Ön is kíváncsi arra, hogy melyik vár tetejéről „esett" le a vár úrnőjének újabb férje; hogy ki és hogyan mentette meg Európa legnagyobb főúri könyvtárát; és mi lett azzal a végvárral, amit a törökök soha nem tudtak elfoglalni? A Balaton-felvidék legendás várai és kastélyai izgalmas történeteket rejtenek, egy ide szervezett kiruccanás felér egy igazi időutazással és élő történelemórával. Cikksorozatunk második részében a Trónok harcát idéző középkori erődökbe, panorámás várakba és egy tündérmesébe illő kastélyba teszünk kirándulást. Tartsanak velünk!
Trónok harca és farkasverem: Kinizsi vár
Veszprém és Tapolca között félúton, Nagyvázsonyban magasodik a kissé komor vártorony, amely a Trónok harcát idéző események színhelye is volt. Nem tudjuk pontosan, mikor épült, először egy 1469-es oklevélben hivatkoznak rá, mint már elkészült erődítményre. A vár alapját a Vezsenyi-család építtette a 15. században, a birtok Mátyás királyra szállt, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak ajándékozta. A látogató már a kaputoronynál ízelítőt kaphat a középkori várak hangulatából: az út az erődbe a "farkasverem" felett vezet, még a cölöpöket is látni lehet a víz alatt. A lakótorony szintjeit keskeny csigalépcső köti össze, minden szinten talál egy kiállítást vagy installációt, miközben megtekinthet egy korabeli árnyékszéket is.
A várúrnőről, Magyar Benignáról bár sokat nem, annyit azért tudunk, hogy nagyon fiatalon adták férjhez Kinizsihez, a várkapitány halála után pedig még kétszer kötött házasságot. A harmadik férjét ledobatta a vár bástyájáról, de Kinizsi érdemeire tekintettel megúszta a halálbüntetést, majd száműzetésbe vonult. A lakótoronyban a férjei hálószobája mellett Benigna hálótermét is meg lehet nézni. A vár sorsát egy robbanás és egy tűzvész pecsételte meg az oszmán idők után, amikor többek között pálinkafőzőnek használták az épületet.
Ha teheti, még az idén nyáron szervezzen ide egy kirándulást, mert az erőd egy szeptemberben kezdődő átfogó felújítás miatt, a következő szezonban nem lesz látogatható. Megújul a vártorony, visszaépül a tornyot U-alakban körülvevő palotaszárny és a reneszánsz belsőudvari loggia. Lesz interaktív kiállítás, vetítőterem, virtuális Kinizsi-kori harci szimulátor és múzeumpedagógiai foglalkoztató. Az új kiállítás középpontjában Kinizsi Pál várkapitány és a Fekete sereg története áll majd, illetve sokkal többet megtudhatunk majd Magyar Benignáról is. A vár területén ősszel már régészeti kutatásokat tartanak, és a tervek szerint 2020-tól áll újra nyitva a látogatók előtt.
Nyitvatartás: júniustól augusztusig minden nap 9-től este 7 óráig.
Belépő: a várba a diák és a nyugdíjasjegy 690, a felnőtt 990, a családi jegy 3360 forint. A várjátékokra, amelyet július 1. és augusztus 21. között minden nap 11 és 16 órakor tartanak, külön jegyet kell venni, és többet kell fizetni, ha a Néprajzi és a Postamúzeumot is szeretnénk megnézni.
Ha már történelem, akkor utazzon vissza az időben, és látogassa meg a Villa Románát, amely egy római kori villagazdaság, a közeli Balácapusztán, Nemesvámos mellett!
Szigligeti vár: bevehetetlen erőd, elképesztő kilátás
A középkori várfalak és bástyák romjai között a Balaton egyik legszebb panorámája tárul elénk, ha bevállaljuk a kis sétát és az emelkedőt a parkolótól a várig. Az erődöt a pannonhalmi apátság emelte az 1260-as években, majd többször bővítették. Soha nem tudta bevenni a török, az erődítmény pusztulását végül egy villámcsapás okozta: az egyik toronyban őrzött puskapor felrobbant, a hatalmas tűzben pedig leégtek a vár épületei. Ami maradt belőlük, azt a Habsburgok 1702-ben felrobbantották.
2013-ban a vár romjai megújultak, korhű falakat, tetőt, tornyokat építettek hozzájuk, így sokkal könnyebb elképzelni, milyen lehetett annak idején az élet egy bevehetetlen végvár falai között. Lessen be a kovácsműhelybe és a várkápolnába, nézze meg, milyen volt egy korabeli szabad kéményes, kemencés konyha, és képzelje el, hogy ilyen körülmények között készültek a középkori ételek!
A felújítás során az akadálymentesítésről sem feledkeztek meg: a mozgáskorlátozott vendégek a Tanítóház interaktív kiállítóterében érintőképernyős terminálok segítségével láthatják a várban elhelyezett kamerák élőképeit, miközben a várról, annak korabeli mindennapjairól is olvashatnak. Ha pedig bejárta az alsóvárat, készítse elő a fényképezőgépet: a felsővár falai mellől az egész Tapolcai-medence látszik a tanúhegyekkel együtt, és a Balaton fele is.
Nyitvatartás: a vár egész évben látogatható, júniusban 9-től este 7-ig, júliusban és augusztusban pedig 8-tól este 8 óráig
Belépő: felnőtteknek 800, gyerekeknek 6-tól 18 éves korig 400 forint. Kártyával nem lehet fizetni.
