Három balatoni borász, akiknek birtokát egyszer látni kell

Ha hiszik, ha nem, borozgatni sárguló szőlőtőkék között is remek dolog - pláne, ha egy helyen kínálják meg az embert őszi díszlettel felszerelt szállással, korai naplementével és gyönyörű panorámával. Mi például legutóbb vendégházakkal és kilátóval felszerelt birtokokon jártunk, ahol meggyőztek a Káli-medencét ölelő szexi domborulatok, miközben három olyan borásszal is találkoztunk, akik egészen sajátos élményt kínálnak boraik mellé. Cikksorozatunk első részében róluk olvashatnak.

Bár a nyár esti égbolt alatti balatoni vacsoráknak megvan a maguk hangulata, azért kényelmesen, kiadósat falatozni mégiscsak ősszel a legjobb. Nem kell várni az üres asztalra, beszélgethetnek a borok készítőivel, és a vinotékákban sincs sorban állás a palackokért, amiket ráadásul pinceáron szerezhetnek be. Ám ha valami igazán különlegesre vágynak ezen az őszön, akkor egy több hektáros borbirtokon a helyük.

Idén például hazánk egyik legszebb birtokának választották Szászi Endre birodalmát, ahova október közepén mi is ellátogattunk, és ha már egyszer arra jártunk, megnéztünk a környékén több boros rezidenciát is. Ezek közül mutatunk most hármat.

Egy birtok, amit panorámás piknikezésre építettek

Káptalantóti kapcsán ma már nemcsak a vasárnapi Liliomkert termelői piac, de az Istvándy név is megkerülhetetlen. A család öthektáros birtoka Káptalantóti és Badacsonytomaj között fekszik a Tóti-hegyen. A Balaton egyik legszuperebb bringás pihenőhelye, amelynek konyhájában a látótávolságban legelésző szürke marhákból készítik a friss ételeket. Főleg halételekre, gulyásra és ragufélékre rendezkedtek be, de nem ritka, hogy a borok mellé hideg sajt- és mangalicatálakat állítanak össze. Asztalt náluk előre kell foglalni, de a klasszikus rotálódó kiszolgálás helyett itt relax-csomagban kínálják a borozgatós élményt. Aki idejön, az biztosan nem siet majd sehova. Akár több óra is észrevétlenül telik el az elkortyolt borok és a füves terasz elé tágra nyitott panoráma társaságában. Nyáron egyébként az utcáról betérő, asztalhoz nem jutó vendégeket egy cirkuszi kocsiból átalakított - borfagyit is áruló - Piknik Bár várja napágyakkal, pokróccal, játszótérrel, és Istvándy Gergely gyerekkori álmával, egy fára épített bunkerrel.

Istvándy Gergely testvérével 20 éve ültette a birtok első fáit
Galéria: Istvándy birtok
Fotó: Csikesz Mariann / Travelo

 Gergő nagyapja a szőlőért, édesapja a borászatért felelt, testvérével pedig húsz éve még gyerekként ültették hétvégenként az első, mára már kellemes árnyékot adó fákat a birtokra. Aztán ahogy teltek az évek, egyre jobban érezték, hogy ezzel a hatalmas területtel kezdeni kell valamit. De nem folyóborral, tömegterméket előállítva, hanem az őket körülvevő értékekből összerakva, amit aztán családi márkaként gondozhatnak.

Azt mondja, nagyon kevés kell ahhoz, hogy valami mást adjanak vendégeiknek, de abban a másban legyen benne valami igazán helyi. Így kezdtek el házi szőlőlevet készíteni a gyerekeknek, így került szódásüveg és egy helyi keramikus kezeit dicsérő fűszertartó minden asztalra, és ezért készíttették az összes bútort is egy helyi asztalosműhelyben. "Hozzánk egy tudatosabb közönség jár, akik értékelik ezeket az apróságokat is. Pedig sok szép hely és jó borok vannak a környéken, de sokan ezért az összhangért térnek vissza. Itt egy kicsit mindenből kapsz: a hegyekből, a vízből, és az elkerítetlen zöldből".

A család birtoka Káptalantóti és Badacsonytomaj között fekszik
Galéria: Istvándy birtok
Csikesz Mariann / Travelo

 Ezért sem dolgoznak nagykereskedőkkel, inkább a betérő vendégeknek adják el boraikat. Minden beépített négyzetméterükön a klasszikus, időtlen eleganciát igyekeznek képviselni szemben a frissebb trendekre érzékeny helyekkel. Ősszel, ha épp nem irányított szarvasgomba vadászatot szerveznek - eldugnak gombákat, amiket csak a kutyások találnak meg -, akkor sajt- és borkóstolót tartanak, vagy ahogy most novemberben is, Márton napot ünnepelnek a Borműhelyben, ráadásul két egymást követő hétvégén is.

