Átírhatja a borkészítés történelmét Olaszországban az a régészeti lelet, amelyre Szicíliában bukkantak nemrég. A sziget délnyugati részén ugyanis egy hatezer éves, bormaradványokkal teli tárolóedényt tártak fel régészek. Ez arra utal, hogy a borkészítés sokkal korábban indult, mint azt valaha is gondoltuk.

Eddig azt feltételezték, hogy a szőlőtermesztés és borkészítés a középső bronzkorban (időszámításunk előtt 1300-110 körül) fejlődött ki a mai Olaszország területén, legalábbis erről árulkodtak a korábban talált szőlőmag-fosszíliák, ősi tárolóedények és borászatok maradványai.

A legújabb felfedezéssel azonban még korábbra, a rézkorba tehetők a borászat kezdetei az Appennin-félszigeten. A meghökkentő felfedezést a Dél-Floridai Egyetem régésze, Davide Tanasi és nemzetközi csapata tette, amelyben részt vettek a Cataniai Egyetem szakemberei is - írja az MTI.

Az ősi bormaradványokra a szicíliai Agrigento egyik barlangjában, egy kétfülű cserépedényben bukkantak. A vegyi elemzés során borkősavat és nátriumsót találtak, amelyek a természetben a szőlőben vannak jelen, illetve a borkészítés folyamatában. Megállapították, hogy a maradványok legalább négyezer évesek. A régészcsoport szerint nagyon ritkán lehet meghatározni ilyen öreg maradványok összetételét, legfeljebb csak akkor, ha az ősi tárolóedényt érintetlenül tárják fel, ami szerencsére így történt.

A régészek folytatják kutatásaikat, most azt próbálják meghatározni, hogy vörös vagy fehérbort tároltak az edényben.