, kissé görcsösebbek lesznek az izmaink, beszűkül a tudatunk, ingerlékenyek leszünk...

    Nem egy ideális állapot. Általában nem ilyenkor szoktunk hosszan, kényelmesen reggelizni, ráérősen ebédelni, nem ilyenkor választjuk a legtápanyagdúsabb fogásokat, már ha egyáltalán eszünk. A stressz, bár élettanilag azonosak a folyamatok, pszichésen mégis mindenkire másképpen hat. Az úgynevezett stresszevők hajlamosak a stresszt is akár evéssel, rágással csillapítani, habzsolnak, nassolnak, és főleg a zsíros-cukros vagy éppen sós ételeket részesítik előnyben. Szinte észre sem veszik, hogy esznek, mert nehezen koncentrálnak az evésre, a mennyiségre, a minőségre. Ez aztán nem múlik el következmények nélkül: akaratlan hízás, emésztési problémák (puffadás, hasi görcsök, székrekedés...) is jelentkezhetnek.

    A másik végletbe tartozók az erős stresszhatásokra inkább „nem evőkké" válnak, mert akár annyira beszűkülnek az adott feladatra, tevékenységre összpontosítás közben, hogy szinte el is felejtenek enni, vagy az idegi megterhelés hatására még az étvágyuk is elmegy. Olyan is előfordul, aki azért még tud enni, de a belső, ki nem adott feszültség miatt a szervezete mégis mintha nagyobb fokozatba kapcsolna, és csak úgy olvadnak róla a kilók – bár ez nem szándékos, kívánt eredmény, vagyis ennek nem örülnek feltétlenül.

    Forrás: Aquarius Studio / Shutterstock

    Így kezelje a stresszt a konyhában!

    Alapvetően az lenne a cél, hogy a stresszhatásokra adandó választ változtassuk meg – bár ez főleg pszichés jellegű történet, ami visszahat az evésre. De amíg el nem sajátítjuk a nekünk megfelelő, a mindennapokban is könnyen alkalmazható gyakorlatokat, addig azért az étrendünkkel is tudunk hatni arra, hogy jobban bírjuk a stresszt.

    A kulcsszó mint mindig, most is a vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étkezés. Jelentős szerepet kapnak a különféle vitaminok (C-, E-vitamin, folsav, karotin), ásványi anyagok (cink, szelén), így nem hanyagolhatjuk el a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztást sem. Kiemelt helyet kapnak a pro- és prebiotikumok is, mivel ma már tudjuk, hogy a bélflóra állapota is hatással lehet a kedélyállapotunkra. Érdemes jobban odafigyelni az omega-3 zsírsavakra is, mivel ezek is nélkülözhetetlenek az idegrendszer működésében. Fogyasszunk gyakrabban halakat, magvak, hidegen sajtolt növényi olajokat!

    A világ egyik legfinomabb és hivatalosan is legegészségesebb étrendje, a mediterrán diéta ma a Világörökség részeForrás: Piccia Nerri / Shutterstock

    Ne diétázzunk feleslegesen, de van egy irányzat, amit mégis érdemes követni. Ez valójában nem diéta, mivel a mindfullness nem ad konkrét válaszokat arra, hogy mit együnk. Sokkal inkább az intuitív étkezésre hívja fel a figyelmet, ill. arra, hogy tudatos jelenléttel vegyünk részt az étkezésben, így kizárva minden külső ingert, még a stresszt is.

    Már az is sokat segít, ha kényelmes, nyugodt körülmények között, asztalnál, ízléses tálalás mellett, lassan eszünk, alaposan megrágva minden falatot. Közben ne olvassunk, ne mobilozzunk, fókuszáljunk az ízekre, színekre, illatokra, textúrákra! Kezdetben célként tűzhetjük ki, hogy csak egy ilyen étkezésünk legyen a nap során. Ne akarjunk sokat elsőre, mert az visszaüthet. A tudatos étkezés hatására könnyebben azonosíthatjuk az ételekkel kapcsolatos érzéseinket és hangulatainkat, így könnyebben kimozdulhatunk a mindennapi mókuskerékből is. Ráadásként hamarabb jól is lakhatunk (előbb megérezve a jóllakottságot), ami akár a fogyásban is segíthet, ha éppen az lenne a cél.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!