A birtoktól pár perces kocsiútra, a badacsonytomaji Római úton alakították ki Istvándy Borműhelyüket, hogy a nyári szezon lecsengése után is legyen egy hely, ahol élményt kapcsolhatnak a bor mellé. Itt például bárki kipróbálhatja, milyen érzés svájci sapkában és barna szakiköpenyben bort házasítani, lepalackozni, majd egy retro írógéppel saját címkét készíteni hozzá. Ha arra járnak, próbálják ki bátran, jó móka! És ha a cuvée-jük olyan jól sikerült, hogy közben megéheztek, akkor irány a bárpult melletti asztal, szeljenek maguknak sonkát, kenyeret, vagy kenjék meg házi zsírral, és pakolják meg hagymával.

A közeli kultúrházból szereztek retro székeket a Borműhely mozijába
Galéria: Istvándy birtok
Csikesz Mariann / Travelo

A Borműhelyben egyébként van egy kismozi is, amit retro moziszékekkel és vetítőgépekkel szereltek fel, és bár jazzkoncerteket csak kora őszig tartanak, panorámás teraszán napsütéses időben, pokrócba burkolva még ilyenkor is érdemes elücsörögni egy pohár borral a kézben. De ha elfogadnak egy tanácsot, ne jöjjenek el anélkül, hogy nem kóstolták a Kékvérű Brut pezsgőt, a Laza bort vagy Gergő kedvencét a Kékderűt!

Nézzenek a bazalt kövek mögé!
Mindeközben Istvándy Gergő nagyon dolgozik a Bazalt körút nevű, közel négyórás, befogadhatóan spirituális túra útvonalának bővítésén. A túra a Badacsony túloldali erdős részébe vezet, ahol egykor egy internáló tábor is állt. Erre ma már csak a fákba benőtt drótkerítés darabjai emlékeztetnek, nagyon még a helyiek sem tudtak róla sokáig. Ezért a hely történetét feldolgozó 1967-es Nyár a hegyen című film több részletét ő is levetíti túrára indulás előtt a Borműhely minimozijában. A film végén aztán mindenki kap egy bazaltkő darabot, majd térképpel és szőlőlével felszerelkezve elindul a hegyre, és otthagyja saját kis kövét, jelképesen megszabadítva magát lelki terhétől, problémájától. Gergő tervei szerint hamarosan a túrát már nemcsak csoportos vezetéssel, de audio guide segítségével egyedül is bárki bejárhatja.

A magyar toszkán vidéket Badacsonyörsön keressék!

Ha a Káptalantótiból Badacsonytomaj felé vezető úton Váli Péter badacsonyörsi birtokát jelző táblánál letérnek balra, akkor egy igazi vadregényes útvonalon érkeznek meg hozzá. A földutat hirtelen egy olyan 150 méteres szakasz váltja, ahol a fák ágai alagútszerűen kapaszkodnak össze, a közéjük beszűrődő fény pedig annak megfelelőlen játszik, hol jár éppen a Nap. Persze a Válibor Badacsonyörs irányából aszfaltúton is megközelíthető, de azért így megérkezni, számunkra mégiscsak izgalmasabbnak tűnt.

Váli Péter
Galéria: Válibor
Csikesz Mariann / Travelo

 "Ez egy kis toszkán vidék. Itt felhívhatjuk az embereket a szőlőbe, és megmutathatjuk nekik, hogy kerül a bor a poharukba" - mutat Váli Péter a szemünk elé táruló, végtelennek tűnő szőlősorokra, a százéves, fehérre meszelt parasztházra, az udvari tűzhelyre, és a borostyánnal benőtt lugasra, ahol szinte szemünk előtt láttuk csillogni a módszeresen pörgetett borospoharakat a kardigános őszi délutánokon.

Ugyanakkor egy mini gyerekparadicsom is egyben, ahol amíg a szülők borozgatnak, a kiskorúak egész nap kinn szaladgálnak, mert a két játszótér mellett jó levegő és hely is van bőven. A családi apartmanban még összenyitható szobákat is találnak, de egy külön telken tavaly már két új vendégházat is nyitottak. Ezekben a főépület bérelhető szobáihoz hasonlóan, kézzel horgolt takaróval borított ágyakkal, felszerelt konyhával és fürdőszobával várják a vendégeket akár télen is. A reggelihez a ház mögötti kis fűszerkertből maguk szedhetnek paradicsomot és paprikát, mondjuk addig, amíg a nagykonyhában frissen sül a házi cipó. Ha azonban a borok mellé kínált hidegtálak helyett valami meleg egytálételre vágynak vacsorára, a főépület kinti vagy benti tűzhelyén mindig sül vagy rotyog valami házi finomság, amire bármikor benevezhetnek. A birtok gyümölcsöse pedig minden étkezéshez remekül ellátja a háziakat fügével, gránátalmával, mézédes vörös szőlőfürtökkel, de télre is innen spejzolnak be a lecsóhoz, a paradicsomlevekhez, a szörpökhöz és a házi pestokhoz.