Szerelmek és versenylovak: a keszthelyi Festetics-kastély
Ez hazánk negyedik legnagyobb kastélya, 42 hektáros parkkal, lenyűgöző főúri lakosztályokkal és szalonokkal. Nem véletlen, hogy itt forgatták a Kincsem című film számos fontos jelenetét. A tárgyi emlékek mellett a kastélyban hazánk egyik legjelentősebb főúri családjának története bontakozik ki: ha végignézzük a kiállítást, egészen különleges sorsok és love story-k elevenednek meg előttünk. A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben, majd 1883–1887 között Festetics (II.) Tasziló az északi szárny lebontása után a kastély méretét majdnem megkétszerezve, egy új szárnyépületet készíttetett, amit szintén központi fűtéssel és vízvezetékkel látott el.
A kastély épülete és könyvtára a csodával határos módon épen maradt a második világháborúban. Ilja Sevcsenko, a bevonuló szovjet csapatok parancsnoka elfalaztatta a könyvtári szárnyat és az ott elraktározott berendezési tárgyakat, hogy megelőzze a fosztogatásokat. Mintegy 80 ezer kötetes gyűjteményt mentett így meg az utókor számára, több régi felbecsülhetetlen értékű enciklopédiával és régi nyomattal együtt. A gyűjtemény legrégebbi kötete 1488-ból való (Thuróczi János latin nyelvű magyar krónikája).
A szalonokon végigsétálva szinte magunk előtt láthatjuk, ahogyan teáztak, csevegtek vagy tanácskoztak a kastély lakói. Az egyik legizgalmasabb életút Festetics Taszilóé, akinek a Vörös szalonban állítottak emléket. Sokat tett a hazai lótenyésztés és a lóversenyzés felvirágoztatásáért, angliai tanulmányútja során pedig beleszeretett Mary Hamilton skót hercegkisasszonyba. Bár kölcsönös volt a vonzalom, a magyar gróf nem vehette el a szerelmét, mivel Mary kezét egy sokkal befolyásosabb arisztokrata, maga a monacói herceg kérte meg. A frigyet politikai okokból III. Napóleon francia uralkodó is támogatta, így 1869-ben létrejött a kényszerházasság. A történet azonban az akkori szokásokkal ellentétesen végződött: Mary Hamilton egy nap kilépett az egészből, otthagyta a mesés gazdagságot, és magyar szerelméhez menekült. A pápai udvar felbontotta a kényszerházasságot, és az egykori monacói hercegné a Festetics gróf felesége lett.
A kastélymúzeum 2016 tavaszán újult meg, amelynek különböző épületeiben már a főúri életformáról, a vadászatról és a hintókról szóló állandó kiállítások is helyet kaptak, de koncerteket és gyertyafényes sétákat is rendeznek itt. Bizonyos alkalmakkor pedig megnyitják az északi szárnyat is a látogatók előtt, ahol a báltermek kaptak helyet.
Nyitvatartás: július 1-től augusztus 31-ig: minden nap 9-18 óra között, szeptemberben és októberben keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között
Belépőjegyek: az összes kiállításra a felnőtt belépő 3900, 26 éven aluliaknak és nyugdíjasoknak 1950 forint, a Kastélymúzeum + Hintómúzeum: 2700 és 1350 forintért látogathatók. A jegyárakról részletesen itt olvashat.
Bajvívás és középkori lakoma: Sümegi vár
A magas sarkút és a kényelmetlen cipőket most hagyja a szálláshelyen, a kilencven méter magas dombon található várba meredek, göröngyös úton lehet feljutni. A vártaxikat mi hiába kerestük, a büfésektől tudtuk meg, hogy egy ideje nem furikáznak, így egy kicsit duzzogva, de felsétáltunk az erőd bejáratához. Egyáltalán nem bántuk meg a kb. 10 perces gyalogtúrát, hiszen a kilátás elképesztően szép.
A Sümegi vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, ahol nemcsak számos kiállítást nézhetünk végig, hanem egy nyüzsgő, korhű életkép részeseivé válhatunk. A gyerekek a vitrinek előtti bámészkodásnál sokkal jobban élvezik majd a lovagi tornákat, az állatsimogatót, vagy azt, hogy benézhetnek egy korabeli éléskamrába és a kovácsműhelybe. A régi kínzóeszközök és a kaloda is biztosan népszerűek lesznek.
A vár lábánál, a Történelmi Élményparkban gyalogos és lovas bajvívók, kaszkadőrök tartanak bemutatót, az élményt pedig egy középkori lakomával is megfejelhetjük. A két program együtt fejenként 7-9 ezer forintba kerül a menütől függően. Készüljön fel, hogy az étkezés a kor hagyományainak megfelelően kézzel történik!
A vár területén van egy izgalmas és ingyenes történelmi játszótér is, a korhűn felépített ostromtábor pedig a török hódoltság időszakát eleveníti fel a berendezett tiszti és katonai sátrakkal, ágyúkkal, tüzérségi állásokkal. A gyerekek azokkal a fegyverekkel ismerkedhetnek meg, amiket az ostromlók használtak, miközben különféle kőhajító-gépeket, tűzfegyvereket, dárdavetőket és ostromgépeket is láthatnak.
Nyitvatartás: minden nap, nyáron 9-19 óráig, télen 16 óráig, de havas, csúszós idő esetén a vár nem látogatható.
Belépőjegy: felnőtteknek 1500, gyerekeknek (6-14 éves), diákoknak és nyugdíjasoknak 800 forint
Történelmi lovasjátékok: felnőtt belépő 2500 forint /fő/alkalom, gyerek/diák/nyugdíjas belépő: 1000 forint/fő/alkalom
Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.