"Végy fél kiló lisztbogarat..." Na, de miért ennénk rovarokat? Dietetikus válaszol

    A nyugati világ ízlésétől és szokásaitól szinte teljesen idegen a rovarevés, míg keletebbre, ha nem is mindennapi, de sokkal elfogadottabb. A pro és kontra érveket, a legfontosabb információkat dietetikus kolléganőnk is csak ambivalens érzésekkel tudta megosztani.

    Nem könnyű és rendkívül megosztó téma ez. Pár évvel ezelőtt hallottam először a témáról egy szakmai konferencián és már akkor kicsit hátrahőköltem a hír hallatán: a rovarok lehetnek az új fehérjeforrások válaszul a Föld növekvő népességére és a fehérjefogyasztás iránti fokozott igényre? Nagyon bizarrul hangzott, szinte elképzelhetetlennek tartottam ezt a lehetőséget, és azt gondolom, ezzel jelenleg nem is vagyok teljesen egyedül.

    Forrás: Koldunova Anna / Shutterstock

    Az átlagos reakció jellemzően amúgy is az undor és a tagadás, legalábbis Európában, ahol az általános vélemény az, hogy 'biztosan nem eszek rovart, bogarat, ha az életem múlik is rajta'. Na, jó, lehet, hogy ha az múlna, sokan duzzogva mégis legyűrnék az averziójukat. Legfeljebb nem látható formában harapnának egy „jóízűt" a ropogós sült szörnyűségbe, vagy inkább a darált, porított, liszt formájú kiszerelést választanák, és talán könnyebben befogadnák a tücsöklisztes fasírtot, pogácsát is, 'ha nem látják, nem fáj' alapon. No, de kezdődjön a borzongás! Lássunk a mélyére, miért is lenne jó az, ha rovarokat ennénk - és mégis, milyeneket vagy hogyan -, és milyen aggályok merülnek fel mindezzel kapcsolatban?!

    Miért pont a rovarok?

    Ideje új szót megtanulni, ez pedig nem más, mint az entomofágia, vagyis a rovarevés. Aki pedig rovart eszik, azt entomofágnak hívjuk. A rovarevés nem teljesen új keletű az emberiség történetében, csupán a mi nyugati, civilizált, fejlettebb világunkban, gasztrokultúránkban nem terjedt el ez a szokás. Már pedig ezzel a trenddel egyre gyakrabban fogunk találkozni mostanában, mivel ez az egyik legaktuálisabb téma a fenntartható táplálkozás terén, közvetlenül a vegán és a növényi alapú étrendek mellett.

    A háttérben az áll, hogy a Föld gyarapodó lakosságának egyre több élelemre, és így egyre több fehérjére van szüksége. Márpedig egyre világosabb, hogy az állattenyésztés (főleg a kérődzőké) és a mezőgazdaság környezeti terhei (a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok, elsősorban a metán fokozott mennyisége) és gazdasági költségei egyre nagyobb problémát jelentenek.

    Forrás: CK Bangkok Photography / Shutterstock

    A rovarok beépítése az étrendünkbe - mint alternatív fehérjeforrás - azáltal segítene ezen a problémán, hogy egyrészt addig sem húst, zöldséget, gyümölcsöt, gabonát eszünk, másrészt a rovarok megeszik az olyan élelmet is, ami számunkra nem hasznosítható (vízi növények, dudvák, komposzt), így akár az élelmiszerhulladék csökkentésében, újrahasznosításában is bevethetők lennének. Ráadásul a rovarok után nem keletkezik annyi felesleg sem (bőr, csont, toll, szőr...), mint az állatok után.

    Ugyan a rovarok élelmiszeripari, valamint állati takarmányozásban való tömeges felhasználása még számos jogi szabályozási kérdést is felvet, már egyre több cég kezdett el rovartermesztéssel foglalkozni. Egyre több helyen (főleg Amerikában) kínálnak rovarokat humán célú fogyasztásra, még akkor is, ha ezek csak kísérleti jelleggel, esetleg csak ügyes marketingfogásként jelennek meg például rántott selyemhernyó vagy tücsökalapú proteinszelet formájában.

    Miért jó egyáltalán rovart enni?

    Már említettem, hogy a rovarok táplálkozás-élettani előnye elsősorban a fehérje- és esszenciális aminosav-tartalmukból származik, de ezen kívül jelentős élelmirostforrásnak is számítanak. Emellett antioxidáns-, vitamin- és adott esetben az ásványianyag-tartalmuk sem elhanyagolható. Az aktuális tápértékük a fajtól, a fejlődési fázistól és a takarmányozásuktól is függ. Megnyugtatásul azért fontos megemlíteni, hogy ezeket a hasznos és létfontosságú tápanyagokat szerencsére más táplálékainkból is kinyerhetjük, még úgy is, hogy csak növényeket fogyasztunk és nem állati eredetű termékeket.

    Forrás: meunierd / Shutterstock

    "Végy fél kiló lisztbogarat..."

    Biztosan nem lenne unalmas a csak rovarokat kínáló étlap, mivel több mint kétezer fajta ehető rovart ismerünk a Földön. Leginkább a különféle bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyasztása jöhetne szóba.

    Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a fehérjekinyerés céljából tartott rovarok és azok lárváinak toxikológiai vizsgálata alapján a fekete katonalégy, a házi légy, a közönséges lisztbogár, az alombogár, a házi, a csíkos és a földi tücsök fajokat minősítette biztonságosnak. Valahogy így elsőre egyik sem hozta meg az étvágyamat, bár a már feldolgozott formában kínált rovarokkal végzett, jelenleg még kis létszámú kóstolási próbák esetében nem feltétlenül jeleztek vissza kifejezetten rossz ízt a kísérleti alanyok, sokkal inkább az alapvető averzió okozta a kellemetlen élményt és az elutasítást.

    Hivatalosan is alkalmas a lisztbogár lárvája emberi fogyasztásra
    Idén január elején emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a közönséges lisztbogár lárváját, vagyis a lisztkukacot. Az uniós állásfoglalás engedélyezi a lisztbogárlárva élelmiszeripari felhasználását, ugyanis a rovarlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak, egészben vagy por formájában emberi fogyasztásra alkalmasak. (Forrás: The Guardian)

    Pogácsában, burgerben, fasírtban

    Szerencsére azért, ha mégis rovarokkal szeretnénk pótolni a szervezetünk fehérjeszükségletének nagy részét, nem feltétlenül kell megküzdenünk a rémisztő csápokkal, lábakkal és szárnyakkal. A rovarfehérje szárított, zsírtalanított, darált por - kvázi rovarliszt -, vagy fehérje hidrolizátum formájában is fogyasztható, így akár az olyan, mindennapi élelmiszerek, ételek is elkészíthetők vagy dúsíthatók rovarfehérjével, amelyek ránézésre sem keltenek rossz érzést a fogyasztókban.

    Forrás: CK Bangkok Photography / Shutterstock

    Vagyis ehetnénk például pogácsát, fasírtot, hamburgert, kekszet vagy akár étrend-kiegészítőként (például fehérjeporként) is fogyaszthatnánk a rovarokat. Persze, akit nem zavar a látvány, az sütve, panírozva is elropogtathatja a rovarínyencségeket. Végül is minden fejben dől el...

    Mik lehetnek a veszélyek?

    Az egyik fő problémaforrás az allergiás reakció lehet, mivel az, akinél a rákfélék, kagylók allergiás reakciót produkálnak, azoknak a rovarok sem javasoltak a viszonylag hasonló fehérjeszerkezet miatt.
    A rovarok termesztése melletti előnyök egyike, hogy igen igénytelenek, azonban ugyanez a hátránya is, mivel akár a szemétből is táplálkoznak, ami fertőzésforrásul is szolgálhat.

    Emellett az is potenciális veszélyforrás lehet, ha a rovarokat elégtelen higiéniai körülmények miatt termesztik, és így patogén baktériumok, gombák és más élősködők fertőzhetik meg azokat, majd így az ezeket elfogyasztó embereket. Azt sem tudhatjuk teljesen előre, hogy mi történne ökológiai szinten, ha tömeges mértékben kezdenénk rovarokat termeszteni, vagy ipari céllal a környezetükben nem honos rovarokat telepítenénk be egyes tájegységekre. Ez kicsit már előrevetíti a legrosszabb horrorfilmek ihlette baljóslatokat is.

    Lényeg a lényeg, hogy a rovarevés okozta - biológiai vagy kémiai szennyezés miatt bekövetkező - potenciális veszélyek valószínűleg függenek a termelési, betakarítási és feldolgozási technikáktól is, és ezek teljes körű kiértékelést, vizsgálatot igényelnek a tömeges termesztés elterjedését megelőzően.

    Nos, ha engem kérdeznek, jelenleg még igen szkeptikus vagyok a témát illetően, és úgy érzem, előbb lennék önszántamból vegán (természetesen odafigyelve minden szükséges tápanyag megfelelő mennyiségű, minőségű pótlására), mintsem rovarlisztet vagy lárvákat egyek. De ez én vagyok, mindenki maga dönt a lehetőségeihez mérten a saját étrendjét illetően.





    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!