"Ez egy kis toszkán vidék"
Galéria: Válibor
Csikesz Mariann / Travelo

 Váli Péter Badacsonyban született, már tízévesen saját borról és étteremről álmodott, ahova ő válogathatja össze a fogások minden alkatrészét a piacról - most is ezt teszi, csak a saját kertjéből szüretelve azokat. A helyet egyébként Nyugatról a Gulács hegy, dél-nyugatról a Badacsony, Keletről az Örsi-hegy védi, a panoráma-leshez Péter még egy kilátót is épített - benne egy felfüggesztett öntött haranggal, amit csak ünnepnapokon kongatnak meg. És, hogy senki ne tévedjen el az öthektáros birtokon, Péter barátai a Cucókám sugárút, Homály körönd, Petruska szoros, Vizelde tér vagy a Gyalázatos dűlőre keresztelt utcanév táblákkal segítettek jól beazonosíthatóvá tenni a területet. Ha kíváncsiak ezek történetére, bátran kérdezzenek utánuk! Mert ha már régóta keresnek egy olyan vendéglátóhelyet, ahol a borásznak nemcsak nedűire, hanem mondjuk belsőépítészeti és gerillamarketinges mozgatórugóira is kíváncsiak, akkor jó helyen járnak, Váli Péter ezekről is szívesen és büszkén mesél majd.

A birtok több pontján találni egy-egy kuckót vagy pavilont a borozgatásra
Galéria: Válibor
Csikesz Mariann / Travelo

 A hegymagasi birtok, ahol körülvesz a terroir

Aztán ott van Szászi Endre birtoka, amelynek borozós teraszáról pont úgy láthatnak rá a borászok által szívesen emlegetett terroir-ra, ahogy Makk Károly a női vállakra. Ő mondta egyszer Szászinak, hogy a terasz egy bizonyos pontjáról bizony van olyan szexi látvány, mint amikor egy nő két válláról egyszerre csúszik le a selyemblúz. Ez az a medence, ahol Szigliget és a Badacsony-hegy között olyan izgatóan sejlik fel a Balaton, és amelyet sokan a bioborászata miatt keresnek fel.

Szászi Endre birtokáról sem kevésbé gyönyörű a panoráma

Csikesz Mariann / Travelo

 Pedig azt mondja, ezt a kifejezést sokan szeretik túlmisztifikálni. "A háború előtt egész Kárpát-medence biogazdálkodott, csak nem tudtak róla. Nem volt műtrágya, szintetikus gyom- és rovarirtó, de kapa és kézi munkaerő igen" - mondta Szászi, akivel épp a préselésből feljövet találkoztunk, majd hozzátette, hogy a kilencvenes években felesége ötlete volt, hogy a Szigliget közeli két hektáron nyissanak egy bioborászatot. És bár 12 hektárosra nőtt azóta a birtok, ma is minden mozzanatot kézzel végeznek, hogy a "szőlő lelkét" megőrizzék.

És jobban is teszik, ha inkább ezek után kutatnak, amit ugyanúgy megtalálnak napsütötte teraszán, mint a mellé felépített - hétvégén is nyitva tartó! - vinotéka polcain az olaszrizlinggel, furminttal, kéknyelűvel, vagy a badacsonyi kő legendáját borban megtestesítő aranysárga rózsakővel töltött palackok között. (Utóbbi kettőre egyébként még a párizsiak is vevők.) És ha már franciák - hát, valójában ez is egy hegymagasi chateu. Ők legalábbis így hívják az olyan helyeket, ahol a borosgazda, annak kastélya és a vincellérje is elérhető a látogatók számára. Így épült erre a birtokra is egy négy-és hatszemélyes kisebb, barátságos, télen fűthető vendégház, amelyek kertjébe a közeli diófák alá egy könyvvel a kézben is érdemes kiülni poharazgatni.

Ezen a teraszon nyáron persze nincs ennyi üres asztal

Csikesz Mariann / Travelo

 A fine diningolt éttermek és borhotelek helyett a Szent György-hegyiek inkább a sajátos kalákában működő agroturizmusra rendezkednek be: a falatozó szállást javasol a vendégnek a hegyen, a borpince és vendégház-tulajdonos pedig helyet a lakomához. (Erről az összefogásról, és egymás felé nyitásról beszélt nekünk Istvándy Gergely is négy éve.) Márpedig a Balaton-felvidék tényleg az a hely, amely hóval, hó nélkül, sárgába boruló szőlőssel is gyönyörű, és lassan tényleg eljön az idő, amikor már nemcsak hétvégén telik meg élettel.

Szászi Endre azt mondja, a badacsonyi idillbe helyezett Liliomfival bezárult a balaton-felvidéki romantika. És bár a kétezres évek elején Terézanyut is rajtakapták kezében laptopjával, ahogy fel-alá mászkál szerelmet keresve a Káli-medencében, azóta a hely nem köszönt vissza sem papírlapon, sem filmkockákon. "Jó lenne, ha egyszer a vidék története könyvbe lenne öntve. Egy jó könyv még nagyon hiányzik erről a borvidékről."

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek